A pedagógusok érdekképviseletei tovább harcolnak

A kormány álláspontja

Bár az új, pedagógusokat érintő jogállási törvényről Gulyás Gergely azt bizonygatta, hogy a Belügyminisztérium konstruktív tárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel, a Miniszterelnökséget vezető miniszter „véletlenül” többször is elejtette, hogy a tanárok szakszervezetei nem reprezentatívak, alig vannak tagjaik. Azt is mondta, a törvénynek még nincs is végleges változata. Gulyás minden pedagógust arra kért, hogy vegyenek részt a törvénytervezet tárgyalásában. Egyébként pedig a kérdésre, hogy a pedagógusok maradhatnak-e közalkalmazotti státuszban, világossá tette, a kormány azt szeretné, hogy legyen egy külön pedagógus jogállás. 

Gulyás Gergely egyébként nem tudja megjósolni a tanárok munkaügyi perének kimenetelét, de „a kormány álláspontja az, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani. A tiltakozásnak megvannak a törvényes formái; a sztrájk, a sztrájktörvény és a sztrájkra vonatkozó jogszabályok keretei között. Aki ezen túllép, az jogellenes módon jár el, és ha valaki a saját munkaviszonyában nem tesz eleget a munkavégzési kötelezettségének, akkor ahogy önöket, vélhetően engem is ebben az esetben felmentenének. Ez minden munkahelyen elvárható és minden munkahely esetében így kell eljárni”.

Az pedig, hogy bár több százan vettek részt polgári engedetlenségben, mégis mindössze 13-14 pedagógust mentettek fel, szerinte egyrészt azért van, mert csak akkor alkalmazzák a szigorúbb büntetést, ha valaki nem először követ el jogsértést, másrészt pedig a tanév rendjének biztosításához már módosították azt a jogszabályt, ami szerint 15 napon belül meg kellett szüntetni a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok munkaviszonyát. A jogszabály értelmében ugyanis a „kötelezettség megszegését” követően egészen az adott tanév augusztus 1-jéig bármikor, de legfeljebb egy éven belül bocsáthatók el a pedagógusok. Bár a személyes kihallgatásokon az egyik pedagógus azt mondta; ő nem kapott figyelmeztetést, hanem egyből a felmentéséről értesült, Gulyás Gergely „nem ismer olyan joggyakorlatot”, ami ezt lehetővé teszi. Hozzátette; ennek kivizsgálása a bíróság feladata, amelynek döntését a kormány tiszteletben tartja. A miniszter szerint egyébként mára már megszűnt Magyarországon a pedagógussztrájk és a polgári engedetlenség is, ezért már sem az érettségi, sem az oktatás nincs veszélyben. 

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy egyébként mintegy 6000 milliárd forintba kerül majd a tanárok béremelése. Ehhez az Európai Unió 800 milliárdot adna, de a „baloldal miatt” ezt egyelőre nem kapjuk meg. „Abban a pillanatban, ahogy megkapjuk azt a garanciát, hogy a kohéziós pénzekről szóló megállapodásban rögzített, pedagógusbérre szánt pénzt megérkezik, a tanári bért meg fogjuk emelni, ahogy azt vállaltuk. Tehát január 1-jéig visszamenőleg”. 

A Pedagógusok Szakszervezetének álláspontja

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint csak a szokásos kormányzati propaganda hangzott el. Az természetes, hogy a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok ügyében a döntés a bíróságok kezében van, de ugyanakkor jelezheti azt is, hogy a munkaügyi bíróságon esetleg elkaszálják őket. A kormány azt mondja, a törvényeket mindenkinek be kell tartania, ez így is van, a PSZ pedig erre azt válaszolja, hogy a kormánynak is. Az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet már figyelmeztette a kormányt, hogy olyan jogellenesen korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát, hogy azok kénytelenek voltak polgári engedetlenséghez folyamodni. Az alapvető emberi jogaikért küzdöttek ugyanis, és nem sima munkaügyi vétséget követtek el. A kettő között őrült nagy különbség van. Polgári engedetlenségben egyébként több mint ezer pedagógus vett részt. Nagyon sok gimnáziumban, intézményben voltak engedetlenkedők, mégis csak az a tizenöt „került lapátra”. A kérdés, hogy miért pont ők, milyen alapon szelektált a munkáltató a – szerinte – törvénytelenséget végrehajtók között. 

Az pedig, hogy a baloldal akadályozná, hogy a kormány megkapja az uniós pénzt, egyszerűen nem igaz. Egyelőre a szakszervezetek nem tudnak arról, hogy a kormány a március 31-i időpontra teljesítette volna a vállalását. Pedig ez az egyik előfeltétele volt annak, hogy megkapjuk a pénzt. Egyelőre pedig csak azt tudjuk, hogy az Európai Unió mennyi pénzt ad. Azt, hogy a pedagógusok béremeléséhez a kormánynak mennyi pénzt kellene hozzátenni, nem, és azért nem, mert fogalmunk nincs arról, hogy jövőre és 2025-ben mennyi lesz a diplomás átlagbér összege. Merthogy a pedagógusbéreket ennek bizonyos százalékára kellene felzárkóztatni. Most jött ki a KSH jelentése az értelmiségi átlagbérről, most kellene felzárkóztatni az idei pedagógusbéreket, mert most már lehet tudni, hogy az idén mekkora összegre kell ezt megtenni. Azt majd a kormány eldönti, hogy év közben korrigálja apránként, vagy a különbözetet egy összegben adja oda. Ami egyértelmű, hogy január elsejéig kell visszamenőleg mindenkinek megkapni ezeket az összegeket. 

