A magyar kormány eddig semmit sem tett a munkanélkülivé vált emberekért! 

Arról van napi adat, hogy naponta hány ember életét követeli a járvány, de azt nem tudjuk, hogy a járvány második hulláma hány munkahelyet szüntetett meg. Létezik ilyen adat? 

Nincs! Épp ezért, azt sem tudjuk, hogy valójában mit jelent Orbán Viktornak az a kijelentése, hogy annyi munkahelyet teremtenek, amennyit a járvány megszüntet. Továbbá az sem világos, hogy az állam hogyan tudna a járvány idején munkahelyeket teremteni. Egyáltalán még azt sem tudjuk, hogy az állam hová venne fel embereket; elképzelhetetlennek tűnik a közmunkások, vagy a katonaság állományának korlátlan bővítése.  

Egyelőre az sem tudható, hogy hány munkahely szűnt meg. Az ellenzék félmillió munkanélküliről beszél, a kormány azonban kisebb számot mond. Melyik az igaz? 

A tény az, hogy nálunk eddig nagyjából 400 ezer ember veszthette el a járvány miatt a jövedelmét, és a magyar kormány a munkanélkülivé vált emberekért eddig semmit sem tett. Szemben az Európai Unió országainak kormányaival, amelyek anyagilag is támogatják a megélhetésüket elvesztő családokat. Pedig nálunk is több százezer család maradt megélhetés nélkül.  

Hányan vannak ma munka- és bármilyen támogatás nélkül Magyarországon? 

Ma körülbelül 330 ezer regisztrált munkanélküli lehet és 100 ezer körüli azon kisvállalkozók száma, akik elvesztették a munkájukból származó jövedelmüket.  

Korábban Orbán Viktor azt mondta, hogy annyi munkahelyet kell teremteni, amennyit a járvány elvesz. A miniszterelnök nemrég még azt is hozzátette, hogy már többen dolgoznak, mint az év elején.  

Egészen pontosan azt mondta Orbán Viktor, hogy augusztusban már többen dolgoztak, mint januárban. Erről csak annyit, hogy augusztusban a fagylaltfogyasztás is többszöröse volt a januárinak. Ezt akár úgy is kommentálhatná a kormányfő, hogy javul az életszínvonal. Ezzel szemben az az igazság, hogy a statisztikában létezik olyan, hogy szezonális hatás. Emiatt soha nem lehet az augusztusi és a januári foglalkoztatási adatokat összehasonlítani. Az ilyen összehasonlítás nélkülözi s szakmaiságot, illetve ha tudatosan alkalmazzák, akkor csak szándékos félrevezetésre alkalmas. Ezt a miniszterelnöknek persze nem feltétlen kell tudnia, de a szakértőinek feltétlenül. Hogy a kormányfő ne mondjon ostobaságokat. 

Vagyis azt mondja, valójában nem közlik, hogy mi mennyi? 

Igen, ez a véleményem. Évek óta komoly problémák vannak az információszolgáltatással, vagyis nem tudhatjuk meg, hogy valójában mi mennyi! Egyszerűen azért, mert a Nemzeti Információs Szolgálat néhány hónapja leállította az adatszolgáltatást. Egy hónapig nem közölt semmilyen számot.  

Néhány napja a szolgálat – némileg váratlanul – közölte az augusztusi adatokat, majd a legnagyobb megdöbbenésre a szeptemberi számokat is nyilvánosságra hozta.  

Miért olyan nagy meglepetés, hogy elvégezték a dolgukat?  

Azért, mert a szeptember még holnapután éjfélig, tehát még két napig tart. (Az interjú 2020 szept. 28-án készült) Így aztán a hónap adatait nyilvánosságra hozni lehetetlen vállalkozás, hisz' az még nem ért véget. Aztán persze a módszertanból kiderült, hogy a hónapot a kormány statisztikusai – ki tudja miért – szeptember 20-án lezárták!  Emiatt a kiadott adatok teljes mértékben félrevezetőek.   

Sőt, eddig a KSH munkaerő felvétele hosszú évek óta technikai okokból három havi mozgó adatokat közölt. Ezúttal viszont elkezdtek havi adatokat is nyilvánosságra hozni, s mint mondtam, az augusztusi számokra már nem is számított senki. Az ilyen cikk-cakkok azért nem szerencsések, mert megingatják az információ-szolgáltatók korrektségébe vetett hitet. 

