Trump már beszélt Orbánnal, miután az orosz energiaimport leállítását követelte

Nagyot fordult a helyzet egyetlen nap alatt a világpolitikában, vélhetően részben az ENSZ jubileumi közgyűlése mentén (is) folytatott megbeszélések hatására. Most ugyanis Donald Trump nemcsak arról beszélt, hogy Ukrajna győzhet az Oroszországgal folytatott háborúban, hanem azt is mondta, hogy akár az oroszok által elfoglalt területeket is visszanyerheti, sőt... Mindehhez azonban egyebek között az is kellene, hogy gazdaságilag még jobban megszorongassák Oroszországot, nevesítve az energiahordozó exportján keresztül. Az amerikai elnök a Közgyűlés előtt elhangzott beszédében – a 444 tudósítása szerint – kínosnak nevezte, hogy „vannak NATO-tagországok, amelyek nem számolták fel az orosz energiaimportot, ezzel pedig az ellenük zajló háborút finanszírozzák”. Mint fejtegette: „az Egyesült Államok kész nagyon szigorú, és hatékony vámokat kivetni, ha Oroszország továbbra sem hajlandó megállapodást kötni a harcok beszüntetéséről”, hozzátéve: a szankciókhoz csatlakozniuk kell az európai államoknak is, hogy kellő nyomást helyezzenek Putyinra. 

A Portfolio az amerikai elnök ezután tartott sajtótájékoztatója alapján arról számolt be, hogy Trumptól megkérdezték, vajon mit szól ahhoz, hogy Magyarország Washington többszöri figyelmeztetése ellenére sem áll le az orosz olaj vásárlásával, amire így reagált: „Nos, ő [Orbán Viktor] a barátom. Nem beszéltem vele, de úgy gondolom, hogy ha beszélnék, leállna. Azt hiszem, ezt is fogom tenni”.

A Népszava emlékeztetett arra, hogy Donald Trump már korábban is figyelmeztetett: az Egyesült Államok akkor fog újabb energiaügyi szankciókat kivetni Oroszországra, ha a NATO tagországai – főleg Törökország, Magyarország és Szlovákia – leállnak az orosz kőolaj vásárlásával. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter pedig arról szólt, hogy az EU-nak kellene leállnia, egy kérdésre pedig azt is világossá tette, hogy ez Magyarországra és Szlovákiára is vonatkozik. 

De a magyar kormányt nem hatotta meg sem az amerikai miniszter, de még az elnök „üzenete” sem: egy hete Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kijelentette, hogy a magyar kormány magyar érdekeket képvisel, Magyarország pedig fenntartja a vásárlást a biztos elérhetőség és az ár miatt. Trump mostani kijelentésére már Szijjártó Péter reagált (Orbán nagy csendben meghúzza magát, mint amúgy a legtöbb ilyen kényes helyzetben teszi). A Facebookon a következőket szúrta oda: „mi mindenben támogatjuk az amerikai elnök erőfeszítéseit a béke érdekében. A földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni.”

Ennél többet mondott a Guardian brit lapnak New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés mentén folytatott tárgyalások szünetében. Kijelentette, „Nem tudjuk biztosítani országunk biztonságos energiaellátását orosz olaj vagy gáz nélkül...Számunkra az energiaellátás pusztán fizikai kérdés...Szép álom lehet arról beszélni, hogy máshonnan vásárolunk olajat és gázt … de csak onnan tudunk venni, ahová van infrastruktúránk. És ha megnézzük a fizikai infrastruktúrát, nyilvánvaló, hogy orosz szállítások nélkül lehetetlen biztosítani az ország biztonságos energiaellátását”.  Majd arról is beszélt, hogy „most az Egyesült Államok a barátunk. És ha az amerikai elnök a barátod, az teljesen más, mint amikor nyomást gyakorolnak rád.”

Az egy dolog, hogy milyen gyorsan és milyen áron lehetne leválni az orosz gázról, kőolajról – erről megoszlanak a szakértői vélemények. De vajon mi a helyzet a magyar-amerikai kapcsolatokkal? Vajon azok milyenségét jelzi, hogy a magyar külügyminiszter ilyen gyorsan és egyértelműen visszautasítja Trump kérését? Egyáltalán mi történik? Az egyik nap visszaállítják a korábbi, könnyített beutazási rendszert az USA-ba a magyaroknak, a másik nap megregulázza Magyarországot Trump. S a magyar kormány nem hajlandó eleget tenni az amerikai elnök felszólításának, bár közben kölcsönösen jó barátnak nevezik egymást. Balázs Pétert kérdeztük.

