A pedagógus szakszervezetek sztrájkra számítanak, mert nincs esély a megegyezésre
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kérte, az oktatás résztvevői ne várjanak az őszi sztrájk előkészítésével. Ezt azután közölték, hogy eredménytelennek nyilvánították a kormány képviselőivel tartott tegnapi tárgyalást. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja elmondta, abban bíztak, hogy a közoktatásért felelős államtitkár még erre az évre bérajánlatot tesz, hiszen legutóbb ezt kérték tőle.
Nagy Erzsébet elmondta, a tanévkezdésig kellene megoldani a krízishelyzetet, hiszen rengetegen elhagyták a pályát már a nyár folyamán, a fiatalok nem tartják vonzónak az oktatást, és nagyon sok intézmény nem tud törvényesen tanévet kezdeni. Nincs elég pedagógus, rengeteg szaktanár hiányzik. Annak ellenére van ez így, hogy az oktatásért felelős kormánynak kutya kötelessége lenne mindenkinek biztosítani a minőségi oktatáshoz való jogot, amit egyébként a köznevelési törvény is garantál.
A tegnapi tárgyaláson azt hallották, hogy a kormány augusztus végéig vár, hogy mit mond az EU az EFOP-Plusz pályázati forrásokról, amikből egyébként a pedagógusok béremelését is finanszíroznák. Arról viszont nem hallottak egy szót sem, hogy a „mi kormányunk mennyi pénzt biztosít az idén a béremelésre”.
Nagy Erzsébet úgy fogalmazott, „ha a pedagógusok nem várnak tovább, itt normális tanévkezdés nem lesz!” Amennyiben augusztus végéig nem kapnak megfelelő ajánlatot, arra biztatják a kollégákat, ne várjanak rá tovább.
A Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága azt tudta kiharcolni, hogy augusztus utolsó hetében lesz még egyeztetés. Nagy Erzsébet azonban azt kérte a kollégáktól, hogy a sztrájk előkészítésével ne várjanak. A sztrájkfolyamatot csak szüneteltették, és ősztől újra indulhat a munkabeszüntetés, ha addig nem kapnak épkézláb ajánlatot. Hozzátette: „jelenleg úgy néz ki, erre nincs esély”.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint a tárgyalás megerősítette azt az érzésüket, hogy „a köznevelés rendszerében vészhelyzet van. Ezért a kormánynak csak azt tudjuk ajánlani, állítsa fel az operatív törzset a köznevelésben”. Szarkasztikusan még azt is hozzátette: „azt javasolnánk ennek az operatív törzsnek, hogy minden pedagógus végzettségű minisztert, államtitkárt, parlamenti képviselőt, országgyűlési képviselőt, polgármestert, az Oktatási Hivatal és a tankerületek dolgozóit vezényeljék ki az oktatási intézményekbe a szakos ellátottság biztosítására, hogy biztosítani lehessen a gyermekeknek az Alaptörvényben garantált jogait”. Mint mondta, a kormány Alaptörvényt sért azzal, hogy nem teremti meg a feltételeit annak, hogy mindenki megfelelő színvonalú oktatáshoz jusson.
Nagy Erzsébet arra is emlékeztetett, egy tanuló általában egyszer jár egy osztályt, egyszer érettségizik, nem mindegy számukra, hogy mikor rendeződik a helyzet. Hiába ígérgeti a kormány, hogy 2029-re nagyszerű tanári bérek lesznek – az értelmiségi átlagkereset 80 százaléka – jelenleg az a helyzet, hogy egy tapasztalt pedagógus is jóval kevesebb fizetést kap, mint egy frissen felvett határvadász.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a tegnapi tárgyalás sikertelen volt, noha a kormány egyre inkább fokozza azokat az ígéreteket, amikkel ebben az évben „bombázták” a pedagógusokat.
Totyik Tamás mindezt megfejelte azzal, hogy tovább ez a rendszer nem tartható fenn a köznevelésben. „Elfogyott a türelmünk, lépnünk kell, mert a kormány a gyermekek jövőjét áldozza fel az intézkedéseivel. Minden felelősség a kormányt terheli azért a veszteségért, amit a nemzetgazdaság elszenved a képzetlen munkaerő kibocsátása következtében.”
