A magyarok többsége szerint a katolikus és a református egyház a Fidesz politikai szövetségese
Az elmúlt évben a korábbinál több egyházi személyekkel, intézményekkel kapcsolatos pedofil- vagy szexbotrány látott napvilágot, amelyek alaposan megbolygatták a hazai közéletet.
Az egyházakat érintő szex- és pedofil-botrányok, a berkeiken belül gyerekekkel szemben alkalmazott abúzus a megkérdezettek több, mint háromnegyede szerint a nagy nyilvánosságra tartozik, s csak 13 százalék vélte úgy, hogy egyházi belügy – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített, decemberi reprezentatív felméréséből.
Az elmúlt évben a korábbinál több egyházi személyekkel, intézményekkel kapcsolatos pedofil- vagy szexbotrány látott napvilágot, amelyek alaposan megbolygatták a hazai közéletet.
Noha a sajtóban napvilágot látott esetekben a katolikusok vizsgálatot indítottak, a Publicus felmérése szerint mindössze 19 százalék érzi úgy, hogy az egyház kellő eltökéltséggel és eredményességgel lép fel a szexuális bántalmazási és pedofil ügyek megelőzése, a már megtörtént esetek feltárása érdekében. Háromszor ennyien viszont éppen ennek ellenkezőjét látják. A kérdésben az ellenzékiek jellemzően – nagyjából háromnegyedük – az utóbbi álláspontot képviselik, ám meglepő módon, még a kormánypártiak is megosztottak. 38 százalékuk szerint elég, amit a katolikus egyház tesz, 29 százalék viszont kevésnek tartja.
Az egyházzal szembeni bizalmatlanságot mutatta, hogy a válaszadók 43, de még a kormánypártiak 34 szerint is a katolikusok megpróbálják házon belül, a rendőrség bevonása nélkül megoldani az ilyen eseteket. Csak minden ötödik magyar gondolja úgy, hogy a hatóságokkal együttműködve akarják elintézni az ügyeket, noha a megkérdezettek 83 százaléka szerint minden alkalommal közösen kellene vizsgálódnia az egyháznak és a rendőrségnek, és csak 7 százalék szerint elég az egyházi eljárás.
Miután a lebukott katolikus papok közül többek esetében is tudható volt, hogy nyíltan kiálltak a kormánypártok mellett, Balog Zoltán püspök pedig két egyházi tisztsége között miniszter volt, emellett az Orbán-kormány a katolikus és a református egyházat is több százmilliárdos ingatlanvagyonhoz juttatta az elmúlt években, a felmérés rákérdezett, fontos-e, hogy az állam és az egyházak egymástól függetlenül működjön. Több mint 70 százalék szerint szükség lenne erre, még a Fidesz-KDNP-sek 56 százaléka is így vélte, s utóbbiaknak csak alig harmada szerint elfogadható az állam – vagyis az Orbán-kormány – és az egyházak összeborulása.
Amíg a szószékről politizáló papokat, lelkészeket csak 13 százalék – a fideszeseknek is alig több, mint negyede – tartotta tolerálhatónak, hatszor ennyien viszont elutasították őket. Más kérdés, hogy a jelen állapotot csak a válaszadók 12 – a kormánypártiak 22 – százaléka értékelte úgy, hogy a két fél független egymástól, és a katolikus egyházról 61, míg a reformátusról 48 százaléknyian jelentették ki, hogy a Fidesz politikai szövetségese.
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a felmérések szerint drasztikusan csökken idehaza a magukat valamelyik keresztény egyházhoz sorolók száma.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. október 3-i adása itt nézhető meg:
