A megegyezéshez politikai akarat kell, nem pénz!

– Azt mondta a minisztérium, hogy a sztrájktárgyalások folytatása nincs napirenden, először a jelenleg is folyamatban lévő jogi eljárást kell lezárni – ez gyakorlatilag mit jelent?

– Azt, hogy addig, amíg a bíróság nem hoz döntést a fellebbezésükről, nem akarnak tárgyalni.

– Mikorra várható a folyamatban levő jogi eljárás lezárása?

– Ezt nem tudom megmondani. Nem vagyok jogász, nem tudom, meddig húzhatják, hány fellebbezési lehetőség van.

– Azt mondta az Emmi, hogy a szakszervezetek „listáztak”, mert a honlapjukon lévő jelenléti íveken bekérték a résztvevők névsorát, aminek semmilyen indoka nincs. Ezért a tárca a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul. Miért „listáztak” a szakszervezetek?

– Az hogy nézne ki, hogy valaki sztrájkot szervezett és nem tudja, kik vettek részt benne? Arra pedig rendkívül kíváncsi vagyok, miért „listázás” az, ha valaki olyan papírt ír alá, amelynek a fejlécén ott van: az aláíróív fénymásolatát a PSZ felsőbb szervéhez, vagyis a megyei szervezethez elküldik. Hozzáteszem, a néven és az aláíráson kívül semmi más nem szerepel rajta.

– Egy sztrájkoló tanár már közzétette a Tanítanék Facebook-oldalán, hogy a január 31-ére eső két órát simán levonták a február 2-án érkező fizetéséből. Ha a minisztérium nem „listázott”, honnan tudta, kitől kell levonni a pénzt?

– A levonást közzé tevő pedagógus egy szakképzési centrumhoz tartozó iskolában dolgozik, ahol az intézményvezető jelezhette. Információnk szerint a Klebelsberg Központ addig, amíg jogerősen nem rendeződik a helyzet, a hozzájuk tartozó intézményekben sztrájkoló kollégáktól egy fillért sem von le.

– Egyelőre viszont az látszik, hogy az EMMI időhúzásra játszik, amibe beletartozik a bírósági fellebbezés, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás is, mert gondolom, ezeket a döntéseket is meg kell várni.

– Ez utóbbi szerintem nem befolyásolja a sztrájk jogosságát.

– Lehet, de az EMMI-nek mindenképp le kell ülnie a sztrájkbizottsággal tárgyalni március 16-a előtt?

– Ha mi benyújtjuk nekik a március 16-i sztrájk elégséges szolgáltatásáról a javaslatot, akkor megítélésem szerint le kell ülniük tárgyalni. Ha az EMMI nem ad záros határidőn belül választ a megkeresésünkre, akkor mi minden további nélkül beadjuk a bírósághoz az elégséges szolgáltatásról a javaslatunkat.

– A sztrájktárgyalásokat a minisztériumnak a mostani ügy bírósági lezárása után mindenképp folytatnia kell a jelenlegi sztrájkbizottsággal?

– Igen. Folytatnia kell.

– Ha a minisztériumnak mégis sikerül elhúznia az időt a jogi eljárásokkal március 16-ig, akkor is lesz sztrájk?

– Mivel már korábban bejelentettük március 16-ra a sztrájkot, nekünk végig kell vinni a jogi eljárást. Az időhúzást azonban nem fogjuk engedni. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy ne legyen ilyen. Ráadásul a kormány most megijedt, mert a vasutasok is sztrájkot hirdettek, ők március 10-én kezdik, de március 16-ra fog kiteljesedni a sztrájkjuk – a még elégséges szolgáltatásnak eleget téve. Az kellemetlenül érintené a kormányt, ha egyszerre bénulna meg a tömegközlekedés és lennének nehézségek a közoktatásban.

– Ön a miskolci „rendkívüli fogadóórán” is részt vett. Hogyan fogadta a város a biciklis felvonulást, a pedagógusok demonstrációját?

– A város rendkívül támogató volt, le a kalappal előttük. A rendőrség nagyon tisztességesen biztosította a helyszínt. A demonstráción ott volt a miskolci alpolgármester asszony, Varga Andrea is. Az elhangzott beszédek, a miskolci pedagógus kollégák által elmondottak összecsengenek a sztrájkköveteléseinkkel. Volt azonban más fontos üzenete is a rendezvénynek, mégpedig az, hogy a két szakszervezet, a PSZ és a PDSZ minden alapvető kérdésben nagyon komolyan együttműködik, annak ellenére, hogy a kormány próbálja ezt az egységet megbontani. Tisztában vagyunk vele, hogy eredményt csak közösen tudunk elérni.

– Sztrájk lesz?

– Ha a kormány azokban a kérdésekben, amelyekről a sztrájkbizottsággal tárgyalt, érdemi javaslattal áll elő – hiszen az öt sztrájkkövetelésből háromban nagyon közel voltak az álláspontok –, még mindig nyitva van a kapu, hogy megegyezésre jusson a szakszervezetekkel. Ehhez csak politikai akarat kell. Láthatóan még csak nem is pénz kérdése, hisz a pedagógusok nettó 15 százalékos béremelésére elegendő összeget Magyarország segélyként odaadta egy olyan országnak, amelyben még magyar közösség sem él. Nevezetesen a boszniai Szerb Köztársaságot 100 millió euróval támogatta, ami nagyjából elegendő lett volna a pedagógusok nettó 15 százalékos béremelésére. A megegyezés lehetősége még mindig nyitva áll, amennyiben a kormány tisztességes béremelést ad, és leteszi az asztalra a 2023-ra vonatkozó konkrét bérrendezési elképzelését, hogy mi is lássuk. Annál is inkább, mert Bódis József államtitkár úgy két éve ígért a pedagógusoknak 30 százalékos béremelést, amit azóta keresünk, csak nem találjuk. Úgyhogy a légből kapott béremelési javaslatokban nem hiszünk, konkrétan tudni akarjuk, milyen ütemezésben mennyi bért akarnak adni. Csak a kormányon múlik, hogy március 16-án ne legyen pedagógussztrájk.