A miniszterelnök május 3-ával megbukott…

– Orbán Viktor pénteken reggel azt nyilatkozta az állami rádióban, hogy október-november körül visszatér a koronavírus járvány. Mennyire megalapozott ez a jóslat?

– Pont annyira megalapozott, mint ahogy azt mondta, hogy május 3-án tetőzik a járvány.

– Azaz ez is csak egy hasra ütés?

– Nyilvánvalóan. A május 3-a sem jött be. Nem értem, miért kell neki jósolgatni?

– Még bejöhet a május 3-a; két nap múlva minden adat hirtelen felugrik. Én nem lennék meglepve, ha így lenne.

– Az, hogy felugrik minden, az lehetséges, de, hogy utána csökkenni fog, az aligha valószínű. A csúcs különben nem azt jelenti, hogy akkor ugrik fel, hanem azt, hogy onnantól kezdve csökken.

– Erre mondta azt Müller Cecília, hogy május 3-a után egy platón fog mozogni legalább három hétig a járvány.

– Nézze, azzal, hogy most kinyitották a vidéket, és felbiztatták az embereket, hogy menjenek, mozogjanak, ráadásul a strandok megnyitásával erős kockázati tényezőt is beemeltek, van esély arra, hogy emelkedjen a fertőzöttek száma. De a csúcs – akármit is mond a tisztifőorvos asszony – az azt jelenti, hogy onnan kezdve, kevesebb lesz a megbetegedés. Lehet itt plató, vagy bármi, a 3-a csakis azt jelenti, hogy onnan kezdve, nincs emelkedés. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy május 3-val a miniszterelnök megbukott. Legalábbis, mint delphoi jós. Ez tehát nem jött be. Az ugyanis nem megy, hogy bejelentem: május 3-a a járvány magyarországi csúcsa, majd másnap bejelentem, hogy egy nappal később, azaz május 4-én érettségi vizsgák következnek, aztán néhány nap késéssel azt is, hogy kinyitnak a strandok. Azt szintén mondták, hogy a járvány ugyanazon a szinten marad, és ez nem egyéb, mint össze-visszabeszélés. Ennek megfelelően, kell értékelni az október-novemberi jóslatot – pont ugyanannyi a valószínűsége, mint amit eddig mondott.

– Pénteken azt is mondta a miniszterelnök, hogy az első csatát megnyertük a vírus elleni harcban…

– Ez speciel igaz.

– Milyen értelemben?

– Járványügyi szempontból korán, vagyis megfelelő időpontban zárták le az országot. Igaza volt a kormánynak akkor, amikor még az iskolák működését engedélyezte. Azzal viszont, hogy az ellenzék kikényszerítette az iskolák bezárását, elősegítette, hogy a lakosság komolyan vegye a szociális távolságtartást, amivel már akkor el lehetett nyomni a járvány, hogy az lényegében meg sem kezdődött. Ezzel megszerezték azt az időt, hogy kellő mennyiségű eszközt szerezzenek be, és felkészüljenek arra, hogy ha tömegessé válik a megbetegedés. Az más kérdés, hogy itt túl is teljesítettek: az ágyszám kitakarítás például már nem volt szükséges lépés.

– A megnyerést úgy is értelmezhetjük, hogy amit korábban elmulasztottak, ezen idő alatt igyekeztek pótolni, nem?

– Ez így van. A tíz év elmaradást, hogy üresek voltak a katonai és egészségügyi raktárak, nem volt bennük megfelelő készlet, vagyis, amikor szükség lett volna rá, nem tudtak maszkokat biztosítani az állami raktárakból, nos, hirtelen ezt kellett pótolni. Most se pótolták még, most sincs minden nagykereskedőnél, patikában elfogadható áron védőfelszerelés – de legalább a raktárak már tele vannak.

– Úgy is igaz a járvány elleni győzelem, hogy azt a késést, amit akár a beszerzések, vagy más intézkedések területén elszenvedett a kormány, azt sikerült behozni. Mert kezdetben bizonyosan nem vették komolyan a járvány-fenyegetettséget, hisz' ön már jóval korábban kijelentette: Magyarországra is betör majd a vírus, miközben mások bagatellizálták a veszélyt.

– Kétségtelen: amikor én erről nyilatkoztam, azt követően nagyjából öt hétig nem történt semmi. Vagyis március 11-ig Orbán Viktor egyáltalán nem vette komolyan a járványt. Azóta kétségtelenül sikerült bepótolni sok mindent – ennyiben lehet beszélni győzelemről.

