Kérdés, Trumpnak ér-e annyit Orbán „barátsága”, hogy szembemenjen a kormányával és a Kongresszussal

Nagy a csend a négy nap múlva esedékes Trump-Orbán találkozó előtt: egyelőre annyit tudunk, hogy az elnök november 7.-én várja a kormányfőt Washintonba. A találkozó formája azonban nem ismert, miként az sem, hogy ki kezdeményezte. A napirendi témákról valamivel többet tudni: Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában ugyanis beszélt róla. Nagy meglepetések nincsenek. Az orosz energiahordozó importjáról való leválás kérdése lesz Orbán Viktor számára a legfontosabb, hiszen a Lukoilt és a Rossznyeftet érintő, december 1-én életbe lépő importtilalom alóli felmentés nélkül Magyarország bajba kerül, köszönhetően Orbán Viktor kormányának, amely egyetlen lépést sem tett a diverzifikáció megteremtése érdekében.

A politikai igazgató is utalt arra, hogy a kormány szeretne több amerikai befektetőt az országba csábítani. Amiről nem beszélt, az az átfogó kétoldalú gazdasági megállapodás, amiről Orbán Viktor vizionált Donald Trump megválasztása után, s amelyről azt jósolta, hogy fél év alatt tető alá hozzák – nos, Trump immár tíz hónapja a Fehér Ház lakója, s a megállapodásnak se híre, se hamva. A magyar félnek fontos lenne az is, hogy Magyarország kapja vissza a kettős adóztatás elkerülését élvező országok státuszát, ami a gazdasági szereplőknek lenne elsősorban nagyon fontos. 

Téma tehát lehetne bőven, de vajon ténylegesen érdemi tárgyalás várható? És egyáltalán, vajon sejthető-e, hogy milyen formát ölt majd a találkozó, egyáltalán, lehet-e tudni, hogy milyen típusú meghívót kapott Orbán, aki – a jelek egyelőre arra utalnak – nem állami látogatásra utazik az amerikai fővárosba? Szent- Iványi Istvánt kérdeztük.

„Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni” – vélekedett a külpolitikai szakértő. Egyelőre még azt sem tudni, érdemi tárgyalás lesz-e, vagy csak egy rövid, húsz-harminc perces beszélgetés, fotólehetőséggel, amilyenen Donald Trump még az első elnöksége idején látta vendégül Orbánt a Fehér Házban. Ez máig nem világos, de a jelek szerint sem állami látogatásról, sem hivatalos munkalátogatásról nincs szó – mondta a szakértő, akinek van olyan, az Egyesült Államokból származó – meg nem erősített – információja, miszerint Orbán maga jelentkezett be. Ha ez tényleg így történt, az a látogatások legalacsonyabb szintjét jelenti. (Orbán egy Facebook-posztjában azt mondta, hogy „szinte Magyar Napokat csinálunk Washingtonban, tehát gazdasági vezetők, több miniszter, fontos állami szervek vezetői, nemzetbiztonsági főtanácsadó, és így tovább” – a szerk.)

Miben érhet el eredményt Orbán, illetve ő mit tud adni Trumpnak cserébe? – kérdeztük. Szent-Iványi szerint Orbán láthatóan érdemi találkozóra készül, ám, hogy Trump mire, azt nehéz tudni, lévén kiszámíthatatlan ember. Orbán fő törekvése a mentesítés az olajipari szankció alól, ugyanis főként a Lukoilt érintő tiltás nagyon rosszul érinti a kormányt, s a MOL számára lenne igen negatív fejlemény. Kérdés, hogy végül sikerül-e majd megkapni a mentességet – mondta, emlékeztetve arra, hogy Trump az Air Force One fedélzetén, Ázsiából hazatérőben azt közölte, hogy Orbán ugyan kérte, de nem kapta meg a felmentést. Mondjuk – jegyezte meg – azt nem tudjuk, hogy mikor, milyen formában, hogyan kérte Orbán a felmentést, akár az is lehet például, hogy Szijjártó Péter vetette fel az amerikai külügyminiszternek, Marco Rubionak a közelmúltban tartott megbeszélésükön. De Orbán vélhetően hisz abban, hogy képes meggyőzni Trumpot legalább arról, hogy korlátozott időbeli mentességet biztosítson Magyarország számára – vélekedett.

