A magyarok többsége csak „felületes” uniópárti

Hogyan lehet, hogy miközben a magyar lakosság több mint négyötöde EU-tagság párti (lásd: Median felmérés), a többség – 59 százalék – bízik is az EU-ban (lásd: Eurobarometer legfrissebb felmérése), mégis mély csendben tűrjük az EU elleni orbáni politizálást? Mindeközben más országokban – jelesül Lengyelországban, ahol ez a bizalom csak 49 százalékos – tíz-, sőt százezrével vonulnak az utcára uniós zászlókkal tiltakozva az ottani kormány EU-ellenes/az EU alapértékeivel ellentétes lépései ellen, hitet téve a tagság mellett. Nálunk ilyen egyszerűen nincs, a tüntetéseken ugyan megjelennek az uniós zászlók, de olyanra nem nagyon lehet visszaemlékezni, hogy kifejezetten a tagság féltése miatt szerveződött volna nagyobb tüntetés. Zgut Editet kérdeztük; annak a politológusnak voltunk kíváncsiak a véleményére, aki a Lengyel Tudományos Akadémián doktorál, és a German Marshall Alapítvány, valamint a Visegrad Insight elemzőjeként a magyar-lengyel politikai rendszer-összehasonlítással foglalkozik. A beszélgetésből kiderül, hogy az átlag olvasóhoz eljutó képnél egy jóval árnyaltabb megközelítés fedi inkább a valóságot.

A kép jóval árnyaltabb idehaza

11 év EU-ellenes populista kormányzása mély nyomot hagyott a társadalmi attitűdökön, még akkor is, ha a magyarok körében magas az uniós intézményekbe vetett bizalom, illetve a tagság támogatottsága – kezdte mondandóját. Mint rámutatott: annak tükrében, hogy Magyarországon mennyire alacsony a demokratikus intézményekbe és az egymásba vetett bizalom, a külső uniós intézményekkel kapcsolatos bizalmat is ehhez képest kell értelmezni. Ám ennél is fontosabb szerinte, hogy a 2018-as European Social Survey (Európai Szociális Felmérés) sokkal euroszkeptikusabbnak mutatta a magyarokat, mint gondolnánk: 64,3 százalék szerint ugyanis az uniós integráció túl messzire ment, s emiatt a további mélyítés helyett inkább a meglévő kompetenciákat kellene visszavenni Brüsszeltől. „Ez nagyban árnyalja a magyarok túlzott EU-pártisággal kapcsolatos képét, itt a lengyelek egyébként jóval megengedőbben Brüsszellel” – vonta le a következtetést. 

A kormányzati narratívák árnyékoló hatása

Az EU számos vívmányát ráadásul évek óta rivális kormányzati narratívák árnyékolják le, ami még az emberek helyzetét közvetlenül javító kérdésekben is működhetnek, amennyiben van egy erősebb, nem is feltétlenül ellentmondó, általában érzelmi impulzus a háttérben – hozott elő egy további szempontot. Példát is mondott erre: a nyitott határ kérdését hat éve a migráció határozza meg, amiben az uralkodó vélemény a kormányzati összeesküvés-elmélet Soros Györgyről, aki Brüsszellel együtt muzulmánokra cserélné le a magyarokat. Mint mondta: ezt erősíti meg egy 2017-es Medián-kutatás is, amely szerint a magyarok pont attól félnek a legjobban, amitől Orbán Viktor szeretné: a plakátokon szereplő „Brüsszelt” másfélszer annyian tartják fenyegetőnek, mint az Európai Uniót, vagy, hogy Oroszországot is kevésbé tartották fenyegetőnek Magyarországra nézve, mint Soros Györgyöt vagy az Európai Bizottságot. „Ennek tükrében mára a magyarok többsége is inkább felületes uniópárti lehet: nem akarnak a britek sorsára jutni, de egyben kritikusak is az integráció jelenlegi állapotával kapcsolatban” – vonta le a következtetést.

Az eltérő reakciók okai

S hogy mi lehet az oka/mik lehetnek az okai annak, hogy a két, sok szempontból hasonló utat bejárt ország ilyen eltérően reagál? Zgut Edit részben abban látja a választ, hogy a lengyel kormány évek óta konfrontatívabb magatartást mutat az EU-val szemben, jogi eszközökkel támadja az unió jogi berendezkedését, amit a csatlakozáskor a PiS is elfogadott. Mint mondta, emögött részben belpolitikai okok húzódnak meg: amellett, hogy maga a PiS is euroszkeptikus, folyamatos nyomás nehezedik rá a radikális koalíciós partnere, Zbigniew Ziobro részéről. Mivel Jaroslaw Kaczynski felfogásában a PiS-től jobbra csak a fal lehet, ezért egyre radikálisabb fellépést mutat az EU-val szemben a szélsőjobboldali szavazók becsatornázásáért.

A mostani döntés az uniós jog megkérdőjelezéséről egy rendkívül kockázatos, nyitott végű politikai manőver, ezért tudta Donald Tusk sikerrel mobilizálni az ellenzéki szavazókat múlt vasárnap – magyarázta a politológus az unió melletti demonstratív kiállást az óriási tüntetéssorozattal. Viszont a lengyel társadalom legalább annyira polarizált, mint a magyar: a jogi Polexit árnyékában a PiS nemhogy gyengült, de a napokban féléves csúcsra erősödött – citált egy friss közvélemény-kutatási adatot Zgut Edit.

A jogi Polexit évek óta tartó fenyegetés

A lengyelek egy része tart a Polexittől, a magyarok egy része pedig a Hungexittől, de tényleg fenyeget ilyen, vagy csak alaptalan félelemről van szó? – tettük fel a kérdést. Zgut Edit szerint a jogi Polexit évek óta valós fenyegetés, mivel a PiS figyelmen kívül hagyja az EU bíróság döntéseit a lengyel igazságszolgáltatás foglyul ejtésével kapcsolatban. Úgy vélte, a rövid távú kockázat az integráción belüli intézmények közti bizalom teljes elapadása, és végső soron a lengyel igazságszolgáltatás nemzetközi ellehetetlenülése, ami magát az EU-t is lebénítja. Az EU jogi berendezkedésének az aláásása egyre több kötelezettségszegési eljárást és végül a jogállamisági mechanizmus beélesítését vonja maga után, amivel Lengyelország páriává válhat az unión belül. Ugyanakkor ezt hosszú távon már a PiS is megérezheti a támogatottságán – mutatott rá a politológus.