A politikai toleranciát magasztalta beköszönő interjújában az új uniós miniszter
„Személyes ügynek is tekintem azt a méltatlan helyzetet, amibe belekényszerítenek bennünket, magyarokat csak azért, mert önállóan merünk gondolkodni Európáról” – adta meg az alaphangot bemutatkozó interjújában Bóka János, a nyáron kinevezett európai ügyekért felelős miniszter, aki azt is megvallotta, hogy szerinte pontosabb volna őt magyar ügyek miniszterének nevezni, hiszen valójában magyar ügyekkel fog foglalkozni.
Bóka Jánost júliusban nevezték ki az európai uniós ügyekért felelős tárca élére, amely tisztséget augusztus 1-jétől tölt be, miután Varga Judit távozott az igazságügyi miniszteri posztjáról, és utódjától, Tuzson Bencétől elvették az EU-val kapcsolatos portfóliót. A kormányzati átalakítással kapcsolatban az új tárcavezető igyekezett megnyugtatni mindenkit: az új hivatal létrejötte nem jelenti azt, hogy az eddigi érdekképviselet ne lett volna hatékony, pusztán a körülmények változtak meg. Talán nem meglepő, hogy a körülmények változásáért sem terheli a miniszter szerint a kormányt a felelősség, hiszen az Európai Unió van a korábbiaknál is rosszabb állapotban – jelentette ki Bóka János a Magyar Nemzetnek adott kedden megjelent interjújában.
Az új uniós miniszter ugyan gyorsan egyértelművé tette, hogy elkötelezettségben nem marad el elődjétől, bár talán a Varga Judittól megszokott karcos fogalmazásnál finomabb hangvételt üthet majd meg. „Az uniónak van egy belső sokszínűsége, ami az értékek, a kultúra, a történelem, valamint a világnézet sokféleségét jelenti. Az unió akkor működik jól, ha van egyfajta nyitottság ezeknek az elfogadására és megértésére. Az EU belső toleranciája biztosíthatná a lehetőséget, hogy a sokféle megközelítésből és alternatívából a számára legkedvezőbbet tudja kiválasztani” – vallotta meg Európa-képét Bóka János, aki szerint az EU-ra nézve káros, hogy – értelmezése szerint – több energiát fektet az ideológiai nyomásgyakorlásra, minthogy inkább kiaknázná a sokféleségben rejlő lehetőségeket.
„Az EU a külső kihívásokra is rossz válaszokat ad” – jelentette ki Bóka János, majd megvallotta azt, hogy ezzel szemben „nekünk, magyaroknak van víziónk, stratégiánk és megoldási javaslatunk Európa válságtüneteire. Az ajánlatunk pedig kapcsolódik a probléma gyökereihez. A belső immunrendszer meggyengülésére egy politikai tolerancia ajánlatot tettünk.” Ehhez azt is hozzáfűzte az új miniszter, hogy az európai integrációval a tagállamok nem az egyformaság, hanem az egység mellett döntöttek. „A külső válságokra adott uniós reakciókkal szemben azt javasoljuk, hogy cselekvőképes, versenyképes tagállamok alkossák az EU-t.”
A vitatott magyar soros elnökséggel kapcsolatban Bóka János azt jósolta, hogy bizonyára lesznek politikai jellegű konfliktusok, de cserében megígérte, hogy nem kívánnak kioktatni és marginalizálni senkit, hanem azt próbálják majd megmutatni, hogy miként működik az általuk elképzelt EU. Valójában egy új Európa-politika és egy új európai politikai többség lehetősége a tét. A magyar elnökség ennek az alternatívának a megerősítésében is szerepet játszhat, aminek sok ellendrukkere van – fogalmazta meg a miniszter.
A függőben lévő uniós kifizetésekkel kapcsolatban az új tárcavezető kiemelte, hogy a vita az EU és a magyar kormány között nem az európai értékekről szól, hiszen azokat szerinte Magyarországon nem kérdőjelezik meg, de jogi kérdésekről sem szól, mert a miniszter szerint „rajtunk kívül senkit sem érdekel a valóság”. Ezzel szemben Bóka szerint valójában politikai viták zajlanak, amelyekre csak politikai megoldás adható. „Másodlagos jelentőségű, hogy az egyes eljárások éppen miként állnak, mert ezek is azonnal lezárhatók lennének abban a pillanatban, amikor a politikai vitákat is lezárhatjuk a kölcsönös elfogadás és a tolerancia alapján” – vallotta meg értelmezését Bóka János.
