A Magyar Közoktatás Napja mindig az érdekvédelem jegyében telt
A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére 1991-ben nyilvánították november 22-ét a Magyar Közoktatás Napjává. Akkor is az volt a cél, hogy nagyobb figyelmet kapjon a közoktatás stratégiai jelentősége, és olyan döntések szülessenek, amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők, az oktatásban dolgozók érdekei. Az idén ez alkalomból a PSZ a PDSZ-szel közösen megújította sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményezett a kormánnyal a köznevelésben. Közölték, továbbra sem hagyják, hogy megfélemlítse őket a kormány, ezért kampányt indítanak a taglétszám növelésére.
November 22-ét a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére nyilvánították 1991-ben a Magyar Közoktatás Napjává. A PSZ ezzel nem ünnepet kívánt teremteni, hanem a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítésére kívánta létrehozni, és a közös cselekvés kialakítása céljából kezdeményezte létrejöttét. Olyan akciónapot akart létrehozni, amelyen az akkor még aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva, felhívják a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére. Ma már a költségvetés vitája máskorra esik, de az akciónap megmaradt.
A meghirdetett akciónapokkal olyan döntések megszületését kívánták elősegíteni, amelyekben kifejeződik a nemzet gondoskodása saját jövőjéről, és amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők és a pedagógusok érdekei.
Ilyen volt például 2014-ben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia előtti Széchenyi téren a Pedagógusok Szakszervezete által a „Mentsük meg az oktatást, mentsük meg a jövőnket!” címmel meghirdetett tüntetésen többek között felszólalt Martin Romer az ETUCE akkori főtitkára is. Rá egy évre „Eljött az igazság pillanata” címmel fórumot tartottak a közoktatás napján. A fórumon résztvevő pedagógusok nem kerteltek, kitálaltak. Kiemelték: a köznevelés mai rendszere nem a gyerekekről szól, és pedagógus-ellenes. Mindezt összegezve az érdekvédelmi szervezet levelet küldött Orbán Viktornak, és azonnali intézkedést kért a miniszterelnöktől.
Az idén sem maradt el a harc. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2023-ban közleményben tudatta, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni: továbbra is küzd az oktatásban dolgozók jogaiért, az oktatás reformjáért!
A PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben, mert a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit.
Azt követelik, hogy vonják vissza a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, s azonnali, 50 százalékos béremelést adjanak minden köznevelésben dolgozónak. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen, öt elemű bérrendszert vezessenek be és töröljék el a teljesítményértékelési rendszert. Minden, a gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek. Ezen kívül azt is követelik, hogy töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket, a kormány hozzon létre az európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot, és töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket. Végül pedig, hogy legyen egységes Oktatási Minisztérium!
A szakképzésben a PSZ a Kulturális és Innovációs Minisztériummal folytatandó szakmai-érdekvédelmi tárgyalásokon kiáll a szakképzési törvény módosításának szükségessége mellett. Szorgalmazza például az éves munkaidőkeret, a havi 16 órás ingyenes helyettesítés eltörlését, a túlórák havonkénti kifizetését. A PSZ a szakképzés oktatóinak és egyéb dolgozóinak azonnali, minimum 50 százalékos béremelést tart indokoltnak. Javasolja, hogy az évenkénti béremelés kövesse a garantált bérminimum növekményét, de legalább az infláció mértékét.
A PSZ – miután a kormány és a parlament a szakszervezeti tagdíjak levonásának jövő évi megváltoztatásával a dolgozók jogaiért küzdő érdekképviseletek tudatos meggyengítésére törekszik – felkészül az új helyzetre is: 2024 februárjában elindítja az alapszervezeti titkárok képzését, megkezdi a dolgozók jogi ismereteinek szélesítését, egy modern, tudatos, szolidáris közösség alapjainak lerakását. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem hagyja, hogy megfélemlítse a kormány, ezért kampányt indít taglétszáma növelésére.
A PSZ továbbra is azt vallja, hogy nemcsak az oktatásban dolgozók jogaiért kell küzdenie, hanem azért is, hogy mielőbb megkezdődjön az oktatás átfogó reformjának előkészítése, amely a diákok, a társadalom érdekeit szolgálja. Ehhez a munkához keresi partnereit és szövetségeseit a Pedagógusok Szakszervezete.