Két szinten zajlanak az események – kezdte válaszát a korábbi külügyminiszter. A magyar-amerikai kapcsolat az USA szempontjából egy huszadlagos téma, általában még csak nem is miniszteri, hanem legfeljebb helyettes államtitkári szinten foglalkoznak vele az amerikai külügyminisztériumban. Ezzel szemben Orbán határtalan hízelgéssel próbált Trump közelébe férkőzni, aminek meg is volt az eredménye, a Mar-a-Lago-ban tett látogatás, és az, hogy csepegtettek néhány dolgot: visszaállították a vízumkönnyítést, meg Rogánt levették a Magnitsky szankciós listáról. De: kilenc hónappal Trump ismételt hatalomba lépése után még mindig nincs nagykövet Budapesten, nem szólva arról, hogy Orbán még a Fehér Házba sem tudott eljutni. Sőt, még arról sincs hír, hogy az idén meghívást kapna Trumptól. Lefordítva: kevés a hozadéka a különleges kapcsolatnak, amiben pedig nagyon bízott.

Közben a nagyszínpadon zajlik az amerikai nagypolitika, ahol Trump fő riválisa Kína, s ahol próbálgatja megoldani az ukrajnai helyzetet, ami sehogy sem sikerül neki. Most éppen az anyagi forrásokat akarja elapasztani az oroszok számára, leállítva a szénhidrogén-exportjukat – ebbe a kosárba pedig belekerült a magyar és szlovák import kérdése. Trump immár név szerint megnevezett két országot, s nevesítette Orbánt – emlékeztetett Balázs Péter, felidézve azt is, hogy az amerikai energiaügyi miniszter már korábban negatív kontextusban emlegette hazánkat és Szlovákiát, s nem úgy, mintha meg akarnának kegyelmezni Orbánnak és Ficonak, kivéve őket abból a körből, amelynek teljesen le kellene állítania az Oroszországból származó szénhidrogén-importot. Ez a két ország is a csomag részét képezi, és a magyar diplomáciának – „ha egyáltalán ma van olyan” – nincs lehetősége a kivétel elérésére.

⁠Vajon Trump tud-e hatni Orbánra, vagy annyi lenne a nagy barátságnak? – kérdeztük. Balázs szerint nem biztos. Mindenesetre, „ha Trump majd valahol meglátja Orbánt, bizonyára rávillant egy mosolyt, annyit megér neki, de ennél nem sokkal többet – Orbán ott számolta el magát, hogy azt hitte, szubjektív eszközökkel lehet objektív érdekek fölé emelkedni” – szögezte le, megjegyezve: Orbánnak nem sikerült kivételes bánásmódot elérnie Trumpnál, hiába a hízelgés és hiába az anyagi támogatás az elnöki kampányához.

Ha már energia és szankciók: akár 550 millió euróval is, de „megvenné” Orbánt az EU Bizottsága, ha megszavazná az orosz LNG importjának a betiltását – legalábbis a Financial Times minapi információi szerint. Ez - párosulva Trump nyomásával – vajon hatni fog Orbánra, akinek – kiváltképpen a választások előtt – borzasztóan jól jönne a brüsszeli forrás? – vetettük fel. A korábbi külügyminiszter szerint ennél azért bonyolultabb a helyzet. A fentieket ugyanis a Financial Times spekulálta egy cikkben, mégpedig úgy, hogy egy időbeli egybeesésből csinált oksági kapcsolatot, ami amúgy gyakran megesik. Az uniós szabályok szerint a hétéves költségvetés félidős felülvizsgálatánál be lehet nyújtani átcsoportosítási kérelmet, amivel át lehet mozgatni pénzeket innen oda – magyarázta. Ez szokásos eljárás, amit Orbán most úgy próbál kihasználni, hogy olyan hozzáférhető helyekre mozgathasson pénzeket, ahol a támogatások felfüggesztése nem akadályozza a lehívásokat. A magyar kormány 650 millió euróról szóló kérelmet nyújtott be, s első menetben a Bizottság 550 millió átmozgatását teljesíthetőnek ítélte. A pénzügyi lap pedig úgy spekulált, hogy ez lenne az „Orbán zsebébe dugott vesztegetési pénz”, amiért cserébe ő megszavazná az Oroszország elleni 19. szankciós csomagot. De Balázs szerint azért ez nem annyira egyszerű, hiszen júniusban az Európai Parlamentben, júliusban pedig a Bizottság előtt volt terítéken a magyar jogállamiság kérdése, s mindkét helyen elmarasztalták a magyar kormányt – éppen ezért nem reális, hogy felszabadítanának a felfüggesztett támogatásokból. 

S hogy akkor mi lesz? – kérdeztük. Orbán majd kötözködik egy kicsit, Szijjártó meg elmondja, hogy minket romba döntene, ha nem vehetnénk orosz cseppfolyós gázt, majd ugyanúgy, ahogy az előző 18 szankciós csomag esetében, végül a magyar kormány ezt is megszavazná – mondta Balázs Péter.