A megtorpant növekedést már nem lehet külső körülményekre fogni

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett gyorstájékoztatója szerint tavaly, az utolsó negyedévben a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva nem változott. Az előző év utolsó negyedévéhez képest viszont a nyers adatok szerint stagnálás volt. Szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékos növekedést regisztráltak. Az év egészében azonban ezzel 0,8 százalékkal zsugorodott a gazdaság 2022-höz képest. A közlemény még részletes adatokat nem tartalmaz, annyi tudható (a már korábban napvilágot látott havi jelentésekből is), hogy nagyon rosszul teljesített az ipar, az építőipar, a kereskedelem, miközben a másik oldalon elsősorban a mezőgazdaság szárnyalt, s felfelé húztak még a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak. 

A várakozásokra rácáfolt az adat, mégpedig csalódást keltően. Ahogy a Portfolio írta: az elemzők arra számítottak, hogy ha nem is a harmadik negyedéves lendülettel, de tovább folytatódik a gazdasági növekedés 2023 utolsó három hónapjában is. Az előrejelzések konszenzusa 0,4 százalékos bővülést vetített előre, ehhez képest a stagnálás kifejezetten csalódást keltő.

Arról már nem is szólva, hogy – mint a HVG emlékezetet – 2022 nyarán a 2023-as költségvetés készítésekor még 4,1 százalékos éves GDP-növekedéssel számoltak; 2022 decemberének legvégén már csak 1,5 százalékos bővülést prognosztizáltak; majd tavaly ősz elejére már átváltottak arra, hogy valamivel nulla fölötti lehet a vége, és végül novemberben jutottak el csak oda, hogy már Nagy Márton is kénytelen volt azt mondani, a stagnálás a lehető legjobb forgatókönyv, de akár 1 százalékos visszaesés sem kizárt. Ehhez képest jött ki szerdán a 0,8 százalékos visszaesést tartalmazó jelentés.

Megnéztük, hova lehet és kell elhelyezni ezt a tavalyi zsugorodást. Nos, 1995 óta összesen csak  négy olyan év volt a tavalyival együtt, amikor visszaesett a magyar gazdaság. Pedig ebben volt egy-két kemény esztendő, elsősorban is a pénzügyi-gazdasági (világ)válság hatásait elszenvedő 2009-es (akkor 6,6 százalékos volt a bezuhanás), illetve a Covid tombolásának az éve, 2020 (-4,5 százalék), s végül a dobogós helyezett 2012 (-1,3 százalék). 

Forrás: KSH

Ahogy a grafikon is mutatja, 1995 és 2023 között négy mínuszos év volt, ebből három Orbán Viktor kormányzására esett. Elárul-e ez bármit is, kiváltképpen annak fényében, hogy a fennmaradó években szép egyenletes volt a növekedés? Vajda Zoltánt kérdeztük.

„Az előző három visszaesés – hogy úgy mondjam – kívülről jött, de ez a mostani nem” – szögezte le a szocialista szakpolitikus, aki szerint nem az „elhibázott brüsszeli szankciók” vagy a háború miatt következett ez be, s nem is érdemes arra fogni, mert ugyan az európai gazdaságban tényleg vannak súlyos gondok, de másutt már kifelé lábalnak ezekből. (Az Eurostat első becslése szerint 2023-ban az euróövezetben és az EU egészében egyaránt 0,5 százalékkal bővült a gazdaság.)

Vajdát mindenesetre meglepte, hogy nem maradt legalább egy kis mértékű növekedés, hiszen az előző negyedévben látható volt már a gazdaság növekedése. Az igazi problémának egyébként azt tartja, hogy az elmúlt öt negyedévből négyben recesszióban volt a gazdaság. 2022 második felétől negatív a GDP-növekedés, most „csak” megtorpanás van. Az agrárium – köszönhetően a szerencsésen jó időjárásnak – hallatlanul jól teljesített, anélkül minimum két százalékos lenne a visszaesés – mondta.

A mostani adat egyszerre két dolgot is mutat: az egyik, hogy a tavalyi év egészére nézve majdnem egy százalékos a visszaesés, azaz nem 0 +/- valamennyi, hanem csaknem egy százalékos. A másik egy igazi sokk, a negyedéves teljesítmény, ami egy láthatóan erős pozitív harmadik negyedet követett – összegezte, majd azt állapította meg, hogy ez a mostani adat is egyértelműen mutatja: teljes kudarcot vallott Matolcsy György jegybankelnök, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter, akiknek ráadásul a személyeskedő vitája – rettentő káros módon – mára már teljesen eldurvult. A jegybankelnök irányította MNB képtelen volt kordában tartani az inflációt, aminek tavalyi 15 százalékot meghaladó dinamikája Európa bajnoki „győzelmet” ért. Nagy Márton gazdaságfejlesztés helyett gazdaság-visszafejlesztést ért el, Varga Mihálynak pedig egy 6 százalék, vagy inkább magasabb költségvetési hiányt sikerült összehoznia – fejtegette. Mind a hárman a másik kettőre mutogatnak, igyekeznek rájuk hárítani a felelősséget, a jelek szerint pedig ebben Nagy Márton a legsikeresebb, úgy tűnik, ő jött ki győztesként a küzdelemből – mondta Vajda, megjegyezve, hogy attól tart, a kormánytag nyílt támadása a jegybank ellen, beleértve a személyeskedő támadását a volt főnöke, Matolcsy ellen, hallatlanul káros a bizalom szempontjából. Pedig borítékolhatóan tovább fog erősödni a nyilvános üzengetés, az, hogy a nyilvánosság előtt kölcsönösen meg akarják mondani, hogy a másiknak mit kellene tennie – ez pedig nem segít a befektetői, üzleti bizalom visszaszerzésében. A piac nem szereti az ilyesmit. Mert bár a mandátumokból adódóan más a célja a kormányzati szereplőnek és más a jegybank vezetőjének, de a nyilvános, személyeskedő vitának nincs helye – húzta alá a szocialista szakpolitikus, megjegyezve: ennek is a gazdaság látja a kárát. 

S valóban, menet közben megszólalt a két illetékes miniszter is. Varga Mihály a Facebook posztjában „káros külső hatásokat” emleget, s azt állítja, hogy „a hazai eredmények bizakodásra adnak okot”. Optimistán 3-4 százalékos növekedést prognosztizál 2024-re. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményében külső körülményekre (elsősorban Németországra) fogta a magyar GDP-adatokat, amelyeket szerinte negatívan befolyásolt a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is (más szóval ismét nekiment a jegybanknak). Eközben persze méltatta a kormány teljesítményét, közte azt, hogy „januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt” (mint ismert az infláció karbantartás az MNB feladata). Ő is 4 százalék körüli GDP-növekedést jósol az idei esztendőre.