A pedagógusok törvényi erővel és polgári engedetlenséggel is hivatásuk becsületéért küzdenek

A két pedagógus szakszervezet, a PSZ és a PDSZ megbízásából Schiffer András ügyvédi irodája készítette a szakszervezetek alkotmánybírósági beadványát – tudtuk meg Totyik Tamástól. A beadvány a napokban elkészült, el is küldték az Alkotmánybírósághoz. A beadvány legfőbb indoka: mivel a január végi figyelmeztető sztrájk után a bíróság jogerősen azt nem mondta ki, hogy nem lehet sztrájkot szervezni járványban, a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott egy olyan rendeletet február 11-én, amellyel teljesen kiüresítette a munkabeszüntetést. A pedagógusok éppen ez ellen lázadnak országszerte a polgári engedetlenséggel, hirdetve, hogy a sztrájk alapjog, de a mozgalmat nem a szakszervezet szervezi, ahhoz nincs köze.

A január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk ügyében hozott jogerős bírósági döntés ellen a Kúriához fordultak. A március 16-ától meghirdetett, határozatlan idejű sztrájk megtartásához szükséges még elégséges szolgáltatások miatt pedig már ismét a bírósághoz fordult a sztrájkbizottság, várva a döntést.

Közben a következő sztrájktárgyalás idejét a jövő szerdára tűzte ki az EMMI. Addig nyolc nap van, vagyis ismét időhúzásra játszik a kormány. Pedig a PSZ egyértelműen, a sztrájkkal együtt is törvényes keretek között, a tárgyalóasztal mellett akarta megoldani a problémákat. A szakszervezetek továbbra is készek a tárgyalásra. A kormány azonban ebben nem volt partner, sőt, a sztrájkjog kiüresítésével még olajat is öntött a tűzre.

Totyik Tamás azt mondja: a kormány a sztrájkjogot ellehetetlenítő jogszabály megalkotásával kiengedte a palackból a szellemet, a pedagógustársadalomban pedig magasra csapott az elégedetlenség, elindította az országossá terebélyesedő polgári engedetlenségi mozgalmat. A szakszervezetek teljes mértékben értik, jogosnak is tartják az oktatásban dolgozók tiltakozását. Eddig majdnem 30 intézményről tudnak, amelyek részt vettek ebben a mozgalomban, és több mint 1000 pedagógus csatlakozott hozzá. Azt azonban furcsának tartja, hogy a kormánymédia mélyen hallgat arról, hogy futótűzként terjed a polgári engedetlenségi mozgalom. Igaz, a kormány médiája arról is elfelejtett beszámolni, hogy a januári figyelmeztető sztrájkban csaknem 27 ezren vettek részt...

Akiknek az ellenállás felelősséggé vált

Ma a pécsi Leövey Klára Gimnázium, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium, a Martonvásári Beethoven Általános Iskola, a Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskola és a váci Madách Imre Gimnázium, a budapesti Kosztolányi Dezső Gimnázium, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium, az Ady Endre Gimnázium, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium és a Szent István Gimnázium mellett a miskolci Herman Ottó Gimnázium 37 tanára is csatlakozott a polgári engedetlenségi mozgalomhoz.

Az utóbbi, a miskolci volt az az intézmény, amelynek tanárai 2016-ban a kormánynak nyílt levelet írtak, amiben felhívták a figyelmet az oktatás rendszerszintű problémáira. Ők voltak azok, akik ezzel elindították a kockásinges tanári mozgalmat, amelyből tüntetések és pedagógussztrájk is lett, ahogy azt a Telex is megírta.

A miskolci Hermann Ottó Gimnázium mai közleményét egy Thomas Jefferson idézettel kezdte: „Amikor az igazságtalanság törvénnyé lesz, / az ellenállás felelősséggé válik.” Közleményükben többek közt azt írják:

„ 2016-tól mi magunk is többször felhívtuk a figyelmet az oktatás siralmas helyzetére, a korszerűtlen, túlzsúfolt, azóta több tantárgyból további lexikális ismerettel felduzzasztott tananyagra, ami gyermekeinket értelmetlenül túlterheli, ugyanakkor munkaerőpiaci esélyeiket rontja.

Kimerítettünk minden lehetséges, törvényes figyelemfelhívási módot azzal a céllal, hogy a közoktatás gyökeres átalakítása mielőbb megvalósuljon. Három héttel ezelőtt részt vettünk a kétórás figyelmeztető sztrájkban is, melynek egyik követelése a pedagógusbérek rendezése, ami – azon túl, hogy enyhítené megélhetési gondjainkat – az egyik feltétele annak, hogy legyen utánpótlásunk a pályán, hiszen pedagógusok nélkül nem létezik oktatás sem.

Annak ellenére, hogy jogerős bírósági határozat mondja ki, a jelenlegi járványügyi helyzetben is jogszerűen sztrájkolunk, a jogalkotó fenti rendeletével mégis a veszélyhelyzetre való hivatkozással ellehetetleníti azt. Ez az igazságtalan jogszabály egy alkotmányos jogunktól foszt meg minket. Nem csak lényegében lehetetlenné, de nevetségessé is teszi a pedagógussztrájkot, hiszen az kimerülne az egyébként is megalázó bérünkről való lemondással. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy már nem maradtak számunkra jogszerű, kompromisszumos lépések, nincs hova hátrálnunk. Kénytelenek vagyunk polgári engedetlenséghez folyamodni a méltóságunkért, egy szakma – a mi szeretett szakmánk – becsületéért.

Hiszünk a demokratikus megoldásokban, hiszünk a demokráciára való nevelésben. Ezért ezzel a cselekedetünkkel is példát szeretnénk mutatni, s kérünk mindenkit, hogy az oktatás ügyének nemzetstratégiai kérdésében támogassa a pedagógustársadalom törekvéseinek megvalósulását!”

A Civil Közoktatási Platform (CKP) is folyamatosan követi a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmát. Folyamatosan frissülő térképes összeállításukban jelenleg 25 iskola neve szerepel, a tiltakozók számával, a nyilatkozatukra mutató linkkel, képpel és videóval. A térképet itt nézhetik meg.

Emellett a szolidaritásukat kifejezni kívánóknak szóló fontos tudnivalókat, nyilatkozatmintákat, beszámolókat is közöl a CKP. Így azt a sablonszöveget is bemutatják, amelyet a Szülői Összefogás Mozgalom írt azon szülők számára, akik szeretnék támogatni pedagógusok polgári engedetlenségi akcióit.