A német Zöldek szomorú alkonya
Bombaként hatott Németországban a kormánykoalícióban részt vevő Zöld párt két társelnöke, Ricarda Lang és Omid Nouripour lemondása, miután a párt Brandenburgban elszenvedett tartományi vereségével immár három keletnémet tartományban szerepelt katasztrofálisan rosszul. A Zöldek nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is leszállóágban vannak. Az EP-választásokon mindössze 11,9 százalékot szereztek (2019-ben több mint 20 százalékot kaptak) és korábban már a berlini és a hesseni tartományi parlamentből is kiestek. A felmérések szerint a korábbi jó 20 százalék helyett országosan 10-12 százalékon állnak csak és különösen sok fiatal pártolt el tőlük.
A két elnökkel a párt teljes hat tagú vezetősége is lemondott – mindez egy évvel a jövő évi országos választások előtt. A novemberi kongresszuson újítják meg a vezetést, és annyi valószínű, hogy Robert Habeck, a jelenlegi koalíciós kormány alkancellárja és gazdasági minisztere lesz a listavezető és kancellárjelölt a jövő évi választásokra. A Zöldek, amelyet sok német tartott a jövő pártjának, súlyosan vesztett népszerűségéből annak ellenére, hogy egyik fő célja, az éghajlatváltozás elleni küzdelem időszerűbb, mint valaha és abban jó eredményeket ért el. A volt pártelnök, Annalena Baerbok külügyminiszter vezetésével a párt szakszerűen és hatásosan képviselte a német külpolitikát. A vezetők távozása (felrótták nekik azt is, hogy egyiküknek sincs felsőfokú végzettsége) talán igazságtalan volt, ha meggondoljuk, hogy a hasonlóan katasztrofálisan szerepelt liberális FDP elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszter a helyén maradt. Egyébként kevésbé a Zöldek politikáját utasították el a szavazók, mint sokkal inkább az Olaf Scholz vezette, a pártok állandó ellentétei miatt megbénult kormányt.
A társelnökök lemondása után újabb sokk: a párt ifjúsági szervezetének tíz tagú vezetősége bejelentette lemondását és egyúttal kilépését a pártból. Indoklásul azt mondták, hogy a kormány szigorította a menedékjogot, és túl sok pénzt ad fegyverkezésre. Új pártvezetőként elsősorban Franziska Brantner nevét emlegetik. A 45 éves politikus jelenleg a gazdasági minisztérium államtitkára, Habeck bizalmasa és a jövő évi választási kampány várható irányítója. Amennyiben őt választják, azt jelzi, hogy a párt valamelyest tovább tolódik jobbra: Brantner liberális-konzervatív és adott esetben a kereszténydemokratákkal való együttműködés híve.
Válság ide vagy oda, Habeck immár hivatalosan is bejelentette, hogy a novemberi kongresszuson pályázik a választási listavezetői és kancellári jelölésre. Nem tagadta, hogy ő is felelős a kudarcokért és áll a nyílt viták elé a kongresszuson, ahol „tisztességes, titkos szavazással” döntenek majd a jelölésekről. Mindenesetre nem kevesen vannak, akik ellenzik Habeck jelölését és emlékeztetnek, hogy 2021-ben Annalena Baerbokot, a jelenlegi külügyminisztert jelölték erre a tisztre. A lemondott pártelnökök a novemberi kongresszusig mindenesetre hivatalban maradnak.
Míg a koalíciós partner szociáldemokraták megértéssel fogadták az egyébként őket is meglepő döntést, az ellenzéki kereszténydemokraták a lemondásban annak jelét látták, hogy egyre jobban morzsolódik szét a három pártból álló koalíció és célszerű lenne „bátor döntéseket hozni”. Azt ajánlották a kormánynak, hogy mondjon le és rendezzenek idő előtti választásokat.
Nyugat-Németországban 1980-ban bontottak zászlót a Zöldek, tagjaik a környezetvédők, az atomenergiát elutasítók és a békemozgalmak tagjaiból kerültek ki. A párt alapításánál szerepet játszottak kifejezetten baloldali, köztük kommunista személyiségek, az időközben a közép felé tolódott pártban mindmáig megkülönböztethetők a baloldali irányultságúak az úgynevezett reáloktól, pragmatistáktól.
Az 1983-as választásokon jutottak be először a parlamentbe, majd a német egyesülés után összeolvadtak az NDK rendszerellenes zöldjeivel. A párt 1998-tól 2005-ig a szociáldemokratákkal koalícióban kormányzott, Joschka Fischer külügyminiszter (egyébként budakörnyéki sváb hentes-család leszármazottja) volt a Zöldek világszerte elismert alakja. A következő ciklusban ellenzékbe szorultak, majd a 2021-es választás után a szociáldemokratákkal és liberálisokkal alakított kormánykoalíció tagjai lettek. A párt Baden-Württemberg tartományban 2011 óta adja a miniszterelnököt, aki korábban a szociáldemokratákkal, jelenleg pedig a kereszténydemokratákkal együttműködve dolgozik. Nincs sok remény, hogy az egykor oly hasznos párt egyhamar akárcsak tartományi szinten hasonló sikereket érne el.
