Trump nem adott mentességet Orbánnak, csak megérti, hogy nehéz a leválás az orosz importról

„Késő este gyanútlanul vacsoráztam a feleségemmel, amikor az Egyesült Államok elnöke lerohanta a Cinege utcai konyhánkat egy telefonhívás keretében” – fogalmazott meglehetősen bombasztikusan Orbán Viktor szombaton, egy TikTok-videóban. Mint hozzátette, „Arról beszélgettünk, hogy akkor Magyarország leválik-e vagy nem válik le az orosz gázról meg olajról. Ahol természetesen helyesen képviseltem a magyar nemzeti álláspontot, majd elfogyasztva a lecsót is, nyugodtan térhettem nyugovóra, mert kitartottunk Magyarország érdekei mellett, úgy, ahogy kell”.

Azt nem tudni, pontosan mikor „rohanta le” Trump Orbánt, de azt igen, hogy az amerikai elnök egy rendelet aláírása alkalmából az Ovális Irodában egy – a török leválás esélyeire vonatkozó kérdésre válaszolva – megemlítette Magyarországot is, mondván, az az ország, amely nem tud könnyen leválni az orosz olajról az Magyarország. „Nincs tengeri kijárata, nincs egy szép óceánja, amelyen a világ országaiból érkezhetnek hajók, csak egy csővezeték érkezik be hozzá. Beszéltem azzal a nagyszerű pasassal, aki jó barátom, de ez neki nehezebb. És Szlovákiának is. Kvázi egyetlen csővezetékkel házasok. S nem akarom, hogy az emberek őket hibáztassák...ma hosszasan beszéltünk velük, s úgy tűnik, számukra ez egy kicsit nehéz...” 

Trump egy vezetékről beszélt – ami nem állja meg a helyét. Erről nem csak a független sajtó írt és ír, hanem Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón is erről beszélt. A Portfolio tudósítása szerint a kérdésre, miszerint az amerikai kormányzat elvárja-e Magyarországtól az orosz energiahordozókról való leválást, illetve megpróbálja-e ezt kikényszeríteni szankciókkal vagy más eszközökkel, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: Orbán a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésen világosan ismertette azokat a magyar szempontokat, amelyek miatt az ország továbbra is ragaszkodik a biztos, kiszámítható orosz energiabeszerzésekhez és a rezsicsökkentés fenntartásához. Hozzátette, hogy Trump intelligens üzletember, így vélhetően megérti, milyen gazdasági kockázatot jelentene egy ilyen átállás”. Magyarul: anyagi megfontolásokra hivatkozott, amit Orbán „elfelejtett” megemlíteni a belpolitikai fogyasztásra szánt TikTok videójában. Gulyás azonban kotyogott, mondván, „Technikailag elvileg megoldható a leválás, de a kőolaj esetében kérdéses. A második probléma, hogy tudunk-e mástól vásárolni, akkor arra az a válasz, hogy talán, míg a harmadik kihívás, hogy ez mennyibe kerülne, akkor az a válasz, hogy sokba”.

A sumákolást a kérdésben az is mutatja, hogy közben már Szijjártónak sikerült jól összekapnia a horvátokkal (is), miután megpróbálta arra fogni az ódzkodást az orosz energiaimportról történő leválásról, hogy a horvát vezeték kapacitása nem megfelelő (amit a horvátok több menetben keresetlen szavakkal cáfoltak).

A leválást az orosz olaj- és gázimportról az helyezte ismét a középpontba, hogy Donald Trump – ahogy arról a Hírklikk is beszámolt – először az ENSZ Közgyűlésén elhangzott beszédében szólt arról, hogy a NATO- és EU-államoknak le kell válniuk az orosz energiaimportról, majd ezt követően a sajtótájékoztatóján – miután megkérdezték tőle, vajon mit szól ahhoz, hogy Magyarország Washington többszöri figyelmeztetése ellenére sem áll le az orosz olaj vásárlásával – azt mondta: „Nos, ő [Orbán Viktor] a barátom. Nem beszéltem vele, de úgy gondolom, hogy ha beszélnék, leállna. Azt hiszem, ezt is fogom tenni”. Majd beszélt vele...

Ismerve Trumpot, vajon Orbánnak sikerült-e meggyőznie az amerikai elnököt arról, hogy Magyarország nem tud megszabadulni az orosz kőolajtól és földgáztól? Radványi Miklóst kérdeztük.

„Nem sikerült” – jött a lakonikus tömörségű válasz. Az amerikai politikai közeget – sok évi, belülről is szerzett tapasztalatai alapján is – kiválóan ismerő, konzervatív közíró ezután azt fejtegette, hogy Trump ugyan megpróbálta a diplomáciát, ám ez nem jött be neki, valójában pedig totális háborút indított az orosz energiahordozók importja ellen a világban. „Ebben nem fog különbségeket tenni Orbán javára, aminek az lesz a következménye, s ez nem kérdéses, hogy Magyarországnak le kell válnia az orosz olajról és gázról”. Nem lesznek kivételek, hiszen, ha az egyiknek megengedi, akkor a másiknak miért nem? – mutatott rá.

