A nap grafikonjai(i): Orbán nagy bánatára, a magyarok csak nem akarnak vallásosak lenni

Mit is mondott Orbán Viktor, a számára újabb kétharmadot hozó 2022-es országgyűlési választások utáni első parlamenti beszédében? „Lengyelország mellett Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény, konzervatív bástyájává”. S hogy mindenki pontosan értse – no meg kicsit veregesse is a magyarságtól büszkén dagadó keblét – ki is fejtette ennek az okait: „Ez azért van így, mert mi hiszünk Európa keresztény civilizációs alapjaiban, hiszünk a nemzetállamokban, amit Brüsszelben már feladtak. Nekünk fontos, hogy rajtunk legyen a Jóisten áldása. Nekünk fontos, hogy legyen hazánk, amit szerethetünk, és amire büszkék lehetünk. Nekünk fontos, hogy fenntartsuk az ezeréves magyar élet folyamatosságát, a létezés magyar minőségét a Kárpát-medencében. Nekünk fontos, hogy úgy halhassunk meg, hogy tudjuk, gyerekeinknek és unokáinknak van hazájuk, van mit folytatniuk és megőrizniük. Mi úgy tudjuk, hogy ez a legnagyobb dolog, amit egy magyar ember a gyerekeinek adhat. És ez számunkra megelőz minden közös európai értékről és egyre szorosabb integrációról szóló zavaros beszédet és politikát.”

Hát, lehet, hogy ő így látja, de a számok bizony mást mutatnak. „Ha a teljes lakosságot nézzük, amibe a nem válaszolók is beletartoznak, akkor a vallásosak aránya valóban egy 50 százalék alatti érték” – válaszolta a HVG megkeresésére Kovács Marcell, a KSH népszámlálásának projektvezetője, tisztázandó a kormánysajtó vádját, miszerint nem igazak az állítások, hogy komolyan visszaesett a vallásos emberek száma Magyarországon. A cenzuson a lakosságnak mindössze csak a 60 százaléka válaszolt a vallásossága milyenségét firtató kérdésre. Tizenegy éve még 3 millió 871 ezer fő vallotta magát katolikusnak, legutóbb már csak 2,9 millióan. Közülük a római katolikusok száma 3,69 millióról 2,6 millióra csökkent. Míg korábban a magukat egyházhoz tartozónak vallók 71 százaléka volt katolikus, ezúttal már csak 50 százalék mondta ezt. A reformátusok aránya 21-ről 16 százalékra csökkent, míg evangélikusnak a korábbi 4 százalék után már csak 3,5 százalék mondta magát. A válaszadók 27 százaléka nem vallásosnak vallotta magát. Mindezek alapján mondta a fentieket a KSH projektvezetője, megjegyezve, hogy természetesen kicsit megnehezíti az adatok értékelését az, hogy a lakosság 40 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre. 

Pedig sok mindent (és még annál is többet) lehet állítani az egymást követő Orbán-kormányokról, de azt nem, hogy nem tesz meg mindent azért, hogy a vallás, pontosabban az eleve állami segítséggel megerősített keresztény egyházak felé terelje az embereket (a többiek Orbánék számára csak a futottak még kategóriába tartoznak e téren is, vagy éppen üldözik őket, lásd Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségét). A támogatás persze anyagilag értendő, morálisan, erkölcsileg nem járnak elől jó példával Orbánék, elég, ha csak a Tízparancsolat három „utasítását” idézzük fel: Ne paráználkodj!, Ne lopj!, Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! 

Mint a G7 egy közelmúltban megjelent elemzésében emlékeztetett: a KSH által gyűjtött adatok szerint a nyilvántartásba vett egyházak 2022-ben 915 milliárd forint bevételt és 867 milliárd forint kiadást könyvelhettek el. Ez a 2022-es év GDP-jének 1,4 százaléka, míg a teljes kormányzati kiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék. Az egyházak bevételei az állami oktatási kiadások felét, az egészségügyi kiadások harmadát teszik ki. 

Ami az egyházak bevételét illeti, 2022-es adatok szerint a normatív állami támogatások teszik ki a bevételük 41,5 százalékát, a nem normatív állami támogatások a 28, az önkormányzati támogatások pedig 0,2 százalékát. Azaz több mint a kétharmad részben (69,7 százalékban) az államtól kapott támogatásból élnek. És akkor még nem beszélünk arról, hogy a közvetlenen túl is igen jelentős támogatást kapnak az egyházak azzal, hogy szinte teljes egészében fel vannak mentve az adózás alól. Nem kell például a társasági adóval számolni, és szintén jelentősebb segítség, hogy az ingatlan-bérbeadás is lehet adómentes, illetve a megszerzett, ajándékba kapott ingatlanok után sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni – írta a G7.

És a vallásosok száma csak nem akar gyarapodni...

Ahogy azt a Pew Reserch Center pártoktól semleges amerikai agytröszt felmérésének az eredménye is mutatja. A legkülönfélébb témákban és területeken felméréseket készítő központ a napokban tette közzé egy új kutatása eredményét. Ezúttal arra keresték a választ, hogy a vizsgált 102 országban a lakosságnak mekkora hányada tartja fontosnak a vallást, illetve milyen gyakorisággal gyakorolja azt. 

Az alábbi két grafikon világosan megmutatja, mit gondolnak a magyarok a vallásról, illetve, milyen szerepet játszik a mindennapjaikban.

Az első ábra a vallás fontosságára feltett kérdésre adott válaszok alapján készült. Mint látható: a magyarok 15-16 százaléka vallotta csak azt, hogy fontos számára a vallás. 

Forrás: Pew Research Center

Arra is keresték a választ, vajon az adott országbeli emberek mindennapjainak mennyire része a vallás gyakorlása. A kérdés az volt, milyen gyakran imádkoznak. A magyaroknak csak mintegy 15-16 százaléka mondta azt, hogy naponta. 

Forrás: Pew Research Center

A Fidesz számára lesújtó lehet az eredmény. No nem az Orbán-vezette kemény mag számára, hiszen azok látványosan demonstrált kereszténysége nem más, mint politikai megfontolásból magukra öltött álca. Emlékezzünk még az első szabad parlamentben, a kilencvenes évek elején a Fidesz-frakció „Csuhások! Térdre, imához!” parlamenti performanszára vagy Orbán Viktor egy kereszténydemokrata felszólalás után elhangzott megjegyzésére: „Remélem, a kereszténydemokraták tapsolnak. Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!”! – ahogy azt a 24.hu egyik cikke felidézte.