– Azt elképzelhetőnek tartja, hogy azért beszél Orbán Viktor október-novemberről, hogy fenn tudja tartani a rendeleti kormányzást, a veszélyhelyzetet?

– A veszélyhelyzet nem áll. Ez nem kérdés. Vagy jogilag kérdezi?

– Igen.

– A veszélyhelyzetet nem kell fenntartani. A felhatalmazási törvényre nincs mentség.

– Én azt kérdeztem öntől, hogy vajon lehetséges-e, hogy azért tolja ki a miniszterelnök a vírusveszélyt az év végére, hogy indokolja, miért kell életben tartania a veszélyhelyzetről szóló törvényt.

– Fogalmam sincs, hogy miért mondja. Csak annyit tudok, hogy amit most mond, azt nekünk nem kell elhinnünk, már csak azért sem, mert amiket eddig mondott, azok sem bizonyultak igaznak. Ha kiáll a szakértői csapat, és valamilyen adatokkal indokolja a bejelentését, akkor lehet majd ezekre a szakértőkre hivatkozni, de, hogy csak így bedobjon valamit a köztudatba, annak nincs semmi jelentősége. Azt mond, amit akar. Ami pedig a veszélyhelyzet fenntartását illeti, amire – ismétlem – semmi szükség nincs, mivel minden döntést meg lehet hozni enélkül is, csak azért tartja fontosnak, hogy ha véletlenül megbetegszik valaki a képviselők közül – mint például az angol, vagy az orosz miniszterelnök –, és ezáltal nem lesz meg a kétharmados többsége,akkor se legyen megkötve a keze. Különben miért kell fenntartani a veszélyhelyzetet? Elkölthettek idáig több százmilliárd forintot beszerzésekre, amelyekkel egyébként nem számoltak el – de most már ezen is túl vannak.

– Összességében látunk valami kifutását a vírusnak?

– Mire gondol?

– Hogy változatlanul keveset tudunk a jövőről, keveset a vírusról. Tehát amíg nem lesz gyógyszer és vakcina, addig megjósolhatatlan, hogy mikor lesz vége?

– Sok mindent tudunk a vírusról. Az is egy tudás, hogy tudjuk, nincs hozzá gyógyszer és vakcina, de azt is tudjuk, hogy lesz vakcina, mert most már egyre több országban kísérleteznek, és elkezdődött a vakcina kipróbálása. Pont ma reggel találkoztam a hírrel, hogy Németországban is elkezdték a fázis 1, fázis 2 vizsgálatot az oltóanyaggal. Azt tehát kijelenthetjük, hogy előbb-utóbb lesz oltóanyag. Az más kérdés, hogy mikorra lesz belőle megnyugtató mennyiség, azaz megfelelően biztonságos oltóanyag. Az még sokára lesz.

– Ebben mer jósolni?

– Nem hiszem, hogy a jövő nyár előtt lesz ilyen.

– Akkor az a veszély valós, hogy vissza-visszatérhet a járvány?

– Igen, és ennek kezelésére helyes döntés a csiki-csuki, vagy a húzd meg ereszd el stratégiája. Ennek a határa pedig az egészségügyi kapacitás. Nyilvánvalóan nem a tizenötezres kapacitásra kell számolni, de ha az ötven lélegeztetett beteg helyett 150 lesz, és a 11 halott helyett lesz mondjuk nyolcvan, attól még nem fog összedőlni az ország.

– Pálinkás József azt nyilatkozta, hogy ő nem a fertőzöttek számából, hanem a gépen lévőkéből állít fel modellt arra nézve, hogy milyen állapotban van az ország. Reális ez a megközelítés?

– Minden megközelítés reálisabb, mint amivel most találkozunk. Jelenleg ugyanis nincs semmiféle adatunk arra nézve, hogy mennyi a fertőzöttek száma. A közölt számokkal kapcsolatban, rendre elhangzik, hogy feltehetően annál hétszer-tízszer, vagy huszonötször nagyobb a fertőzöttek száma. Akkor fogunk többet tudni, ha a most beígért 12 ezres tesztelés után, lesz egy szám, ami alapján lehet kalkulálni arra, hogy hány fertőzött van valójában az országban. De akkor is csak azt fogjuk tudni, hogy nagyjából hányan eshettek át a betegségen, de hogy hány beteg van, azt továbbra is nehéz lesz kiszámolni.