Választás külpolitikai tétre emelve: Orbán újra harcot hirdet
Orbán Viktor hazai fölényének megingása után újra a jól ismert külföldi frontot nyitotta meg: Brüsszelt és Zelenszkij állítja kampánya célkeresztjébe, miközben fő kihívója, Magyar Péter korrupcióellenes üzenetekkel erősödik. A választások előtti hetekben nemcsak a belpolitikai erőviszonyok, hanem Magyarország uniós és ukrán kapcsolatai is tétre kerültek.
Orbán elvesztette előnyét otthon, és lemaradt vezető riválisa, Magyar Péter mögött, és ezért döntött úgy, hogy két külföldi ellenséget vet be: Brüsszelt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – írta a Baltic News Network balti sajtószolgálat, amely 2010-ben az orosz propaganda elleni fellépésre alakult, és mára elismert hírforrássá lett.
Magyar azzal szerzett támogatást, hogy keményen fellép a korrupcióval, a hatalommal való visszaéléssel és a haveri gazdasággal szemben, amely Orbán 15 éves uralmát jellemzi.
Ám az utolsó dolog, amit Magyar akar az, hogy a kampányban Európa-párti, vagy ukrán-barátként állítsák be, amint arra Orbán törekszik.
Orbán a Brüsszellel és Kijevvel való összecsapást jobban szereti, mint a rivális Tisza párttal vívott harcot. Odáig ment, hogy kijelentette: a Tisza Brüsszellel és Kijevvel együtt egy ukránbarát kormányt akar létrehozni a nemzeti parlament helyére.
Magyar azzal kerülte el Orbán csapdáját, hogy magát a miniszterelnököt sértegette, ahelyett, hogy az EU-t vagy Zelenszkijt védte volna.
Az EU amiatt aggódik, hogy Orbán, a Kreml legközelebbi európai szövetségese, meddig folytatja a harcot. Kijevnek kétségbeesetten szüksége van a 90 milliárd eurós hitelre, amelyet Orbán blokkolt, és a választások előtti hat hét bizonytalanság fokozná a geopolitikai feszültségeket.
Míg Brüsszelben egyesek Magyar győzelmében reménykednek, főként azért, hogy véget vessenek a Budapesttel Ukrajna miatt fennálló patthelyzetnek, Magyar nem különösebben Európa-párti politikus, és nem nagy rajongója Ukrajnának.
Egy 2024-es Politico interjúban azt mondta, hogy Tisza Európa-párti, de jól ismeri a tömb hiányosságait. Ellenezte egy európai „szuperállam” gondolatát, és azt mondta, nincsenek barátai az EP-ben.
Magyar zavaros viszonya Európával megmutatkozott a müncheni biztonsági konferencián. Azt mondta, hogy helyre akarja hozni azt a kárt, amit Orbán okozott a demokráciának és a jogállamiságnak, de a fő cél az lenne, hogy helyreállítsák a magyar hozzáférést az uniós forrásokhoz. Ukrajnával kapcsolatban langyosan foglalt állást, és a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott beszélgetés során állítólag megerősítette, hogy ellenzi Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.
Összességében Magyar rejtély mind az EU, mind Ukrajna számára. Egy liberális európai parlamenti képviselő azt mondta: van olyan érzés, hogy Orbánnál bármi jobb, de nem világos, hogy mi Magyar pártja, és pontosan mit tervez tenni.
Az EP jobbközép szárnya is kerüli a konkrét állásfoglalást. Egyik képviselőjük szerint még nem tudni, mi fog történni a választások után, ha Magyar nyer – hogyan alakít kormányt, és hogy képes lesz-e ellenállni Orbán hatalmi kísértéseinek.
Ukrajna számára már most világos, hogy Magyar győzelme nem jelentene azonnali javulást a kapcsolatokban. Kijev és az EU diplomatái azonban abban reménykednek, hogy legalább nem fogja közvetlenül aláásni a blokk erőfeszítéseit, ahogyan azt Orbán teszi.
