A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke
A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéli oda „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.
Lovász László 1948-ban Budapesten született. Tizenéves kora óta „sztármatematikusként” emlegetették, munkássága összeköttetést teremtett a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány között. Tudományos publikációi mellett számos könyv szerzőjeként ismert, műveiben mindig világosan és érthetően fogalmaz. Inspiráló előadó és vezető, aki egy cikluson keresztül (2007-től 2010-ig) a Nemzetközi Matematikai Unió elnöki tisztét is betöltötte.
Lovász munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit. Később valahol úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel. A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett Lovász László széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, valamint az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus.A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL-algoritmuson alapulnak.
Az MTA frissen megválasztott, huszadik elnökeként 2014-ben Lovász László azt mondta: „Legfőbb feladatomnak azt tekintem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia iránti nagy közbizalmat fenntartsam”. Az akkor 66 éves, nemzetközi hírű matematikus az elkövetkező hat évben – két elnöki cikluson keresztül – azért dolgozott, hogy az 1825-ben alapított Akadémia minél hatékonyabban járuljon hozzá Magyarország fejlődéséhez. Multidiszciplináris kutatási programokat – Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program (szakmódszertan), Nemzeti Víztudományi Program, agrárkutatási program, közegészségügyi program – indított. Ezek közül példaértékű és hazai viszonylatban is páratlan kezdeményezés volt a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program, amelyben kutatók és gyakorló pedagógusok dolgoztak korszerű tanítási módszerek fejlesztésén.
Legyen a jelenleginél több női akadémikus, növekedjen a nők aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között, a közoktatásban pedig minél több lány érdeklődését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományi tárgyak iránt – ezek voltak annak a szintén Lovász László által kezdeményezett új testületnek, a Nők a Kutatói Pályán Elnöki Bizottságnak a fő célkitűzései, amely 2017-ben kezdte meg munkáját. Az eredmény: már két évvel később, 2019-ben rendkívül magas számban kerültek nők az új akadémikusok közé.
Lovász László munkásságát eddig is számos díjjal ismerték el, megkapta többek között az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat.
Avi Wigderson arról ismert, hogy képes meglátni az összefüggéseket a matematika egymástól látszólag távoli területei között is. Wigderson az izraeli Haifában született 1956-ban. Munkásságának fontos eredménye, hogy elmélyítette a matematika és a számítógép-tudomány kapcsolatát. Emellett alighanem mindenki másnál többet tett az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó bonyolultságelmélet területének bővítéséért és mélyebb kidolgozásáért.
Az Abel-díjat a norvég kormány finanszírozza, és 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjat a Norvég Tudományos Akadémia adja. Az Abel-díjasok kiválasztása az öt nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel-bizottság ajánlásán alapul.
Forrás: MTA
