A pedagógusok, a diákok és a szülők együtt lépnek fel az oktatás javításáért 1. rész

A pedagógusok körében szintet lépett a polgári engedetlenség. Sokan azok közül, akik ezt a tiltakozási formát választották volna, többek között azért, hogy jelezzék, nem kívánnak a tervezett státusztörvény alatt dolgozni, ma a felmondásuk beadását fontolgatják. A számuk napról-napra nő, jelenleg 3764-en vannak, akik megszüntetnék közalkalmazotti jogviszonyukat, és elhagynák a pályát. 

Ám addig is – a teljesség igénye nélkül – nézzük át mi minden történt eddig csak ebben az évben, hányan és hogyan fejezték ki elégedetlenségüket az országban a fennálló oktatási helyzet miatt.

Január 2-án a miskolci Herman Ottó Gimnázium elől elindult a Tudásmenet az oktatásért, hogy 180 kilométer megtétele után hat nap alatt megérkezzen Budapestre a Kölcsey Ferenc Gimnázium elé. A menetet Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor, a PSZ két alelnöke vezette, velük tartott Szűcs Tamás, a PDSZ egykori elnöke, és a Tanítanék mozgalom részéről Megyaszai Sándor is. A Herman volt az a gimnázium, ahol a pedagógusok jogaiért szót emelő, polgári engedetlenkedő Dezsőfi György igazgatóhelyettest elsőnek függesztették fel pozíciójából. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly öt tiltakozó tanárt rúgtak ki, mert polgári engedetlenséggel harcoltak a pedagógusok sztrájkjogáért, egy jobb, a jövőt szem előtt tartó, XXI. századi oktatásért. 

Január 7-én a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt nagygyűléssel ért véget a 180 kilométeres menet. Pilz Olivér, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanára beszédében arra biztatott minden tanárt, hogy a téli szünet utáni első tanítási napon, hétfőn, kockás ingben menjen az iskolába. A Tudásmenet hozadéka, hogy a hat nap alatt több helyen is fórumokat tartottak a szakszervezeti vezetők. De megtapasztalták azt is, annak ellenére, hogy vidéken sokkal nagyobb a megfélemlítettség, az emberek kezdenek rájönni az összefogás fontosságára. A Tudásmenetnek ebben a végtelenül atomizált társadalomban sikerült megrepesztenie a félelem falát, ugyanakkor megerősítést nyert a szakszervezetek 30 éves mulasztása is, hogy a magyar munkavállalókból nem sikerült tudatos munkavállalót nevelniük.

Január 9-én a meghosszabbított téli szünet után kezdődött újra az oktatás. Arról, hogy hány pedagógus fogadta meg Pilz Olivér tanácsát, képek sokasága  tanúskodik, mind a PSZ, mind a PDSZ és a Tanítanék weblapján, azokon sorra jelentek meg a kockás ingbe öltözött pedagógusokat mutató fotók. A szentgotthárdi Arany János Általános Iskola tantestületének 29 tagja döntött úgy, hogy január 9-től meghatározatlan ideig a polgári engedetlenség eszközével hívja fel a figyelmet a magyar oktatási rendszer tarthatatlan állapotára. Az iskolában tanítási szünetet rendeltek el.

Január 23 és január 31 között sztrájkhetet hirdetett a PDSZ. A Civil Közoktatási Platform Facebook-oldalán megtalálható az a térkép, amely megmutatja, hol sztrájkoltak. A térképen 1047 sztrájkesemény látható.

Január 31-re, a tavalyi figyelmeztető sztrájk első évfordulójára a PSZ és a PDSZ közös kiemelt sztrájknapot szervezett. Az Egységes Diákfront országos diák-ülősztrájkkal támogatta a pedagógusokat, több mint száz iskolában tiltakoztak így a diákok. Egész nap akciók voltak a fővárosban és vidéken is. A szakképzésben dolgozók megtartották első figyelmeztető sztrájkjukat, a Műegyetem szolidaritást vállaló polgárai a BME CH épületére „Veletek vagyunk!” molinót raktak és kockás zászlókat tűztek. A Hősök terén tanárok 16 140 hiányjelet rajzoltak fel a térre illusztrálására annak, hány pedagógus hiányzik a közoktatásból. A Tanítanék Mozgalom évértékelő gálaműsort tartott. A Civil Közoktatási Platform (CKP) a Tanítanék Mozgalom évértékelő gálájához kapcsolódóan több tagszervezetével összefogva, közös gondolkodásra hívta a közoktatás kiemelt szereplőinek képviselőit, diákokat, szülőket pedagógusokat.

Február 1-jén a Szülői Hang Közösség és a Szülői Összefogás Közösség összegezte az elmúlt egy év tapasztalatait, és elgondolkodtak azon, mit csinálhatnának másképp, hogy eredményes legyen a küzdelmük. Erről egy hosszabb írást is közöltek a Szülői Hang közösségi oldalán.

Február 4-én kiderült, a kormány tíz százalékos béremelést tud megelőlegezni a pedagógusoknak, ezt az emelt bért kapják pótlék formájában kézhez. A baj csak az, hogy a szakszervezetek szerint ez 25 százalékos inflációnál annyi, mint halottnak a csók. 

Február 6-án reagált a teljesítményértékelési és differenciált béremelési rendszer bevezetésének tervére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Közös közleményükben arra kérik a kormányt, tartsa szem előtt saját, Európai Uniónak tett vállalását, valamint azt, hogy a cél a pedagóguspálya vonzóvá tétele. Úgy vélték, „a kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor.”

Ugyanaznap felmondott négy tanár, hárman közülük csaknem két hónapon keresztül vettek részt polgári engedetlenségi akciókban. Azt mondják, másokat ennél kevesebbért is kirúgtak, őket mégsem bocsátották el. Most azért döntöttek a távozás mellett, mert úgy érzik, hiába a tiltakozás, nem foglalkoznak a problémáikkal.

Február 6-án kiderült az is, a közoktatás összeomlását jósolja Hoffmann Rózsa egykori helyettese, Gloviczki Zoltán. Szerinte csak így jöhet valódi megújulás. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola mostani rektora úgy véli, a tanári fizetések rendezése a nulladik feltétel ahhoz, hogy bármi is történjen az ágazatban, és csak reméli, hogy Magyarországon öt-tíz év múlva még pedagógusok tanítanak

Február 8. A kormány február végéig újra nyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt. Egy új törvény nyomán – 32 évvel az egyházi vagyonjuttatásról szóló törvény 1991-es megszületése és tíz évvel a folyamat hivatalos lezárása után – ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek egykori ingatlanokat. Köztük olyanokat is, amelyekről korábban talán megfeledkeztek, vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre.

Február 11. Kiderült, a közoktatás alulfinanszírozottsága és a nem hozzáértő, szakmaiatlan oktatásirányítás következményei az SNI-gyermekeket érintik a legsúlyosabban. Ezért társadalmi szemléletváltást, összefogást célzó kezdeményezés indult az atipikus fejlődésű, speciális nevelési, oktatási, ellátási igényű gyermekek társadalmi igényen alapuló, megfelelő, rendszerszintű ellátása eléréséért. „Tegyünk együtt gyermekeink közoktatási esélyteremtéséért, a szükséges és alapvető változások, szakmai támogatások intézményi- és rendszerszintű eléréséért” – olvasható „A Nagy kiállás” Facebook-oldalon .

(Folytatjuk)