A PSZ és a PDSZ a státusztörvény visszavonását kéri
Nem jártak sikerrel azok a pedagógusok, akik – minden nehézség ellenére, a státusztörvény életbe lépése után is – a pályán maradtak, és azt gondolták, majd a béralkuval segítenek önmaguk nehéz helyzetén. Mint azt Nagy Erzsébettől, a PDSZ országos választmányának ügyvivőjétől megtudtuk, rengeteg panasz érkezett hozzájuk arról, hogy az adható béremelés minimumát kapták csak azok a tanárok, akik a státusztörvény alapján megpróbálkoztak fizetésemelést kérni, a bérük kialakításánál ugyanis nem vették figyelembe a törvény által meghatározott szempontokat.
A PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint azért nevetséges az egész, mert a törvény úgy szól, hogy a januártól esedékes bérek kialakításánál az abban felsorolt szempontokat is figyelembe kell venni. Például azt, hogy hány szakja van az illetőnek, hány éve tanít, kapott-e elismerést stb. Csakhogy a bérek kialakításánál a tankerületi központok épp ezeket a szempontokat nem veszik figyelembe, és azzal hárítják el a pedagógusok kérését, hogy a jövőbeni teljesítményértékelés is kell majd a bérük megállapításához. Így minden pedagógus a fizetési kategóriája alsó határán levő, vagy ahhoz közelítő összegű bért kapott. A szomorú ebben az, hogy bár a teljesítményértékelés valóban csak 2025-től lép be, de maguk a szempontok már léteznek. Nagy Erzsébet szerint ez szembemegy a törvényi előírással.
Pedig Maruzsa Zoltán államtitkár a nyáron még arról beszélt, hogy az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, azt a munkáltató döntheti el, különböző szempontok szerint. De elkezdődhet a béralku, a szakképzés után a köznevelésben is lesz ilyen, sávos keretek között. „Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni, és ez kezelni fogja a hiányt. De így az is előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, tapasztalattal, érdemekkel rendelkező tanár az egyik tankerületben vagy iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet, ha a munkáltató úgy állapítja meg. Ez a realitás” – mondta még augusztusban.
Akkor a PDSZ arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy írjanak a tankerületi központ igazgatóknak egy levelet arról, hogy élnének a béralku lehetőségével. Az így elküldött pedagógusi levelekre érkeztek most vissza az elutasító tankerületi válaszok. A PDSZ pedig sok panaszt kap arról, hogy a bérek az alsó határhoz közelítenek, és nem veszik figyelembe a szempontokat.
A tankerületi központok szeptemberben minden pedagógusnak tájékoztatót küldtek, amelyben a jövő januártól várható havi illetményüket is feltüntették. Béremelést azonban csak azok kaptak, akiknek a fizetése nem érte el a törvényben meghatározott bérsáv alsó határát, például a bruttó 410 ezer forintot, így javadalmazásukat erre a minimumösszegre egészítették ki.
Nagy Erzsébet szerint a teljesítményértékelés „egy más káposzta”. Azt néhány fájdalomcsillapító tablettával kívánták lenyomni a pedagógusok torkán. Ilyen volt a pedagógus II. fokozatba történő kötelező minősítés eltörlése, amit sokáig csak különböző minisztériumi levelekben és közleményekben lehetett olvasni, de ezzel szemben még a 2023 februárjában kiadott, minősítésről szóló miniszteri közlemény egy kukkot se szólt róla. Ellenkezőleg: mindazokat, akik az eredeti rendelet szerint minősítésre voltak kötelezettek, az igazgatók jelentkeztették a rendszerbe, ami nem kis félelmet és bizonytalanságot keltett. Már akkor szóba került az ellenőrzés rendszerének átalakítása is, mondván, a pedagógusértékelés helyére lép az új teljesítményértékelés. Ez utóbbi be is került a méltán bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetébe és a kihirdetett törvényszövegbe.
Most a teljesítményértékeléskor úgy tűnik, a tanulói teljesítmények évenkénti méréséből akarnak kiindulni, mondván, hogy az évenkénti fejlődési, illetve visszaesési ráta pozitív vagy negatív irányú béreltérítő hatással rendelkezik majd. Ez is kiváló alkalmat ad a pedagógusok megfélemlítésére és arra, hogy az oktatás színvonalának esését adminisztratív eszközökkel fedjék el.
Anomália tehát továbbra is bőven van az oktatás világában. Épp ezért a Pedagógusok Szakszervezetével közösen hamarosan kezdeményezni fogják a sztrájkbizottság újbóli összehívását. Nagy Erzsébet kifejtette, miután azt követelik, hogy a státusztörvényt vonják vissza, beviszik az összes anomáliát. Azt is, hogy nagyon pontatlanul van megfogalmazva a törvény, így például a végkielégítéseket sem úgy fizetik ki, ahogy azt a jogszabály előírja. A pontatlanságból eredően a pedagógusok kevesebb bért kapnak, és megvonják a jogaikat. Ezzel fogják szembesíteni a kormányt a sztrájkbizottsági tárgyaláson. Ők is – a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) hasonlóan – felmérést indítottak a sztrájkhajlandóság ügyében.
A sztrájkbizottság ülések újbóli kezdeményezését, és a sztrájkhajlandóság felmérését a PSZ elnöke is megerősítette a Népszavának. Totyik Tamás beszámolt arról is, hogy az EFOP Plusz Monitoring Bizottság múlt pénteki ülésén – amelyen az Európai Bizottság és a magyar kormány delegáltjai mellett a PSZ és a PDSZ, valamint civil szervezetek képviselői is részt vettek – szóba került a magyar pedagógusok bérrendezésének ügye, amit az Orbán-kormány részben uniós támogatásból valósítana meg. A PSZ elnöke szerint az Európai Bizottság képviselői értetlenségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy miközben a magyar kormány már több uniós pályázatot előfinanszírozott, a pedagógusbérek ügyében nem történt előrelépés. Az ugyanis sehol sincs előírva, hogy a bérrendezést csak akkor lehet megkezdeni, ha megérkeznek az uniós pénzek. A támogatásokat az EU azért tartja vissza, mert a magyar kormány továbbra sem teljesítette a bizottság által elvárt igazságügyi reformot. Totyik Tamás szerint egyértelművé vált, hogy a pedagógusok béremelését nem Brüsszel, hanem a magyar kormány akadályozza.
