Mit kért Orbán a pápától a Vatikánban?
A Vatikánban került sor Orbán Viktor miniszterelnök és XIV. Leó pápa első hivatalos találkozójára. Az esemény – bár a hazai közvélemény számára jelentős diplomáciai sikerként tűnhet – valójában a pápai gyakorlat természetes része: az államfők és kormányfők bejelentkezhetnek a Szentatyához, aki szinte mindenkit fogad. A látogatás tehát inkább a kapcsolatok fenntartásáról, mintsem rendkívüli eseményről szólt.
Szőnyi Szilárd, a Szemlélek főszerkesztője szerint a találkozók általában rövid, 20–30 perces megbeszélések, ahol a valódi egyeztetések sokkal inkább a háttérben, szakértői és államtitkári szinteken zajlanak. Orbán Viktor ezúttal népes küldöttséggel érkezett: családtagjai mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett az úton, ami szimbolikus üzenetként is értelmezhető – a család fontosságát hangsúlyozva, illetve a kormányfő hűségét jelezve politikai szövetségese felé.
A megbeszélés középpontjában a béke kérdése állhatott. A pápa és a magyar kormányfő is a háborúellenességet hirdeti, ám más hangsúlyokkal: míg a Vatikán az „igazságos béke” mellett áll ki – ami Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartását is jelenti –, addig Budapest sokak szerint inkább oroszbarát álláspontot képvisel. Szőnyi szerint a pápa tisztában van e különbségekkel, de nyílt bírálatra nem számíthatunk; a diplomácia nyelve itt a finom gesztusoké.
A mostani találkozó stílusa eltért a Ferenc pápával folytatott korábbi viszonytól. XIV. Leó – bár a konzervatívabb irány képviselőjeként tekintenek rá – folytatja elődje nyitott, párbeszédre épülő egyházpolitikáját. Orbán Viktor pedig látható tisztelettel hajolt meg előtte, mintha a szövetségkeresés gesztusát is megfogalmazta volna.
A találkozó tehát nem politikai áttörés, hanem egy diplomáciai szimbolum: Magyarország megjelenése a Vatikánban, a pápa részéről pedig a párbeszéd fenntartása – még a különböző világnézetek között is.
