A nap grafikonja: újabb intő jelet kapott a kormány az üzleti szférából
Nem egészen egy hét leforgása alatt két csapás is érte a Fideszt a vállalkozói szférából: az első az volt, amikor kiderült, hogy a Shell korábbi globális vezetője, a nemzetközi színtéren a legmagasabbra jutott magyar üzletember, Kapitány István dolgozza ki és irányítja a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai programját. A második pofont a magyar kis- és középvállalkozók adták Orbán Viktor kormányának. A szféra ugyanis a Vállalkozók Országos Szövetségének legfrissebb felmérése szerint egyre negatívabban ítéli meg a gazdaság helyzetével kapcsolatos problémákat, a legsúlyosabbnak a magas adóterheket, a kiszámíthatatlanságot és a munkaerőhiányt nevezve meg ezek közül. Nem véletlen, hogy a VOSZ Barométer fő mutatója először esett 50 százalék alá, a legmélyebbre a beruházási alindex került. A jelek arra mutatnak: már nem csak „a zembereknek” van elegük a kormányból, hanem a gazdasági szereplőknek is.
„Ez egy jó sporthasonlat... Minden valószínűség szerint a Fidesz-kormány jön, és minden magyarnak az az érdeke, hogy ez a fideszes csapat nyerjen. Ha ugyanis nem nyer, az mindenkinek rossz.” Ez az idézet a néhai Demján Sándortól származik. Az üzletember, a VOSZ akkori ügyvezető elnöke 2010 március 8.-án, az Orbán Viktor kétharmados győzelmét hozó választások előtt beszélt a szövetség rendezvényén, amelyen nyíltan szerződéses, és politikailag is szemléletes módon egyezséget kötött Orbán Viktorral, s ezt egy kézfogással pecsételte meg. A VOSZ akkori hatpontos követelésének öt pontját Orbán is vállalta: a versenyképes adórendszert, a társulj és fogj össze, magyar!-t, a termelés elsőbbségét, a piac biztosítását a hazai vállalkozások számára, valamint a kis- és középvállalkozások megerősítését. A hatodikat, az euró bevezetését (de nem minden áron) az ekkor még ellenzékben lévő Fidesz-vezér nem fogadta el. Az kimondható, hogy a VOSZ és Orbán 16 évvel ezelőtti megállapodása ugyan nem volt jogilag kötelező szerződés, „csak” egy politikai vállaláscsomag az akkor még ellenzékben lévő Orbán részéről, ám utóbb nyilvánvaló egyezséget jelentett a VOSZ gazdaságpolitikai elvárásai és a Fidesz kampány- és kormányprogramja között.
Mindenesetre Demján Sándor és a VOSZ nyílt politikai kiállása után – persze messze nem csak emiatt – a Fidesz hatalmas, kétharmados győzelmet aratott a választáson. S azóta is a markában tartja az országot – az más kérdés, hogy ezt a demokrácia és jogállamiság leépítésével, a választások folyamatos, a Fidesz számára aktuálisan éppen kedvező irányú buherálásával, az ország erőforrásainak „abuzálásával” stb. teszi.
Ez tehát majdnem 16 éve történt. Azóta már a 4. kétharmados Orbán-kormány terheit nyögi az ország, de mára – mint a közvélemény-kutatások jelzik – egyre inkább kezd kinyílni az emberek szeme. A VOSZ Barométer legfrissebb adatsora pedig azt mutatja, hogy a vállalkozók is egyre inkább kinyilvánítják a véleményüket. Merthogy tényleg hol van már a tavalyi hó?! Pontosabban a 16 évvel ezelőtti orbáni ígéret? Hiszen a vállalkozók érdekeit és képviseletüket ellátó VOSZ legfrissebb – a napokban bemutatott – felmérésében éppen a magas adóterheket nevezték a legtöbben az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legkomolyabb problémának.
Forrás: HVG a VOSZ Barométer
A 2023 óta az Egyensúly Intézet által negyedévenként készített felmérés, a VOSZ Barométer – ahogy a fenti grafikon is mutatja – azt tükrözi, hogy igencsak megváltozott a vállalkozói szféra véleménye az elmúlt három évben. Míg a kezdetekben a legnagyobb problémaként az inflációt, a magas energiaárakat és az egészségügy/oktatás helyzetét nevezték meg az üzletemberek, legújabban már a magas adóterhek, a kiszámíthatatlan környezet és a munkaerőhiány aggasztja őket. Nőtt a korrupció miatti aggodalmuk is, miközben a Fidesz által folyamatosan fenntartott háborús fenyegetést jóval kevésbé tartják reálisnak, mint 2023-ban, az oroszok által Ukrajna ellen kezdett háború második évében.
De nem csak ez lehet rossz ómen Orbán számára. A legfrissebb VOSZ Barométer fő mutatója 2025-ben először esett 50 százalék alá (47-re), vagyis először jelzett a Barométer pesszimista hangulatot. Ezen belül a három alindex (az üzleti hangulatot, a beruházási hajlandóságot és a pénzügyi helyzetet jelző mutató) is az eddigi legalacsonyabb értékű. A három alindex közül a legalacsonyabb a beruházási hajlandóságot tükröző index (24 százalék), ami pedig a jövőbeni fejlődéséhez szükséges tevékenység alacsony szintjét látva, nem kecsegtet túlságosan sok jóval az ország gazdasági kilátásait illetően.
A VOSZ tagsága tisztán látja a rezsim negatív hatásait az ország gazdaságára. Azt ugyan – számos okból – nem lenne reális elvárni a VOSZ jelenlegi elnökségétől, hogy olyan nyílt politikai állásfoglalást tegyen a vállalkozások érdekében, mint amilyet Demján Sándor tett 16 évvel ezelőtt, de a tagoknak a Barométerből is kiolvasható véleménye intő jel lehet Orbán és kormánya számára. Egyébiránt pontosan úgy, mint Kapitány István nyílt állásfoglalása a kormányváltás (rendszerváltás?) mellett azzal, hogy tudásával, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével és nem elhanyagolhatóan a presztízsével, kiállt a Tisza Párt mellett.
|
A VOSZ jelentősége A többségi magyar magántulajdonú vállalkozások érdekeit országos és helyi döntéshozó fórumokon képviselő Vállalkozók Országos Szövetsége a rendszerváltás előtt, 1988-ban alakult. A VOSZ irányítását 1998-ban vette át Demján Sándor üzletember, akinek a nevét nem csak a cégei, a befektetései, a sikerei tették közismertté, hanem az olyan kezdeményezései, mint a Prima Primassima Díj, vagy a különféle – általa soha nem propagált – filantróp tevékenységének a megnyilvánulásai. Napjainkban az országos hálózattal rendelkező, több mint 40 tagszervezetet és 22 szolgáltató irodát működtető szövetség több mint 53 ezer vállalkozást képvisel. Jellemzően kis- és középvállalkozások adják a tagságot, de nagyvállalatok is megtalálhatók benne. |
