A milliárdosok megadóztatása önmagában kevés lesz a költségvetés rendbetételéhez

A vagyonadó inkább igazságossági kérdés

A tervek szerint 2027. január 1-jétől bevezetendő vagyonadó az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőknek jelentene új adókötelezettséget. Az egymilliárd forint feletti vagyonrész után egy százalékos, a százmilliárd forint feletti vagyonrész után pedig öt százalékos adót kellene fizetni. A szabályozás az ingatlanok, a befektetések és a társasági részesedések mellett a külföldön tartott vagy vagyonkezelőkhöz rendelt vagyont is érintené.

Mellár Tamás szerint a pénzügyi tárca 800 milliárd forintos bevételi várakozása optimistának tekinthető, és ez az összeg nem oldja meg a költségvetés alapvető gondjait. Az intézkedést mégis fontosnak tartja, mert világos üzenetet közvetít: a jelentős vagyon nemcsak lehetőségeket, hanem társadalmi kötelezettségeket is jelent. A közgazdász szerint a vagyonadó bevezetése nem pusztán a választási ígéret teljesítése miatt indokolt, hanem azért is, mert Magyarországon jelentősen megnőttek a vagyoni különbségek.

A Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva elmondta, hogy a pénzügyi eszközök 72 százalékát a társadalom leggazdagabb tíz százaléka birtokolja, miközben az alsó ötven százalék megtakarítási lehetőségei rendkívül korlátozottak. A rendszerváltás óta növekvő egyenlőtlenségek az elmúlt tizenhat évben különösen felerősödtek. Mellár szerint ebben az egykulcsos személyi jövedelemadó is szerepet játszott, hiszen a minimálbéres és a havi ötmillió forintot kereső munkavállaló egyaránt 15 százalékos adót fizet a jövedelme után.

A vagyon eltitkolása sem lesz egyszerű

A vagyonadó gyakorlati alkalmazásának egyik legnagyobb kérdése, hogyan lehet pontosan felmérni a leggazdagabbak tényleges vagyonát. Mellár különbséget tett a jogszerűen szerzett vagyonok megadóztatása és az esetleges jogellenes vagyonszerzés között. Utóbbi szerinte nem a vagyonadó, hanem más jogi eljárások tárgya. Ugyanakkor úgy véli, hogy a korábbi évek alacsony adóterhei után méltányos lenne, ha a jelentős vagyonnal rendelkezők is nagyobb részt vállalnának a közterhekből.

A tervezett rendszer önbevallásra épülne, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrizne. A külföldre menekített vagyonok felderítése és a vagyonértékelés azonban komoly feladatot jelenthet. Mellár szerint teljesen hibátlan vagyonadózási rendszer sehol sem létezik, ezért bizonyos visszaélések és igazságtalanságok lehetőségével is számolni kell. A vagyon rokonok vagy ismerősök nevére íratása szintén felmerülhet, de ezzel a tulajdonos elveszítheti a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezés lehetőségét.

A közgazdász úgy látja, hogy a tervezett szabályozás finomításra szorulhat, és a bevezetést követően is szükség lehet módosításokra. Azt sem tartja kizártnak, hogy a vagyonadót később szűkítik vagy kivezetik, amennyiben egy igazságosabb, a magasabb jövedelmeket nagyobb mértékben terhelő jövedelemadó-rendszer veszi át a szerepét. Szerinte ugyanis a cél nem önmagában a vagyon megadóztatása, hanem az, hogy a jövedelmek és a vagyonok valódi gazdasági teljesítmény alapján keletkezzenek.

A korrupció visszaszorítása többet hozhat

Mellár Tamás szerint a költségvetés helyzeténél a vagyonadónál is jelentősebb hatása lehet a korrupció felszámolásának és a túlárazott közbeszerzések megszüntetésének. A korábbi időszakban a kormányhoz közel álló vállalkozói kör jelentős vagyonra tett szert, amelynek kialakulása a közgazdász megítélése szerint nem kizárólag a piaci verseny és a hatékonyság eredménye volt, hanem a politikai kapcsolatok is meghatározó szerepet játszottak benne.

A gazdaságpolitika másik fontos feladatának a növekedés beindítását tartja. Ha a gazdaság két-három százalékos ütemben bővül, és nagyobb szerephez jut a magasabb hozzáadott értékű termelés, abból az állam is több bevételhez juthat. Mellár szerint a jelenlegi adórendszer átfogó felülvizsgálata szintén elkerülhetetlen. Meg kell változtatni a jövedelmi és fogyasztási típusú adók arányát, miközben a magasabb jövedelműeknek és a vagyonosabbaknak arányosan nagyobb részt kellene vállalniuk a közterhekből.

A közgazdász a rezsicsökkentés és az üzemanyagárakat érintő támogatások felülvizsgálatát is szükségesnek tartja. Ezek szerinte költségvetési szempontból hosszú távon nem feltétlenül fenntarthatók, ráadásul nem kizárólag a rászorulókat segítik, hanem a tehetősebb háztartások is részesülnek belőlük. Az adórendszer átalakításával ugyanakkor szerinte úgy is növelhetők lennének az állami bevételek, hogy az adóterhelés összességében nem emelkedik. Ehhez azonban olyan rendszerre van szükség, amelyben a magasabb jövedelműek arányosan többet fizetnek, miközben a kisebb jövedelműek terhei mérsékelhetők.