A nap grafikonjai: vajon ennek örülnünk kellene?
Az ember már-már örül akkor, ha olyan uniós statisztikát lát, amelyben Magyarország nem az utolsók között kullog, azt meg kifejezetten jó volt látni, hogy a 27 uniós tagország között nem az utolsó harmadba tartozunk a külföldi nyelvtanulás egyik mutatójában. Nos, az örömünk némiképpen lanyhult, amikor rájöttünk, hogy ugyan az általános iskolában legalább két idegen nyelvet tanuló diákok arányát tekintve Magyarország a második harmad alján helyezkedik el, ám pechünkre közelebbről is megvizsgáltuk az adatokat. Ez pedig jócskán árnyalta a képet.
Most tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala azt az adatsort, hogy milyen arányban tanulnak minimum két idegen nyelvet az általános iskolások az egyes országokban. Ha csak a 27 tagország sorrendjét nézzük, akkor azt látjuk, hogy mi, magyarok a 17. helyen állunk. Azaz ellentétben sok statisztikai mutatóval – például a szegénységet, a vásárlóerőt vagy éppen az inflációt tekintőt – ebben nem is állunk annyira rosszul, értsd: nem vagyunk a legrosszabbul teljesítők, vagy akár csak az alsó harmadba kerülők között.
Ám a kép már nem ennyire bíztató, ha kicsit közelebbről is megnézzük a számokat. Merthogy akkor azt látjuk, hogy a magyar 1,7 százalékos arány nem csak önmagában pocsék, hanem egyben azt is jelenti, hogy nagyon messze vagyunk az ennek a többszörösét felmutató uniós átlagtól (ami 6,5 százalék). Nem csoda persze, hogy a nyelvtudás hiányáról mindig is híres magyarok nem teljesítenek úgy, mint a magasan az unió legjobb teljesítményét felmutató luxemburgiak, ahol az elemi iskolások 79,6 (!) százaléka tanul legalább két idegen nyelvet, de az minimum egy kicsit azért fáj, hogy meg sem közelítjük az első tízbe sorolt országokat, amelyekben a 10 százalékot is meghaladja az említett diákok aránya. Ezen belül az élen állók közül a letteknél 37,2, a görögnél 34,9, az észteknél pedig 33,6 százalék ez az arány.
Forrás: Eurostat
Megnéztük azt is, hogyan alakult a vizsgált tíz évben ez az adat Magyarországon. Nos, a növekedés nagyon lassú volt, valójában alig léptünk előre ez alatt, ami kifejezetten rossz egy kis nyelvet beszélő nép esetében, amelynek minden szempontból a létérdeke, hogy nyitott legyen a világra, aminek pedig az egyik előfeltétele az idegen nyelv tudása. Míg 2013-ban a magyar kisiskolásoknak az 1,3 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet, addig tíz év elteltével is csak az 1,7 százalékuk. Ráadásul úgy, hogy volt már jobb is: 2019-ben és 2020-ban ennél nagyobb arányt, 2,1 százalékot képviselt ez a csoport, azóta pedig csak romlik a helyzet...
Forrás: Eurostat
Ebben pedig az sem jelent vígaszt, hogy van olyan tagország, ahol még nálunk is kedvezőtlenebb folyamatokat rögzített a statisztika. 2013 és 2022 között ugyan az unió átlagában 4,6 százalékról 6,5-re emelkedett az arány, de az átlag úgy jött ki, hogy 18-ban ugyan sikerült előrelépni, de 9 országban romlott a helyzet, köztük a lengyeleknél kirívóan (-6,8 százalék).
Arra pedig kiváló példák vannak, hogy ennyi idő alatt is mennyit képes elérni egy ország, ha eltökéli, és tesz is azért, hogy minél többen és minél fiatalabb korban kezdjenek idegen nyelveket tanulni. Mi csak azt ajánljuk a magyar közoktatás mindenhatói figyelmébe, hogy vizsgálják meg, mi történt Lettországban. Tanulják el tőlük, hogyan kell 10 év alatt elérni azt, hogy 22,3 százalékponttal 37,2 százalékra növeljék azoknak a diákoknak az arányát, akik legalább két idegen nyelvet tanulnak az általános iskolában.
