„A meglévő szigeteket akarja megszüntetni a kormány”
A kultúra melletti tiltakozásra buzdítanak korábbi közéleti személyiségek, akik politikusként fontos szerepet töltöttek be a kulturális életben. Azt mondják, ha másért nem, hát unokáinkért, akikre egy romhalmaz marad.
Schiffer János korábbi kultúráért felelős főpolgármester-helyettes a Hírklikknek reményét fejezte ki, hogy a társadalmat a mai, színházakért rendezett tüntetés éppúgy megérinti majd, mint az internetadó elleni.
Schiffer szerint látlelet a magyar társadalom hozzáállásáról, hogy a pár száz forintról szóló netadó tömegeket vonzott az utcára, míg a nyugdíjpénztárak és az egészségügy leépítése, az önkormányzatok hatásköreinek csonkítása és a szemérmetlen egyeduralomra törekvés nem, pedig ezek sokkal súlyosabb kérdések.
Az egykori várospolitikus szerint a kormány részéről ez egy „mindent megengedhetünk magunknak”-politika, amelyben fontos lépés volt a Médiatanács és a közszolgálati média megszerzése, most pedig a színházak következnek. Márpedig – meglátása szerint – ezek nem egyeztethetők össze a demokrácia alapelveivel.
Valószínűleg a még meglévő, működő „szigeteket” is meg akarják szüntetni – figyelmeztetett.
Harsányi László, egykori közigazgatási államtitkár, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt elnöke Facebook-posztban fejtette ki véleményét az NKA elleni kormányzati támadással kapcsolatban:
„A tapasztalataim alapján azt állítom, hogy a kultúra számára jobb, a politikát magától távol tartó rendszer nem létezik. Lassan, de lehet, hogy nagyon is gyorsan a végére érünk ennek is. Az elmúlt évek számos ostoba nyirbálása után világossá kell tenni, hogy lassan már nem lesz mit védeni ezen a több évtizedes intézményen. Világos ugyanis, hogy egy hatalom, amely csak a totális ellenőrzésben hisz, amely csak a teljes megszállást gyakorolja működési formájaként, nem áll meg a kultúra határán. A teljes ellenőrzés, az állami kontroll, de legalábbis annak jogszabályban megfogalmazott akarata már ott van (majdnem azt írtam, hogy működik) az egészségügyben, az oktatásban, a beruházások területén, a sajtó nagy részében. Már tapasztalataink is vannak mindezek kataszrofális hatásáról. Nem lesz ez másként a kultúrában sem, hiszen e tekintetben ez a szféra is csak ’szem a láncban’.”
Harsányi tiltakozásra biztat, „ha nem lesz eredménye, hát azért, mert ezt kívánja tőlünk az emberi tisztesség, ezt kívánja tőlünk, hogy belenézhessünk gyerekeink és unokáink szemébe, akikre rámarad majd ennek az egész romhalmaznak a rendberakása”.
