A Tisza-szigetek jövője és az első 100 nap: két politikai elemző egészen mást lát
A Tisza-szigetek jövője, a Magyar Péter vezette Tisza Párt működése és az új kormány első száz napja is szóba került az Új Világ legutóbbi adásában. Horn Gábor és Lattmann Tamás, a beszélgetésben megszólaló két vendég élesen eltérően ítélte meg, hogy valóban új politikai jelenségről van-e szó, vagy inkább korábbi pártszervezési modellek új változatáról.
Horn Gábor szerint a Tisza-szigetek az elmúlt két év egyik legfontosabb politikai innovációját jelentik. Úgy látja, hogy ezek a közösségek nem egyszerűen a Tisza Párt helyi szervezetei, hanem olyan párbeszédre épülő közösségek, amelyekben egymástól nagyon eltérő hátterű emberek kezdtek közösen gondolkodni Magyarország jövőjéről.
Szerinte éppen ezt a kezdeményezést lenne nagy hiba elveszíteni. A Tisza-szigetekben ugyanis nem csupán a kormányváltás támogatását látja, hanem egy szélesebb társadalmi együttműködés lehetőségét is. Konzervatívok, liberálisok és baloldali gondolkodású emberek is részt vehetnek bennük, ha hajlandók egymással beszélni.
A vita másik résztvevője azonban jóval szkeptikusabban fogalmazott. Szerinte a Tisza-szigetek intézménye önmagában egyáltalán nem új: korábban a polgári körök, a Kossuth-körök és más politikai kezdeményezések is hasonló struktúrákat hoztak létre.
A probléma szerinte éppen az, hogy a Tisza-szigetek egyelőre nem kaptak valódi politikai funkciót. Sokan azért csatlakoztak hozzájuk, mert szerettek volna tenni a Tisza győzelméért, miközben a pártba nem tudtak vagy nem akartak belépni. Ha azonban nincs konkrét feladatuk, könnyen elveszíthetik a lelkesedésüket.
A beszélgetésben az is felmerült, hogy a Tisza-szigetek egy részén már konfliktusokat okoz a pártközponttal való kapcsolat. Egyes közösségek állítólag még egymást is jelentették azért, mert olyan személyeket hívtak meg rendezvényeikre, akiket mások szerint nem lett volna szabad. Ez pedig azt mutatja, hogy a párthoz való viszony és a helyi önállóság kérdése korántsem rendezett.
Horn Gábor szerint ugyanakkor éppen ezekben a helyi közösségekben rejlik egy újfajta polgári kultúra lehetősége. Olyan fórumokra lenne szükség, ahol az emberek nem egyszerűen azt vitatják meg, hogy ki legyen egy adott tisztség betöltője, hanem azt is, hogy milyen vezetőt és milyen politikát szeretnének.
Nem akarják még elhamarkodni az első 100 nap értékelését
A beszélgetés másik fontos témája az új Tisza-kormány első száz napja volt. A vendégek szerint azonban túl korai lenne végleges ítéletet mondani a kormány teljesítményéről.
Ennek egyik oka, hogy az új kabinet jelentős részben az előző kormánytól örökölt válságokkal kénytelen foglalkozni. Az uniós pénzek körüli problémák, a Paks körüli helyzet és az államháztartás állapota olyan örökség, amely jelentősen beszűkíti a kormány mozgásterét.
A megszólalók ezért inkább a következő hónapokat tartják döntőnek. Különösen fontos lesz az új alkotmány előkészítése, a választási rendszer átalakítása, az oktatás, a gazdaságpolitika, a környezetvédelem és a külpolitikai irányváltás.
Horn Gábor szerint már most láthatók olyan lépések, amelyek alapján a Tisza tartja magát kampányígéreteihez. Példaként említette a szociálisan célzott támogatásokat, a gazdaság megtisztításának ígéretét, valamint azt, hogy Magyarország külpolitikáját ismét Európa és az atlanti szövetségi rendszer felé kívánják orientálni.
A végső mérleg azonban szerinte nem most készül el.
„Nem száz napja, hanem egy éve van ennek a kormánynak” – hangzott el a beszélgetésben. A valódi kérdés így jövő tavasszal az lesz: sikerült-e az ígéretekből ténylegesen működő, élhetőbb Magyarországot létrehozni.
