A pedagógusok nem adják fel a harcot
A pedagógussztrájk nem állt le, a polgári engedetlenség sem maradt abba, és a szakszervezetek sem hagyják el a harcot. Még pénteken levelet írtak Kisfaludy Lászlónak, az EMMI helyettes államtitkárának, hogy az amúgy amilyen rövid, olyan rossz sztrájktörvény értelmében folytatni kellene a tárgyalásokat. Azt a választ kapták, hogy a kormány csak a választások után akarja folytatni – tudtuk meg Gosztonyi Gábortól. A PSZ alelnöke erre azt mondta: teljesen mindegy, hogy ők maradnak hatalmon, vagy egy új politikai konstelláció lép fel, a szakszervezetek az új kormány megalakulása után is tárgyalni akarnak. „Nem hagyjuk abba” – tette hozzá.
Nincs vége a pedagógussztrájknak, szerdáig semmiképp, mert ez a sztrájkidőszak hivatalosan addig tart – tudtuk meg Gosztonyi Gábortól, a PSZ alelnökétől. Azokban az iskolákban, ahol a meghirdetett sztrájk első három napján nem tanítottak, ott ma is sztrájkolnak a pedagógusok, igaz, öt perc után kilépnek a sztrájkból, és az óráikat 100 százalékban megtartják. Így tudnak eleget tenni ugyanis a még elégséges szolgáltatás követelményeinek, vagyis, hogy a sztrájk ideje alatt az órák 50 százalékát megtartják. De vannak olyan intézmények és pedagógusok is, amelyek és akik mától csatlakoznak az akcióhoz, és tovább folytatódik a polgári engedetlenség is. „Minderről konkrét tudomásunk van, a pontos adatok azonban csak később lesznek meg” – tette hozzá Gosztonyi Gábor.
A szakszervezetek egyébként még pénteken levelet írtak Kisfaludy Lászlónak, az EMMI helyettes államtitkárának, hogy a sztrájktörvény értelmében folytatni kellene a tárgyalásokat. Erre vasárnap délután azt a választ kapták, hogy a kormány úgy gondolja, a sztrájktárgyalásokat majd csak a választások után újítják fel. A szakszervezetek ma délelőtt erre viszontválaszt küldtek, amiben többek között azt írták, a választásokig még két hét van hátra, és miután március 2-án találkoztak utoljára, a két egyeztetés között nagyon hosszú idő, több mint egy hónap telne el. „Legalább a saját maguk által hozott törvényeket tartsák már be, mert a sztrájktörvény – ami ugyan amilyen rövid, annyira rossz – mindkét fél számára egyeztetési követelményeket ír elő, és a sztrájktárgyalásokról egész pontosan rendelkezik. Úgyhogy mi továbbra is várjuk az EMMI válaszát. Bár mi már szerdán szerettük volna azokat folytatni, ám, ha az nem felel meg, akkor adjanak egy másik időpontot, de a választások előtt mindenképpen találkozni akarunk. Hiszen kormányzati szereplő szájából hangzottak el olyan bejelentések, amikről azt gondoljuk, érdemes lenne beszélni. Egyébként a sztrájktörvényben sincs olyan kitétel, hogy tárgyalásokat a választások idején nem kellene folytatni. Annál is inkább kellene, mert az új kormány megalakulásáig a mostani adminisztráció ügyvezetőként mindenképpen hivatalában marad. A tárgyalásokat pedig egészen addig folytatnia kellene, amíg az új kormány meg nem alakul.”
Teljesen mindegy, hogy ők maradnak hatalmon, vagy egy új politikai konstelláció lép fel, a szakszervezetek az új kormány létrejötte után is ugyanúgy folytatni kívánják a tárgyalásokat. A miniszterelnöktől – bárhogy is hívják majd – azt fogják kérni, jelölje ki számukra a tárgyaló partnert a folytatáshoz. „Nem hagyjuk abba” – tette hozzá Gosztonyi Gábor.
A pedagógussztrájk egyébként az intézményekben folytatódik. Így lesz ez többek között a debreceni Ady Endre Gimnáziumban is, ahol hat tanár -– minden nap egy – vesz részt a sztrájkban. Ezt az RTL Klub híradójában mondták el. A budapesti Szerb Antal Gimnázium sztrájkoló tanárai már pénteken megírták az Eduline-nak, hogy hétfőn folytatják a sztrájkot, a kormány részéről ugyanis semmilyen érdemleges reakció nem érkezett. Simkó Edit az iskolájában egyedül vállalta elsőként a polgári engedetlenséget, és a Facebookon osztotta meg, hogy a héten „sztrájkba fordítja” a tiltakozását. Ugyan nem történt semmi kormányzati oldalon, de a gyerekek nagyon hiányoznak neki, azonnali felmentést sem szeretne, de szüksége van pár nap védelemre, pihenőre a sztrájk ernyője alatt, és azt is leszögezte, hogy a gördülő sztrájkot nem hagyja megállni. Ugyancsak a Facebookon jelentette be a szegedi Gedói Általános Iskola és AMI nevelőtestületének nagy része is, hogy polgári engedetlenséget szervezett március 21-re, azaz mára.
Nem állt le, sőt, tovább gördült az intézményekben a polgári engedetlenségi mozgalom is. A Civil Közoktatási Platform (CKP) gyűjtése szerint az abban résztvevő intézmények száma 387-ról 399-re, míg a tiltakozó akcióban résztvevő pedagógusoké 7157-ről 7269-re nőtt.
Persze, ez a szombati, sok ezer fős „kockás inges” találkozó fényében nem is csoda. Miközben több ezren tüntetnek a Kossuth téren a pedagógusok béremeléséért és a sztrájkjogáért, az EMMI kiadott egy közleményt, amelyben azt írta: „a sztrájkban résztvevők száma lényegesen elmarad a januári sztrájkban résztvevőéktől, a hét folyamán pedig még tovább csökkent.” Ezt Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja még ott, a téren cáfolta. Azt mondta: „a mostani adatok szerint csak az első napon 20 ezernél is többen vettek részt.” Persze, nemcsak az volt cinikus lépés az EMMI részéről, hogy a közleményt a tüntetéssel egyidőben adta ki, hanem az is, hogy közleményében köszönetet mondott a tanárok „elsöprő többségének”, azoknak, akik úgy gondolták, hogy „nem a sztrájknak van itt az ideje háború idején”.
Radó Péter oktatáskutató erre a hírre csak annyit jegyzett meg egy Facebook-posztban: „ha a kormány pedagógussztrájkkal szembeni viszonyából indulunk ki, Ukrajnában 2010 óta háború van. Van valami szép abban, amikor egy erkölcstelen gazemberekből álló kormány hirtelen moralizálni kezd”.
Egyébként a fiatalokkal, diákokkal, pedagógusokkal, szülőkkel, nagymamákkal és nagypapákkal is megtelt Kossuth téren szombaton azt is bejelentették, április elsejére a Tanítanék Mozgalom és noÁr közösen szolidaritási koncertet szervez, amin minden valószínűség szerint elhangzik a színész közelmúltban elkészült és bemutatott klipje, a „Tanítani akarunk!” Csak egy idézet belőle: „Tanítani akarunk,/ De nem mindegy hogyan,/ Ezért harcolunk/ Az országban sokan.”
