A munkavállalói jogokat legdurvábban megsértő tíz ország közül kettő Orbán szíve ügye
Magyarországon szisztematikusan megsértik a munkavállalók jogait – erre a megállapításra jutott a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) éves jelentése. Ezzel olyan országokkal kerültünk egy csoportba, mint például Szenegál, Szaúd-Arábia, vagy Európából Észak-Macedónia és Szerbia. 149 országot vizsgáltak az idén tizedik alkalommal készített jelentésben, ezeket hat csoportba osztották. Magyarország az idén is a középmezőnyben kapott helyet. Nem úgy, mint két olyan ország – Törökország és Belarusz –, amelyekkel az Orbán-kormány szoros kapcsolatot ápol: nos, ez a két ország rajta van a munkavállalói jogokat leginkább sárba tiprók tízes szégyenlistáján.
A Portfolio szúrta ki, hogy kiadta friss jelentését az ITUC, amely szerint a globális megélhetési válságot a világ minden régiójában a munkavállalók jogainak visszaszorítása kísérte. A „2023 ITUC: a globális jogok indexe” címmel közzétett jelentés külön is taglalja az egyes régiókat.
A Magyarországot is magában foglaló európai térségről a többi között megállapítja, hogy az átlagos index visszaesett az előző évhez képest, jelenleg az ötös skálán 2,56. A kollektív megállapodásokhoz fűződő jogokat számos országban a sárba taposták, így Hollandiában. Észak-Macedóniában Montenegróban és Szerbiában. Lengyelországban és Törökországban pedig a munkavállalókat a szakszervezet-ellenes fellépések történtek. AZ Egyesült Királyságban támadás alá került a sztrájkhoz való jog, míg Belaruszban és Kazahsztánban továbbra is erős elnyomásban tartják a független szakszervezeteket. A kontinens egészére a következőket vonta le a jelentés:
- az országok 72 százalékában sértették meg a sztrájkjogot – globálisan ez arány 87 százalék;
- az országok 54 százalékában sértették meg a kollektív tárgyalásokhoz való jogot – globálisan ez arány 79 százalék;
- az országok 41 százalékában nem biztosították a munkavállalók számára a szakszervezet alapításának vagy a szakszervezethez való csatlakozás jogát – globálisan az arány 77 százalék;
- az országok 38 százalékában akadályozták a szakszervezetek bejegyzését – globálisan ez arány 73 százalék;
- az országok 31 százalékában megtagadták vagy korlátozták a munkavállalók igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését – globálisan ez arány 65 százalék;
- az országok 13 százalékában korlátozták a jogaik érvényesüléséért fellépő munkavállalók szólás- és gyülekezési szabadságát – globálisan ez arány 42 százalék;
- 6 európai országban történt erőszakos fellépés munkavállalókkal szemben – globálisan 8 országban szakszervezeti tagokat öltek meg.
Magyarországról nem találtunk konkrét elemzést a jelentésben, amely a munkavállalók jogainak sárba tiprása szempontjából a tíz legrosszabb országot elemezte csupán. Említésre érdemes, hogy köztük van Törökország, amelynek elnökét Orbán nagyra tartja (s mint ilyet, vendégül látja a magyar államalapítás ünnepén is), valamint az a putyini Oroszországot kiszolgáló Lukasenka-vezette Belorusz, amellyel még a jelenlegi helyezetben is jó kapcsolatokat ápol az Orbán-kormány.
