A PSZ és a PDSZ a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatását kezdeményezi

A státusztörvény-tervezettel kapcsolatos egyeztetések miatt a sztrájktárgyalások megszakadtak, miután nem lett volna célszerű párhuzamosan két tárgyalássorozatban részt venni. Ám a szakszervezetek az új törvénytervezet egyeztetésének első ülésén leszögezték, hogy a sztrájkkövetelések továbbra is érvényben vannak, azokat nem vonták vissza, a sztrájkbizottság sem szűnt meg – emlékeztetnek a levélírók. 

A törvénytervezet szövegének eddigi egyeztetésein azonban nem született olyan eredmény, amelyet a PDSZ és a PSZ el tudott volna fogadni, újabb egyeztetésről azonban nem kaptak értesítést. Mindkét szakszervezet közelmúltban tartott kongresszusa kinyilvánította azt a követelését, hogy a jogállásváltásról szóló tervezetet/javaslatot a kormány ne terjessze be a parlamentnek. Ennek ellenére, ez a héten megtörtént, csakhogy a szakszervezetek nem kaptak írásban tájékoztatást arról, hogy általuk megfogalmazott javaslatok közül melyeket fogadta el a kormány. 

A két elnök szerint ezért kénytelenek visszatérni a sztrájkköveteléseikkel kapcsolatos további egyeztetésekhez. Ennek mindenképpen a tanév vége előtt – tehát június 16-ig – meg kellene történnie, mivel többször is elhangzott, hogy a kormány fontosnak tartja a pedagógusok bérének rendezését. Ezért azt kérik az államtitkártól, jelölje meg azt az időpontot, amikor össze tudja hívni a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságát. 

A legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyalása január 26-án volt. Utána az érdekvédők elmondták, a sztrájkköveteléseket illetően nem jutottak dűlőre. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja ismertette akkor az ülésen elhangzottakat. Mint mondta, a sztrájkkövetelések egyetlen pontjára sem reagált érdemben a kormány. Ezzel szemben próbálta őket megismertetni egy olyan teljesítményértékelő rendszerrel, amelyet a pedagógus-szakszervezetek képviselői nem tudnak összeegyeztetni a sztrájkkövetelésekkel. 

Nagy Erzsébet akkor aggasztónak tartotta, hogy a kormány az eddigi törvények alapján, vagy egy új jogállási törvény alapján kívánja rendezni a béreket, óraszámokat és minden egyéb kérdést. Az új jogállási törvény szerint, aki jelenleg közalkalmazott, egy új törvény hatálya alá kerülne, ami minden egyéb munkajogi kérdést szabályoz. Ezzel kapcsolatban a PDSZ jelezte aggályait, miszerint az eddigi közalkalmazotti törvénynél csak rosszabb jogállási törvények születtek a munkavállalók számára. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a jogállásváltással kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány szembemegy az Európai Bizottságnak (EB) tett ajánlatával, mivel az EB számára azt a garanciát adta, hogy nem változtatnak a jogálláson úgy, hogy az hátrányosan érintse a munkavállalókat. 

Kitért arra is, hogy érthetetlen a kormány tétlenkedése, a nem megfelelő válaszadás és az, hogy még a munkaterhek csökkentését illetően sincs semmilyen javaslatuk. A következő tárgyalás időpontját már nem tűzték ki.

Egy dologban volt egyetértés: olyan rendszert kell kidolgozni, amely vonzóvá teszi a fiatalok számára a pályát, abban viszont nem értettek egyet, hogy mitől lesz vonzó ez a pálya.

Nos, ebben a kérdésben sem történt azóta változás. Ahogy nem teljesültek az akkori sztrájkkövetelések sem: azonnali, legalább 45 százalékos béremelés a pedagógusoknak; 130 százalékos emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben; a heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése; helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt; vonják vissza a tanárok kirúgására vonatkozó kormányrendeletet.

A szakszervezetek tehát feltehetően ezekről a követelésekről akarnak tárgyalni a kormány képviselőivel.