Legyünk objektívek: abban igazuk van Orbánéknak, hogy nagyjából az eladott orosz gáznak és olajnak csak mintegy a két százalékát vásárolja Magyarország, ez pedig nem olyan lényeges, mint az összeurópai vásárlás, merthogy harmadik országokon keresztül még mindig eljut hozzájuk az orosz export – jegyezte meg. A két nagy Kína és India. Majd meglátjuk – mondta –, hogy mi lesz azon a tanácskozáson, amelyet Trump kezdeményezésére az amerikai katonai vezetés és a világ minden tájáról erre hazahívott magas rangú tisztek (tábornokok és ezredesek) részvételével tartanak, s amelynek két fő témája lesz: Kína terjeszkedése a Dél-kínai tengeren, valamint az ukrán-orosz háború, s amelyen szóba kerül még a közel-keleti helyzet is. 

De szemben akár Izraellel, a magyar-amerikai kapcsolatok sehol sincsenek washingtoni szemüvegen át nézve. Magyarországot külön nem értékelik, sem a Pentagonban, sem a Fehér Házban, s mint a NATO és az Európai Unió tagjának csak egy kis szerepe van az amerikai külpolitikában, katonailag és stratégiailag pedig elenyésző – fejtegette. Hogy mennyire így van, az is mutatja, hogy habár majdnem minden országban van már új amerikai nagykövet, Magyarországon még végleges ügyvivő sincs, csak ideiglenes – említett egy példát mondandója alátámasztására. 

Visszatérve magára a telefonhívásra: reális-e, hogy az úgy történt, ahogy olvashattuk Orbántól, illetve életszerű-e az, hogy egy orbáni lecsóvacsorát megszakító telefonhívással érte el a magyar kormányfő az esetleges mentességet (már ha lesz ilyen egyáltalán)? – kérdeztük. „Nem tudjuk, hogy mi történt a telefonhívásnál, miután csak az egyoldalú magyar narratívát ismerjük” – szögezte le Radványi. A Fehér Ház erről a beszélgetésről nem adott ki közleményt, nem is szivárgott ki róla semmi, azaz az amerikai verziót nem ismerjük, csak azt, amit Orbánék csöpögtetnek. A Reuters kivételével sem nagyon foglalkozott vele más, nem vették át a magyar verziót. S amíg nincs ilyen, addig nem tudhatjuk, valójában mi hangzott el. „Azt viszont biztosan tudhatjuk, hogy nem állja meg a helyét Orbán beszámolója abból a szempontból, hogy lecsóevés közben zavarta őt meg Trump” – tette hozzá, megjegyezve: ez nevetséges állítás. Az elnök nem úgy telefonál, hogy felkapja a kagylót az Ovális Irodában és tárcsázza a felhívandó partnert. A menete az, hogy az emberei felhívnak valakit Orbán kancelláriájából, és közlik, hogy Trump mikor fogja hívni Orbánt. Amikor eljön az idő, akkor sem közvetlenül Trump telefonál, hanem a központ felhívja a magyar kancelláriát, s először Orbánt kapcsolják, s amikor ő már vonalban van, akkor kapcsolják Trumpot. 

Vajon tud-e arról az amerikai export – beleértve az energiakivitel – növelését a zászlajára kitűző Trump, hogy a horvát kikötőkön és vezetékeken át Magyarország vehetne éppen amerikai LNG-t is például? – vetettük fel. Az elnöknek nem feladata minden apróságot tudni, de az biztos, hogy a kabinetje, s persze a szakminisztériumok mind tudják ezt – mondta Radványi. És ne feledjük – tette hozzá –, Trump szlogenje nem csak az volt, hogy „Make America Great Again”, a kampányban jelszóként azt is hangoztatta, hogy „Drill, baby, drill!”, azaz „Fúrj, bébi, fúrj”, mármint olajkutakat és fokozd a kitermelést. s ez meg is indult. 

Trump már világossá tette, azt akarja, hogy a partnerei váltsák fel amerikai cseppfolyós gázzal az orosz gázt. 

Mi lehet a sorsa a kongresszusban elkészült, az orosz energiaimport tetemes büntetővámjait kilátásba helyező tervezetnek? A Képviselőház és a Szenátus meg fogja azt szavazni, miután kétpárti támogatást élvez. Az elnöki aláírás pedig ilyenkor már csak formalitás, miközben az persze tény, hogy Trump nem sürgősséggel fogja ellátni a kézjegyével – mondta Radványi Miklós, hozzátéve, „De hát tudjuk, az Egyesült Államokban nincs rendeleti kormányzás”.