Azt elhiszi, hogy Magyarországon 400 ezer ember vesztette el a munkajövedelmét? 

Csak azt tudom mondani, hogy ennyit közölt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Ezek szerint, 323 ezer regisztrált munkanélküli van a szeptember 20-i zárás alapján. Ehhez kell adni azokat a kis-, középvállalkozókat, akik ugyan kapnak adó-, és járulékkedvezményt – illetve ez már múlt idő –, de nincs munkajövedelmük. Ezért is saccolom 400 ezer körülire a munkanélküliek számát. 

Nálunk a munkanélküliek három hónapig – egyedülállóan rövid ideig – kapnak álláskeresési támogatást. Máshol az unióban fél-, vagy egy teljes évig is kapnak támogatást. Ma a 323 ezer regisztrált munkanélkülinek több, mint a fele semmilyen ellátást nem kap. Egyébként ezt is közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Három hónap után a munkavállaló már egy fillért sem kap, legfeljebb szociális segélyre jogosult, ami nagyon szerény összeg. És aki már semmilyen támogatásra nem számíthat, az már nem regisztráltatja magát. 

Viszont a hitelfizetési moratórium a jövedelem nélküliek számára valóban nagy segítség, hisz egyébként nem tudnák fizetni. De a komoly segítség nyilvánvalóan az lenne, ha a munkanélküliek pénzhez jutnának. Ennek megvannak a formái az egész Európai Unióban.  

Orbán Viktor azt mondta, hogy az egész unióban sehol nem kapnak többet, mint nálunk. Ön is így tudja? 

Ez semmilyen adattal nem támasztható alá, tehát nyilvánvaló hazugság.  

Nálunk a szakszervezet viszonylag némán tudomásul veszi ezeket a hazugságokat, s valójában kevesen állnak ki a munkanélküliek mellett. Így aztán a kormány azt mond, amit akar! Meddig teheti ezt? 

A kormány már tíz éve azt mond, amit akar, de a társadalomban elég sok az elégedetlen, háborgó ember. Csakhogy a szakszervezeteket elnyomják, a Munka Törvénykönyve ma már alig ad védelmet a munkavállalók számára. Médiafelület az ellenzék kezében alig van, tehát lényegében minden békétlenséget el lehet hallgattatni. 

Az is igaz, hogy az ellenzék, a szakszervezetek próbálják felerősíteni az érintettek hangját, de a hatalmat ez szemmel láthatóan nem nagyon izgatja. Ahogy ennél nagyobb problémákkal sem foglalkoznak, hiszen a kórházak, az egészségügyi ellátó-rendszer a teljesítőképességük határán vannak, de ezekről a feszítő problémákról is csak összevissza beszélnek az illetékesek. Ezért aztán nagyon rövid távon, igen komoly bajok lehetnek.  

A hétvégén a tv2 riportere nagy elégedettséggel hallgatta a miniszterelnököt, aki szerint elsősorban a munkanélküliekkel kell foglalkozni. Illetve segíteni kell a vállalkozókat. Tudják, hogy mit kéne tenni, de nem teszik? 

Ígérnek fűt-fát, a kommunikációjukkal megtévesztik a társadalmat. A tények egyszerűen nem zavarják őket. Elmondják, hogy mennyi többlet-pénzt kapnak az egészségügyi szakdolgozók, de ez is csak üres ígéret maradt.  

Azon kívül, hogy az egyes munkanélküli családokat nem támogatják, az egész magyar gazdaság károsultja lehet a kormányzati tehetetlenségnek.   

A növekedés visszaesését már a statisztikai adatok is mutatják, a növekedés hiánya, vagy ha jobban tetszik, a zsugorodás mértéke a legnagyobb a környező országokhoz képest. Ez jól mutatja, hogy baj van! És nem látni, hogy a kormány ezzel tisztában lenne. Egyelőre rögtönöznek, miközben a haveroknak osztogatják a pénzt. Illetve továbbra is a stadionok építésére, a Budapest-Belgrád vasútvonalra fordítják azokat a milliárdokat, amiket gazdaságvédelemre, az egészségügy fejlesztésére, és a munkanélküliek megsegítésére kéne fordítani. Ebből nagyon rövid távon, igen nagy baj lesz!