Balázs Péter: Putyinnak nagyon fog hiányozni Orbán tájékoztatása

Balázs Péter úgy látja, a magyar külpolitika most visszaállhat a „talpára”. A volt külügyminiszter szerint az előző időszakban a magyar diplomácia alapvető iránytévesztésben volt: „a barát volt az ellenség, és az ellenség volt a barát”. Ezzel arra utalt, hogy Magyarország a saját nyugati szövetségeseivel került konfliktusba, miközben Orbán Viktor kormánya Oroszország, Kína, Donald Trump és a türk államok felé nyitott.

A volt külügyminiszter szerint a Magyar Péter vezette kormány első lépései alapján a külpolitika újra a magyar nemzeti érdekekhez és az euroatlanti szövetségi rendszerhez igazodhat. Ugyanakkor óvatosságra intett: szerinte nem arról van szó, hogy minden korábbi lépésnek automatikusan az ellenkezője következik, hanem „finomhangolásra” lesz szükség.

Balázs Péter arról is beszélt, hogy Orbán Viktor nemzetközi súlya jelentősen csökkenhet. Szerinte Orbán Magyarország miniszterelnökeként és a Fidesz elnökeként jutott a tényleges politikai súlyánál jóval magasabb szintekre. Úgy fogalmazott: Orbán egy „illiberálisnak nevezett modellt” kínált partnereinek, amelyben a média, a gazdasági erő és a szellemi élet központosítása biztosította volna a rendszer tartósságát. A választók azonban szerinte bebizonyították, hogy ez a modell sem marad fenn örökké.

A beszélgetés egyik legsúlyosabb része Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kiszivárgott telefonbeszélgetéseire vonatkozott. A volt külügyminiszter szerint először azt kellene pontosan megtudni, milyen anyagot küldhetett Szijjártó Lavrovnak. Mint mondta, az Európai Uniónak szigorú szabályai vannak a titkos dokumentumok kezelésére, és a magyar Büntető Törvénykönyv is bünteti a titkok idegen hatalomnak történő kiadását. Ugyanakkor Balázs Péter hozzátette: szerinte elképzelhető, hogy az adott dokumentum nem volt valóban titkos, mert az Európai Unió általában nyíltan dolgozik, és nagyon kevés anyag kap valódi titkos minősítést.

A volt külügyminiszter szerint Moszkva számára nem feltétlenül egy-egy dokumentum lehetett a legértékesebb, hanem az, hogy milyen álláspontok ütköztek az uniós vitákban, ki mit képviselt, és milyen irányok rajzolódtak ki a döntések előtt. Ezek a bennfentes információk szerinte sokszor többet érhetnek, mint maga a végleges határozattervezet.

Balázs Péter úgy fogalmazott: Putyinnak „nagyon fog hiányozni” Orbán tájékoztatása, valamint az, hogy Magyarország korábban gyakran az orosz érdekeket képviselte az Európai Unión belül. Példaként említette a szankciós vitákat, illetve azt, amikor egyes orosz szereplők levételéről volt szó a szankciós listákról.

A volt külügyminiszter szerint Robert Fico próbálhatja részben átvenni ezt a szerepet, de szerinte jelenleg nem látszik olyan európai vezető, aki Orbánt teljesen pótolni tudná Moszkva számára.

A beszélgetésben szóba került a V4-ek jövője is. Balázs Péter szerint reális lehetőség, hogy Magyarország és Lengyelország együtt új lendületet adjon a visegrádi együttműködésnek. Úgy látja, a V4 továbbra is értékes politikai márka, de nem szabad elfelejteni: Magyarország egyedül nem beszélhet a négyek nevében. A volt külügyminiszter óvatos a bővítéssel kapcsolatban is. Szerinte ha új országokat vonnának be, az már nem V4 lenne, hanem valami más, és a nagyobb létszám könnyen gyengítheti az együttműködés belső összetartását.

Balázs Péter szerint a V4 nem lehet az Európai Unió alternatívája, legfeljebb azon belül működő, közös érdekeket képviselő regionális együttműködés. Példaként a Benelux és az északi országok együttműködését említette.

A volt külügyminiszter az orosz–ukrán háborúról szólva azt mondta: pozitív fordulatot az jelentene, ha megszűnne az öldöklés. Szerinte mindkét oldalon fogynak a tartalékok, bár az ukránok különösen ügyesen fejlesztik hadiiparukat, főként a dróntechnológiát. Balázs Péter úgy látja, közeledhet az a pont, amikor a felek már nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál próbálnak eredményt elérni.

Háttér: Balázs Péter 2009 és 2010 között volt Magyarország külügyminisztere, korábban Magyarország első európai biztosa is volt. A Szijjártó–Lavrov telefonbeszélgetésekről és az uniós dokumentumok átadásának ügyéről több magyar és nemzetközi sajtótermék is beszámolt; a kiszivárgott hanganyagok szerint Lavrov uniós dokumentumot kért, Szijjártó pedig azt válaszolta: „Elküldöm. Nem probléma.”