A politikai propaganda zseniális húzása

Bakondi György, Orbán biztonságpolitikai tanácsadója a hétvégén ismét fenyegető kontextusban beszélt arról, hogy újra fokozódik a migránshelyzet Európában és Magyarországon is. (Megj.: a hivatalos adatok nem ezt mutatják, ld. grafikonunkat alább.) Az M1 aktuális csatornán vasárnap azt mondta, hogy egy hónapja elkezdett erősödni az aktivitás a balkáni migráns-útvonalon „a görög szigeteken már 13 ezernél többen vannak. Törökországból a zöld határon keresztül Görögországba a kedvező időjárás miatt új útvonalon érkeznek a bevándorlók, beérkezésük gyakorisága is nő”.

A héten már volt hasonló nyilatkozata: szerdán, szintén ugyanezen a csatornán azt állította, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság legfrissebb statisztikája szerint a korábbi időszakban száz, jelenleg pedig kétszáz körül van a magyar-szerb határon hetente elfogottak száma.

De megszólalt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is, ott is a balkáni útvonal aktivitásának felerősödéséről beszélt. Mindeközben pedig a Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy jelentős létszámú katonai járművekből álló konvojok közlekedésére lehet számítani az ország több területén 2019. június 11. és 16. között – a mozgósítás okát nem nevezte meg a tárca, de az útvonalak minden esetben érintik valamelyik határátkelőnket (a napra lebontott csapaerő-mozgásokat itt láthatják).  

Mindenesetre Bakondi szerint a mozgások jól mutatják, hogy nem igazak a baloldali-liberális köröktől érkező állítások, miszerint „nincs migráció és felesleges ezzel foglalkozni”.

Valóban megerősödött az aktivitás a balkáni és az egyéb útvonalakon? – kérdeztük Tarjányi Pétert, aki ezt határozottan cáfolta, s rögtön megvilágította a mögöttes kormányzati szándékot. „Politikai kommunikáció ez az egész, biztonságpolitikai szempontból nincs Európában jelenleg olyan súlyú eseménysorozat, ami miatt ilyen fajta csapaterős mozgatás kellene”.  Más lenne a helyzet – tette hozzá – ha a különböző válsághelyezeteket tesztelve próbálnák felkészíteni a rendelkezésre álló állományt, de nem ez történik, s nincs is valós hivatkozás a csapatmozgatásokra.

„A fokozott ’migránsveszély’ sulykolására irányuló kampány immár évek óta tart, s a kormány is kénytelen már belátni, hogy az elmúlt másfél-két évben az átlagpolgár számára kontraproduktívvá vált, és egyre inkább azzá válik a kampány – ilyenkor pedig beindul a politikai kommunikációs gépezet, amely elkezd ellenségeket gyártani” – szögezte le Tarjányi. Mint kifejtette: a kormány láthatóan ismét fel akarja pergetni a migránstémát, a napi politikai tematika részévé kívánja tenni.

„Folyik tehát a téma ’bemelegítése’ az őszi önkormányzati választásokra, a kampány utolsó időszakára időzítve fogják majd csúcsra járatni” – húzta alá. Mint rámutatott: a májusi európai parlamenti választási kampány politikai tematizálásának a súlypontja az volt, hogy választani kell a migránspárti és az Európát a migránsoktól védelmező erők között, az őszi önkormányzati választásokara azonban már a magyarországi migránsfenyegetettség-érzetének az erősítése a cél.

„Semmi új nincs abban, hogy érkeznek menekültek Európába és Magyarországra, amit most rendkívüli állapotént próbálnak azonban bemutatni” – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy „a kilencvenes évek elején 600-700 ezer menekült fordult meg Magyarországon – délszlávok, indiaiak, pakisztániak, nigériaiak, stb. –, ők sem akartak nálunk maradni, s akkor is megbirkóztunk ezzel a helyzettel... azaz menekültek mindig jöttek, és Magyarország ezzel mindig képes volt szembenézni és kezelni a problémát”. Hozzátette: ráadásul olyan helyzet pedig nincs, mint amilyen akkor, a kilencvenes ével elején volt.

Tarjányi szerint egyébként a kormány zseniális húzása, ahogy ezt a politikai kommunikációt kitervelték és végrehajtják. Van, aki simán elhiszi, „mások – például Ön is – felemelik a telefont, hogy kiderítsék, igaz-e a helyzet” – mondta. Hozzátette: „ezzel is hozzájárulunk a tematizáláshoz, ami erősíti az emberekben az érzetet, hogy ’nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”.