A „meleg” szót „magyarra" cserélték a katolikus tankönyvben szereplő versben
A szerző tudta és beleegyezése nélkül változtatott verse szövegén, és cserélte a „meleg” szót „magyarra” a kiadó Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében – tudta meg a Népszava.
Kiss Judit Ágnes „Szó” című versének eredeti négy sora így szól:
„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”. A Szent Imre könyvek keretében megjelent kiadványban azonban a meleg szót magyarra cserélte a kiadó: „Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”
A verset sokszor alkalmazzák az irodalomoktatásban, mivel Kiss Judit Ágnes műve mondhatni a Szózat XXI. századi átirata, amely a kivándorlásról és az azzal kapcsolatos dilemmákról szól, a fiatalokhoz közel álló nyelvezettel és hangnemben – írja a Népszava.
A lapnak nyilatkozó költő szerint a tankönyvekben megjelentetett alkotásokkal kapcsolatban is szükség van a szerző hozzájárulására, de nem tudott arról, hogy a Szent Imre tankönyvek 10. osztályosoknak készült kötetében megjelenik a verse. Jellemzően megkeresik a kiadók őt, „sőt, a reformátusok fizetnek is jogdíjat” – mondta, majd hozzátette:
„Átírást nem is engedtem volna. Ezután fel fogom venni a kapcsolatot a kiadóval, hogy ne romlott szöveget terjesszenek, és a legnagyobb jóhiszeműséggel megkérdezem, hol találtak erre a változatra” – reagált a meglepett költő.
„Tankönyvcsaládunk még igen friss, második éve használják a diákok és a pedagógusok, eddig még ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Megjegyezzük, hogy a kortárs versek az interneten többféle szövegváltozatban találhatók meg” – reagált röviden a lapnak a tankönyv kiadója.
– Elképesztőnek találom – fogalmazott az esettel kapcsolatban Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó-vezető, akinek „antropológiai optimizmusa megengedi, hogy ez egy elírás, de ez esetben arról van szó, hogy téves szöveget találtak meg a neten.” Az irodalmár a vers lényegét sértő változtatásra „nem talál szavakat”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerzői jog védi a mű belső lényegét, és a szerző engedélye nélkül nem lehet átírni műveket. Hozzátette ugyanakkor, hogy tudomása szerint tankönyvekbe ma már be lehet emelni alkotásokat a szerző engedélye nélkül is.
– Szerkesztői mulasztásnak is elég kínos, ha viszont szándékos, akkor súlyos vétek – folytatta Nyáry Krisztián, majd hozzátette: „a versszak pont egy keresztényi értéket fogalmaz meg, ezért is fájó, hogy megmásították.”