Orbánnak emellett azonban több mindent kellene kérnie. Például Kína kérdésében is felmentésre lenne szüksége azután, hogy nagyon szorosra fűzte a kapcsolatait az ázsiai hatalommal. S akkor ott van még a kettős adóztatás elkerülését célzó, az USA részéről Magyarország vonatkozásában még Joe Biden idején visszavont egyezmény érvényességének a visszaállítása. Illetve szó volt egy beruházásvédelmi megállapodásról is. Arról nem szólva, hogy Orbán azt ígérte: Trump hivatalba lépése után, fél éven belül nagyszabású gazdasági megállapodást kötnek majd – nos, erről semmit nem lehet hallani, nem látszanak az előrelépés jelei ezen a téren, de ezen is dolgozhat még Orbán. Ami pedig az amerikai beruházások megtelepedését illeti: kilenc amerikai beruházásról beszél a kormány, de részleteket nem hallani arról, melyek azok. Nagyok biztosan nem jöttek, kisebbek talán, de ezeket sem merik kitenni a kirakatba. A külpolitikai szakértő mindenesetre nem számít komoly gazdasági megállapodásra a látogatás alatt.

S hogy mit ajánlhat cserébe Orbán Trumpnak? Magyar részről nukleáris téren kínálhatnának szorosabb együttműködést Trumpnak. Közismert, hogy a moduláris erőművekben az amerikaiak a piacvezetők, lehet, hogy ez lenne az ajánlat, akár Paks helyett, akár kiegészítésként – magyarázta Szent-Iványi, rámutatva: a magyar kormány olyan energianyelő beruházásokat hozott már ide (például az akkumulátorgyárakat), amelyeknek köszönhetően még a Paks által termelt energia is kevés lesz. A másik felajánlás lehet az LNG-vásárlás, ami kiválthatná az orosz gázimportot, de ez nehézségekbe ütközik: a horvátoknak Krk-nél van ugyan termináljuk, de annak a kapacitása nem fedezi a teljes magyar szükségletet, Szlovéniával pedig nem vagyunk összekötve, így a trieszti terminálról nem tudna hozzánk eljutni a cseppfolyós gáz. 

Ezen túl – említett még egy dolgot a szakértő – Orbán fel tudja ajánlani a hűségét, a hízelgését, s annak az ígéretét, hogy biztos szövetségese marad Európában Trumpnak. És mint tudjuk, Trump nagyon utálja az Európai Uniót, s ezért szívesen veszi ezt.

Megkérdeztük azt is, vajon van-e kockázata ennek a látogatásnak Orbán számára? Szent-Iványi szerint van, és nem is kicsi: ha nem tud megállapodni a kőolajszállítások alóli mentességben, akkor nagyon gyorsan kell átállni, ami egy hónap alatt lehetetlen feladat. Ez ugyanis azt jelentené, hogy egyelőre csak a szabadpiacon tudnának vásárolni kőolajat, az pedig a legmagasabb árat jelenti, a pillanatnyi szabadpiaci ár ugyanis mintegy 10 százalékkal drágább az orosz importnál. Az Adria vezetéken tudnak persze érkezni a szállítmányok, de egyik napról a másikra csak drágán oldható meg mindez. Itt üt vissza az, hogy évekig semmit nem csináltak az orosz olajról való leválás érdekében – húzta alá, rámutatva: egy rettenetes helyzetbe focizták bele magukat azzal, hogy azt hitték, ki tudják cselezni a tiltást. Ha Trump megtagadja a mentességet, az nem csak a kőolaj beszerzési árának az emelkedését eredményezné, hanem óriási politikai presztízsveszteség is Orbán számára, hiszen kiderülne, hogy a legjobbnak mondott partnernél is csak ennyit tudott elintézni. Az ómenek nem jók – derül ki Szent-Iványi szavaiból –, hiszen láttuk, hogy India is leállt az orosz kőolajimporttal, s Erdogan sem kapta meg a felmentést. „Az adminisztráció és a Kongresszus erőlteti az orosz energiahordozók importstopját, s Trumpnak bizonyára nem ér annyit Orbán, hogy szembeforduljon velük” – mondta. „Orbán számára nagy a látogatás tétje, s ez látszik is a kormány nem túlzott magabiztosságot tükröző nyilatkozatain” – tette hozzá, utalva arra például, hogy Orbán óvatosan csak a reményét fejezte ki, hogy sikerül kivételt kapnia.