Ki árulta el, hol vannak Seszták ügyében az elásott milliárdok?
A gyanúsított vallomása, egy társával kötött megállapodás vagy a tanúkihallgatások során előkerült információk is elvezethettek a Seszták Miklós büntetőügyében lefoglalt, csaknem 6,5 milliárd forint értékű készpénzhez. Zamecsnik Péter ügyvéd szerint többféle magyarázata lehet annak, hogyan jutott a nyomozó hatóság az erdőkben elásott és különböző helyeken elrejtett pénz nyomára. A Klikk TV Forró vonal című műsorában Németh Péterrel arról is beszélt, milyen lehetőségei vannak annak, aki együttműködik a hatóságokkal, és létezik-e Magyarországon tanúvédelmi program.
A gyanúsított is elárulhatta, hol van a pénz
Zamecsnik Péter szerint egyáltalán nem szokványos, hogy ekkora összeget rejtenek el, ráadásul részben a földbe ásva. A nyomozó hatóság munkáját ugyanakkor pozitívan értékelte, amiért sikerült eljutniuk az elrejtett készpénzhez. Hogy pontosan milyen módszerrel találták meg a pénzt, azt kívülről nem lehet megállapítani, a nyomozás végén azonban várhatóan kiderülhet.
Az ügyvéd több lehetséges magyarázatot is felsorolt. Elképzelhető, hogy maga a gyanúsított árulta el, hol található az elrejtett pénz, abban bízva, hogy a kár megtérítése enyhítő körülményként számít majd a büntetés kiszabásakor. Az is lehetséges, hogy a tanúk kihallgatása során jutottak olyan információhoz a nyomozók, amelyből következtetni tudtak az elrejtés helyére. Egy másik változat szerint valamelyik gyanúsított a hatósággal való együttműködés reményében beszélt a pénzről. Emellett korábbi titkos információgyűjtésből vagy más nyomozati adatokból is származhatott a nyom.
A vádalku nem jelent automatikus büntetlenséget
Németh Péter felvetette, hogy ha valamelyik gyanúsított segített megtalálni a pénzt, elkerülheti-e a büntetést. Zamecsnik Péter ezt kizárta. Ha valaki gyanúsítottként megállapodást köt az ügyészséggel, ahhoz be kell ismernie a saját bűnösségét, és érdemben segítenie kell a nyomozást. Az együttműködés tehát nem jelent automatikus büntetlenséget.
Más a helyzet, ha valaki még azelőtt tár fel információkat, hogy a hatóságnak érdemi adatai lennének a bűncselekményről. Ilyenkor elvileg arra is lehetőség van, hogy az illető tanúként működjön együtt a nyomozókkal. Ha azonban már gyanúsítottá vált, inkább az ügyészséggel kötött egyezség jöhet szóba.
A tanúvédelmi programnak több fokozata van
A beszélgetésben szóba került az is, hogy egy együttműködő személy kaphat-e új személyazonosságot, és elköltöztethetik-e korábbi lakóhelyéről. Zamecsnik Péter megerősítette, hogy Magyarországon létezik tanúvédelmi program, bár saját tudomása szerint mindössze két-három ilyen esetről van tapasztalata.
A tanúvédelemnek több fokozata van: előfordulhat, hogy a tanú személyes adatai nem ismerhetők meg, más esetben pedig kizárólag a nyomozási bíró hallgatja ki, és nem lehet vele közvetlenül találkozni. A program tehát jóval többet jelent egyszerű lakóhelyváltoztatásnál.
Arra a kérdésre, hogy Seszták Miklós vagy valamelyik társa tehetett-e olyan vallomást, amely magasabb szinten érinthet más szereplőket, az ügyvéd hangsúlyozta: erről nincs információja, ezért csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. A Volánbusz-ügyben vizsgált vesztegetés szerinte olyan különálló üzlet lehetett, amelynek alapján nem feltétlenül lehet a volt miniszterelnök érintettségére következtetni.
Zamecsnik Péter végül két lehetséges forgatókönyvet említett arra, hogyan kerülhetett elő a pénz: vagy maga Seszták Miklós döntött úgy, hogy könnyít a helyzetén, vagy valamelyik gyanúsított társa próbált megállapodást kötni a hatóságokkal. Hozzátette azonban, hogy ezek csupán találgatások, amelyek valóságtartalmáról jelenleg nincs biztos információja.
