A nyugdíjasok kiszolgáltatottak a kormánynak

Miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette legújabb inflációs jelentését, szélsőséges vélemények is napvilágot láttak az ellátások várható korrekciójáról és az ugyancsak novemberben esedékes nyugdíj-prémium mértékéről. A Magyar Szocialista Párt szerint az áremelkedés olyan mértékű, hogy ahhoz viszonyítva a nyugdíjasok legfeljebb „alamizsnára” számíthatnak. Felidézték, hogy egy év alatt óriási mértékben drágultak alapvető élelmiszerek. Az étolaj például 30,6, a margarin 9,1, a baromfihús 8,9, a liszt 8,2 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor. Mindezért a kormány és a jegybank felelőtlen tevékenységét okolták. Az árak ugyanis már a koronavírus okozta válság előtt emelkedésnek indultak, amire csak rátett a szerintük elhibázott válságkezelés. 

Ha viszont valaki a kormányhoz hű médiából igyekszik tájékozódni, akár hurrá-hangulatba is kerülhet. Abból ugyanis az derül ki, hogy jelentős összegekhez juthatnak a következő időszakban az érintettek. Hivatkoznak például a KSH adataira, miszerint az átlagos öregségi nyugdíj ma Magyarországon 150 571 forint. Erre 12 910 forintot kaphatnak a nyugdíjkorrekcióval, tehát így együttesen a novemberi ellátás (a kerekítés szabályai szerint) 163 480 forint lesz. Ehhez adják hozzá a nyugdíjprémiumot, amely az idén akár a maximális összeg, vagyis 80 ezer forint is lehet, miáltal kiszámítható, hogy akár 243 480 forint is érkezhet novemberben egy átlagnyugdíjas számlájára. S mindez pártunk és kormányunk jóvoltából, azt sem feledve, hogy jövő tavasszal választás lesz. Ami előtt januárban még a nyugdíjasok megkapják az évente esedékes emelést, februárban pedig a 13. havi nyugdíj immár kétheti összegét.

Barát Gábor azonban óvatosságra inti azokat az idős embereket, akik az iméntiek alapján dőzsölésre készülnek. Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője szerint elsősorban arra lenne szükség, hogy finomítsák a nyugdíjas fogyasztói kosarat, vagyis össze kellene vetni a sajátos inflációs dinamizmus, valamint az árnövekedés tartalmi és időbeli alakulását. Ez komoly statisztikai feladat, ami időigényes és összetett szakmai munka, egyáltalán nem biztos, hogy a kormány, illetve KSH most elvégzi. Márpedig ha a nyugdíjas fogyasztási kosár alapján számolt index nagyobb az általános indexnél, akkor – a törvényi szabályozás alapján – az első nyolc hónapra vetített nyugdíjas infláció határozza meg azt, mekkora kiegészítésre jogosultak a nyugdíjasok.

Csakhogy itt már különféle számítások léphetnek érvénybe. Az egyik legjelentősebb problémát a szakértő abban látja, hogy az idén januárban a kormány jelentősen alultervezte az inflációt, és ezért határozta meg három százalékban az akkori nyugdíj-emelés mértékét. Emiatt érezte szükségesnek, hogy júniusban – szavai szerint: pofátlanul csekély – 0,6 százalékos rendkívüli korrekciót adjon. Barát Gábor legalább az egy százalékot tartott volna reálisnak, most pedig egy 0,7 százalékos korrekciót. Ez az összeg aztán mindenképpen beépül a – következő évi emelés előtt – a nyugdíjakba. Az viszont egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi következik, annál is inkább, mivel kormánynak közgazdaságilag-pénzügyileg is van jogi mozgástere. Az első nyolc hónap tényadatai alapján határozza meg az év végére várható inflációt, amelynek azonban – számításai alapján – magasabbnak kell lennie 4,5 százaléknál.  

A szakemberek várakozása szerint az év hátralévő részében már egyszer sem lesz kisebb az áremelkedés üteme öt százaléknál. Ha viszont a kormány ragaszkodik a jogszabályokban rögzítettekhez, nem tudja teljesíteni törvényben rögzített célját, vagyis a nyugdíjak értékének megőrzését. Ehhez ugyanis legalább olyan mértékben kellene növelni az ellátást, mint amennyi az infláció. A kormány most is több lehetőség közül választhat, de ha valóban méltányos megoldást akar, akkor a megemelt inflációs várakozás alapján kell döntenie a kompenzáció mértékéről. Minden más esetben rosszul járnak az érintettek, még akkor is, ha plusz juttatásokra, például a 80 ezer forintot is elérő nyugdíjprémiumra, valamint a 13. havi nyugdíj esedékes részére is számíthatnak. Az utóbbiak ugyanis nem épülnek be a rendszeres ellátásba, így a szükségesnél alacsonyabb kompenzáció hosszú távon éreztetheti a hatását.

Barát Gábor mindezek alapján azt tartaná helyesnek, ha a kabinet már szeptember végén kormányrendeletben megjelenítve döntene. Addig ugyanis a találgatások borzolják a kedélyeket. Az viszont biztos – tette hozzá –, hogy mire jövő év elején kiderül, mekkora is volt valójában az idei – egész évre számított – infláció, annak már nem lesz hatása az addigra megállapított összegekre.