Novemberben stagnált az élelmiszerek árának növekedése
Az átlagos dinamika szeptemberben még 6,2 százalék volt, október ez alaposan lefékeződött 3,9 százalékra, a lassan magunk mögött hagyott hónapban, novemberben pedig már 3,4 százalékra került. Az elmúlt hónapokban a nagy szórás volt jellemző: a havi drágulás üteme egyes termékek látványos árnövekedése, illetve másokénak pedig számottevő csökkenése mellett alakult ki. Érdekes jelenség: amióta mérünk, első ízben állt elő a helyzet, miszerint a Központi Statisztika Hivatal hivatalos adatával hajszálra megegyezőt kaptunk. A mi mérésünk szerint novemberben épphogy mérséklődött (inkább stagnált) a drágulási ütem októberhez képest, 3,4 százalék volt. Kíváncsian várjuk a KSH adatait, amelyek december 9.-én jelennek meg.
Nagyon érdekesen alakult az élelmiszerek árának változása novemberben. Az összkép nem annyira rossz: átlagosan 3,4 százalékos dinamikát mértünk a mi sajátos módszerünkkel (erről a cikk végén olvashatnak részletesen), ugyanakkor ez átlag, ami az utóbbi három és fél évben nem látott szóródással alakult ki. Ahogy az alábbi grafikon mutatja: volt olyan termék (nem is egy), amely 40 százalékot is meghaladó dinamikájú drágulást mutat, miközben a skála másik végén egy sor olyan termék található, amelynek az ára akár 49 százalékkal is csökkent. Így tételesen nézve, nem éppen kiegyensúlyozott az árak alakulása. Az is jellemző egyébként, hogy sok alapvető élelmiszer ára mérséklődött az elmúlt évhez viszonyítva, aminek az elsődleges oka az állam élelmiszerárrés-stopja – ennek azonban meglesz a komoly böjtje. Mihelyst ugyanis megszűnik a kormányzati beavatkozás az árakba (amit mi a választások utánra prognosztizálunk, függetlenül attól, ki alakíthat majd kormányt), rögvest meg fognak drágulni ezek a termékek.
Szokásunkhoz híven, azt is megnéztük, hogyan alakul a trend, és ezt összevetettük a KSH hivatalos adatainak trendjével. Nos, miközben régóta hangoztatjuk, hogy a két vonal nagyjából együtt mozog, egy irányba feltétlenül, bár néha vannak kisebb-nagyobb eltérések. Mindenesetre azóta, hogy mi hónapról-hónapra vezetjük a saját bevásárlókosarunkba kerülő termékek árának az alakulását (ez pontosan 2022. szeptembere), most először fordult elő, hogy hajszálra megegyezik a két adat.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak három évvel ezelőtti elszabadulása óta, hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2025. novemberi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de novemberben iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén novemberben ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