A státusztörvénnyel kapcsolatban Gosztonyi megjegyezte, jövő szerdán lesz a kormánnyal egy újabb egyeztetés, amelyen a PSZ is részt vesz majd. Ha nem változtatnak jelentős mértékben a törvény mostani szövegváltozatán, szinte biztos, hogy az Európai Bizottság nem javasolja az Európai Parlamentnek, hogy kifizethetők legyenek az uniós pénzek. Ugyanis a jelenlegi szöveg alapján olyan alapvető munkajogi szigorítások lennének, és olyan szerzett jogoknak az elvétele történne, ami megengedhetetlen. Ezt nem fogja elfogadni az Európai Bíróság sem. Többek között például egy, a munkavállalót nagyon hátrányosan érintő dolog miatt, ami nem más: ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban elbocsátanak egy dolgozót, és a munkaügyi bíróság mégis neki ad igazat, akkor törvényszöveg megtiltja, hogy visszavegyék. Kap 24 havi fizetést, de nem veszik vissza. Ilyen a világon nincs. Ha egy dolgozó azt kéri, hogy helyezzék vissza a munkakörébe, és a bíróság neki ad igazat, akkor azt meg kell tenni. Egyébként a jelenlegi státusztörvény-tervezet, benne a teljesítménymérés olyan munkavállaló-ellenes, hogy ilyet még nem látott az Európai Unió – fogalmazott az alelnök. 

Azt a szakszervezet örömmel hallja, hogy Gulyás miniszter szerint sincs még végleges változata a törvénynek, mindenki tudja, hogy az akkor lesz, ha a parlament elfogadja. A jövő heti tárgyaláson – miután a szakszervezetek és a pedagógusok is elmondhatták már a véleményüket –, azt várják, hogy mit válaszolnak az érdekvédők kifogásaira. Egyébként a szakszervezetek szerint az lenne jó, ha valódi párbeszédet tudnának folytatni a kormánnyal, ám, mivel nulla felhatalmazása van az oktatási államtitkárságnak – élén Maruzsa Zoltán államtitkárral –, vagyis semmire nem mondhat se igent, se nemet, ez nem az. 

Az lehet, hogy Gulyás Gergely úgy gondolja, Magyarországon mára megszűnt a pedagógussztrájk és a polgári engedetlenség is, de április 24-én megint egységes országos sztrájknap lesz. Ráadásul a szakszervezetek nem függesztették fel azt a határozatlan idejű sztrájkot sem, amelyet 2016. március 16-án indítottak el. Lehet, hogy a miniszter most azt gondolja, alábbhagyott a sztrájkolási kedv, de ez már átcsapott a tiltakozásnak egy másik formájába, nevezetesen: több mint 3 ezren jelezték, fel fognak mondani. Vagyis már nem sztrájkolnak a tanárok, hanem egyszerűen kilépnek a közoktatás rendszeréből. Akkor majd megnézhetjük – vélte Gosztonyi Gábor –, hogy a sok pedagógus végzettségű kormánypárti képviselőt mikor rendelik ki az oktatási veszélyhelyzet kihirdetése után tanítani. Rájöhetnek majd ők is, hogy korántsem annyit dolgoznak a pedagógusok, mint amit Pintér Sándor állít. 

A PDSZ álláspontja

Nagy Erzsébetet egy kongresszust előkészítő országos választmányi ülés rövid szünetében tudtuk megkérdezni a Miniszterelnökséget vezető miniszter állításairól. A Pedagógusok Demokratikus Szövetsége (PDSZ) választmányi tagja megerősítette Gosztonyi Gábor mondandóját: Gulyás Gergely rosszul tudja, még nem ért véget a sztrájk, mert az határozatlan idejű. Az lehet, hogy a kormány szeretné ezt minden eszközzel megakadályozni, de az csak vágyálom. 

Azt is egy viccnek tartja, amit a miniszter a PDSZ reprezentativitásáról mondott. Szerinte a PDSZ nem vesztette el a reprezentativitását, ugyanis sosem volt, mert ők nem mérették meg azt. Egyébként azt akkor fogják megtenni, amikor a Fidesz reprezentativitását is mérik, magyarán, hogy a magyar lakosságnak mekkora része Fidesz-tag. Lehet, hogy ebben az esetben a PDSZ győzne. Amit pedig a státusztörvényről mondott, hogy az a közoktatásban dolgozók javára szolgálna, elég csak belenézni, hogy lássuk, vastagon nem így van. Elveszik a felmentési időt, csökkentik a szabadságot, növelik a munkaidőt és még jobban a kiszolgáltatottságot. Ha valakinek ez kedvezőbb szabályozásnak tűnik, mint például a közalkalmazotti törvény, arra nem lehet mást mondani, csak azt, forduljon szakemberhez, mert probléma van a szövegértésével.