A NAP grafikonja – Így építette le Orbán Viktor a demokráciát és a szabadságjogokat Magyarországon
Mikor máskor, ha nem március 15-én, a magyarországi szabadságvágyat leginkább tükröző legfényesebb ünnepen érdemes tükröt tartani a hatalom elé, megmutatva, honnan hová navigálja az országot. A Freedom House amerikai jogvédő szervezet néhány nappal ezelőtt megjelent legfrissebb éves jelentése volt ehhez a kiindulópontunk. Előszedve a 2010 óta készült „bizonyítványainkat” nagyon szomorú, ámde nem meglepő képet kaptunk: mi, akik ebben a honban, a hazánkban élünk, naponta tapasztaljuk a demokrácia, a politikai és a civil jogok 2010 óta végbement, és továbbra is zajló hanyatlását. 12 éve Orbán Viktor egy konszolidált demokráciát, egy szabad országot vett át, ma már (az uniós tagországok közül egyedüliként) hibrid – más néven átmeneti – demokráciaként, s csak részben szabad országként tartják nyilván Magyarországot.
„Magyarország demokratikus pontszáma az elmúlt néhány évben folyamatosan hanyatlik, ami által közelebb került a félig konszolidált demokráciák kategóriájában található Romániához és Bulgáriához...A 2011-es magyarországi események ismételten azt bizonyítják, hogy a demokratikus fejlődés pozitív pályáját még az EU-ban sem lehet biztosra venni... Magyarország ma alaposan próbára teszi azt a felfogást, amely szerint az ilyen átalakulás visszafordíthatatlan" – így fogalmazott 2012-ben (!) a Freedom House amerikai jogvédő szervezet a demokráciát, a szabadságjogokat értékelő jelentésében a második Orbán-kormány (kétharmados) hatalomátvételének második évében végbement fejleményeket elemezve. Mai szemmel – sajnos – minden szava, megállapítása állt és bejött: mint a korabeli (még nem NER-ista) Index írta a korabeli (a Fidesz propagandagépezete által még nem teljesen legyűrt) MTI jelentésére hivatkozva: putyinizálódás, kevésbé független bíráskodás, romló médiakörnyezet, trükkösen átrajzolt választási térkép jellemezte az ország akkori (vissza)fejlődését. Magyarország akkor még éppen, hajszállal belefért a „megszilárdult demokráciák” kategóriájába.
Nem sokáig maradt azonban ez így, 2015-re már csak a félig konszolidált demokrácia besorolás járt ki nekünk. További helyzetromlás után, 2020-tól hibrid (azaz átmeneti) rezsimmé váltunk. Ennek a meghatározása a következő: az ide sorolt országok jellemzően választási demokráciák, törékeny demokratikus intézményekkel, ahol a politikai jogok és a polgári szabadságjogok védelme óriási kihívások előtt áll. (Az egyes kategóriák leírása részletesen itt található.) Ennek megfelelően, míg Orbán Viktor szabad országként vette át a kormányrudat 2010 tavaszán Magyarországon, a legfrissebb, a napokban kiadott jelentésben már csak részben szabad minősítést adott az amerikai jogvédő szervezet (amely a minősítést egyébiránt 2020-tól rontotta le).
Forrás: Freedom House
Az egyes kategóriákba történő besorolás pontrendszer alapján történik, amit egyes részterületekre adtak-adnak a szakértők. Ezek korábban a következők voltak: demokratikus kormányzás, a választási folyamat, a civil társadalom, a média függetlensége, az önkormányzatiság, az igazságügy és annak függetlensége, korrupció. Az évek alatt némileg módosultak a kategóriák, de nem azok tartalma, a legfrissebb jelentésben más csoportosításban találjuk meg a bizonyítványt, de csak a „tantárgy” neve változott, a tartalma nem. Ma két nagy alcsoportba sorolják a szempontokat: a politikai és a civil jogok helyzetére. Ez alapján is egyértelmű a helyzet folyamatos romlása Orbán egymást követő kormányainak uralma alatt. (A grafikon azért csak 2017-től mutatja a minősítés alakulását, mert akkor módosultak a „tantárgyak nevei”.)
Forrás: Freedom House
És ha már egy 11 évvel ezelőtti Freedom House-idézettel kezdtük, zárjuk egy maival. A friss jelentésben az amerikai jogvédő szervezet igen szárazon és felsorolás-szerűen a következőképpen foglalta össze az Orbán-rezsim uralkodásának 12 évét: „Orbánnak a 2010-es választási győzelme óta a Fidesz olyan alkotmányos és jogi változtatásokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették számára az ország független intézményei, köztük az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzés megszilárdítását. A Fidesz-kormány azóta migráns- és LMBTQ+-ellenes politikát folytat, olyan törvényeket fogadott el, amelyek hátráltatják a kormánypárttal szemben kritikus vagy a Fidesz által negatívan megítélt ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civil szervezetek működését”.
