A magyar soros elnökség nem jár majd annyi botránnyal, mint amennyitől sokan tartanak
Nincsenek könnyű helyzetben a brüsszeli magyar diplomaták: miközben Orbán közismerten a legfőbb provokátor az EU-ban, a magyar diplomaták éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy elhitessék: Budapest normális, sikeres periódust akar, amikor július 1-én átveszi az unió soros elnökségét.
A Trumpot idéző jelszó – „Tegyük újra naggyá Európát” – azt az érzést kelti, hogy nem mindenki egyformán látja az üzenetet. A soros elnökség arról szól, hogy az azt betöltő tagállam kéri a tagokat, hogy tegyék félre nemzeti érdekeiket kompromisszumok elérése érdekében, valójában azonban egyben kulcsfontosságú hatalmat is jelent a napirend kialakításában, és a kérdés az, hogy ezzel mit kezd Budapest.
Bóka János Európa-ügyi miniszter kifejtette: Magyarország tisztában van azzal, hogy erősen figyelni fogják, vajon valóban őszinte közvetítőként működik-e, és még az sem kizárt, hogy a magyar soros elnökséggel szemben keményebb követelményeket állítanak. Állítása szerint azonban Magyarország megugorja ezt a magasabb lécet is – a baj csak az, hogy Európa ezt nem hiszi el.
Az elmúlt években Budapest tüske volt az EU körme alatt, egyebek mellett az Ukrajnával kapcsolatos lépések akadályozásában, odahaza pedig azzal, hogy nem tartja tiszteletben a jogállamiság elveit.
Kevesen kételkednek abban, hogy Orbán a soros elnökséget arra fogja felhasználni, hogy maga felé hajlítsa a dolgokat. Ezért az EU keményen dolgozik azon, hogy néhány érzékeny témát eltakarítson az útból még a belga elnökség vége előtt. Ilyen a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával és Moldovával, egy újabb szankciós csomag elfogadása Oroszország ellen, és az Ukrajnának szánt milliárdos segélycsomag elindítása. Magyarország egészen a legutóbbi napokig akadályozta több kulcskérdés megoldását, és ez annyira irritálta a többi 26 tagállamot, hogy még Budapest szavazati jogának megvonása is szóba került.
Sok brüsszeli nagy megkönnyebbülésére a magyar elnökség nem kulcsfontosságú törvényhozási időszakra esik. Mire a választások utáni új bizottság elkezd indítványokat tenni, a magyar elnökségnek már majdnem vége lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz tűzijáték. Nagy médiashow várható, amikor Orbán elmegy az Európai Parlamentbe, amely tavaly egész sor stratégiát vetett fel a magyar soros elnökség gyengítésére, illetve egyenesen megakadályozására.
Mivel nincs szaftos politikai napirend, Orbán várhatóan a nemzetközi színtéren aknázza majd ki az EU élén töltött idejét, azt a befolyást akarja majd használni, amelyet kétoldalúan építhet harmadik országokkal – idézte a Politico Milan Ničt, a Német Külügyi Tanács kutatóját. Az amerikai portál szerint ezek a harmadik államok nem mindenkinek tetszenek. Ezzel kapcsolatban a portál Donald Trumpot, Vlagyimir Putyint és Hszi Csin-pinget említette azzal, hogy Orbán közelsége e politikusokhoz éles ellentétben áll a többi tagállam álláspontjával. Az európai fővárosok legnagyobb aggodalma, hogy a magyar soros elnökség idején Budapesten át orosz befolyási művelet következhet be – írta a portál egy uniós diplomatát idézve.
Bóka ezt azzal ütötte el, hogy „semmi életszerű nincs abban az állításban, hogy barátságban állnánk Moszkvával, vagy Pekinggel. Az EU külpolitikájával kapcsolatos magyar álláspont pragmatikus, az európai és magyar érdekekben gyökerezik” – mondta.
Krekó Péter (Political Capital) úgy látja: a nemzetközi reflektorfény paradox módon elősegítheti Orbán fékezését. „Hajlok arra, hogy a magyar elnökség nem jár majd annyi botránnyal, mert igencsak visszaüthet, ha valaki zűrzavart kelt, és tönkreteszi a befolyásgyakorlás lehetőségét” – mondta.
Végül a Politico kiemelte: Orbán arra is felhasználhatja a soros elnökséget, hogy az európai választáson megmutatkozó jobbratolódás nyomán befolyást gyakoroljon a jobboldal egyesítésére irányuló törekvésekre, noha a pártja politikai „hajléktalan”, amióta otthagyta az Európai Néppártot.
