A PSZ és a PDSZ szerint nem teszik vonzóvá a pedagóguspályát

Az oktatás tarthatatlan helyzete miatt már több mint egy éve tart a pedagógusok, szülők és diákok ellenállása. Jelenleg mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, és naponta újabb tanárok hagyják el a pályát. A PDSZ mintegy 200 olyan pedagógusról tud, aki az év végéig beadja a felmondását. A pedagógus szakokra már laptop és százezer forintos ösztöndíj ígéretével csábítják a hallgatókat, de így is kevés a jelentkező: a néhány évvel ezelőtti 17-18 ezer helyett tavaly már csak 11 ezren jelentkeztek, és 6453-an jártak sikerrel. Emiatt 2022-ben már sok tanári szakpár el sem tudott indulni, és van, ahol a természettudományos szakpárokra senki nem is jelentkezett. Az elmúlt évek tendenciái alapján az is tudható, hogy az évi 5-6 ezer pályakezdőből 2-3 ezer pedagógus már az első években elhagyja a szakmát. A következő években viszont további több mint 20 ezer pedagógus megy majd nyugdíjba. A tanári kar átlagéletkora jelenleg 55 év.

Kilenc pont az oktatás jövőjéért

Az elmúlt egy évben az oktatás helyzete miatt országszerte zajlottak a szülőkkel kiegészült pedagógus- és diáktüntetések, élőláncok, sztrájkok és ülősztrájkok. Az oktatás és a gyermekek jövőjéért kiállókhoz csatlakoztak polgári engedetlenkedők is. A különböző szervezetek követelései alapján a Civil Közoktatási Platform összeállította a pedagógusok, diákok és szülők közös követeléslistáját, a kilenc pontot, amit az oktatási megmozdulások szervezői, a tanárszakszervezetek és számos diák, szülői és más civil szervezet is aláírt. Ebben érdemi és nyilvános párbeszédet, hiteles tájékoztatást követeltek, a pedagógusoknak megbecsülést és érdekérvényesítő sztrájkjogot, versenyképes és értékálló bérezést. Emellett felelős oktatási minisztériumot, kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak, XXI. századi környezetet, szakmai szabadságot, korszerű Nemzeti alaptantervet és szabad tankönyvválasztást. 

Ezek helyett mit kaptak a kormánytól és a Fidesz-médiától?

Oktatási miniszternek egy belügyminisztert, aki saját bevallása szerint nem ért az oktatáshoz, csak a rendcsináláshoz. Sok-sok lenéző megjegyzést. Ilyeneket például: „jaj, ugyan már, mit sírnak ezek a tanárok, amikor ott van nekik a nyári szünet?!”; „a kockás ingesekkel semmiféle szolidaritást nem vállalok, a kockás ingesek számomra nem pedagógusok”; „azok a szörnyetegek, akik önmagukat kizsigerelt pedagógusnak tartják, mivé tették a mi gyerekeinket (…) az a gyűlölet, ami ezekből a 16 éves lánykákból áradt, meg jött ki a szájukon, az egész egyszerűen kétségbeejtő.” 

Közben a „legyen rend” jelszava alatt a polgári engedetlenkedők közül a gyerekek érdekére hivatkozva kirúgtak 15 pedagógust, nem törődve azzal sem, hogy érettségiztető tanár, osztályfőnök, vagy épp az iskola egyetlen szakos tanára van köztük. (A tanárok pere ez ügyben márciusban kezdődik.) A „nemzet napszámosai” újabb rendeletet is kaptak a pedagógussztrájk további megnehezítéséről. Majd jött az ígérgetés a tíz százalékos béremelésről, ami a 24,5 százalékos infláció mellett pótlékemeléssé silányult. Kilátásba helyeztek távoli, szebb jövőt. Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára képes volt odalökni a pedagógusoknak: „a háború és a szankciók okozta gazdasági nehézségek ellenére, a kormány minden idők legnagyobb pedagógusbér-emelési folyamatát indította el. Az idén januártól már tíz százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21 százalékra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10 százalék helyett 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75 százalékkal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet. A béremelés számai 2022. július 29. óta fixek és nyilvánosak, hiszen akkor került nyilvánosságra hivatalos EU-s dokumentumként az emberi erőforrás-fejlesztési operatív program plusz (EFOP plusz). Valótlan tehát a baloldal és a baloldalt visszhangzó szakszervezetek azon állítása, hogy nem kaptak garanciát az EU-s forrásokból való 75 százalékos béremelésre”. De az államtitkár azt is közölte, hogy „a pedagógusok már nem tudnak anyagilag rosszul járni. Annyival tudnak rosszul járni, hogy a pénzt nem veszítik el, de időt veszítenek el. Mert lehet, hogy csak márciusban, vagy ősszel jön meg.” 

Pedagógus szakszervezetek: a kormány valótlant állít

A PSZ-nél és a PDSZ-nél itt szakadt el a cérna. Közzétették, hogy miből van elegük, és miben hazudik a kormány az uniós támogatásból bevezetni tervezett, differenciált béremelés és teljesítményértékelés tervével kapcsolatban. 

A szakszervezetek közleményükben leszögezik, Magyarország kormányának az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) keretében tett vállalásaiban valótlan állítások és olyan terv olvasható, amely nem a kitűzött cél megvalósítására, a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul, hanem arra, hogy immár uniós támogatás felhasználásával, további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontása, a pedagógusok kiszolgáltatottságának növelése érdekében.

A tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére, de ezzel a pedagógusbérek ígért felzárkóztatása sem valósul meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig végleg nem biztosít. Ezzel nemcsak a pályakezdők számára nem válik attraktívvá a pedagóguspálya, hanem a jelenleg évtizedek óta pályán lévő pedagógusok további tömeges elvándorlása is várható.

A kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy „a teljesítmény-értékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel széles körű szakmai együttműködésben dolgozza ki”, hiszen a két szakszervezet csak a koncepciót látta, amelyről tudható, hogy nem végleges.

Nem a szakszervezetek bevonásával alakítják ki az új szabályokat

A két pedagógus szakszervezet kezdettől azt követelte, hogy a tömeges pályaelhagyás megállítása és a pedagóguspálya vonzóvá tétele érdekében érdemi, legalább 45 százalékos alapbéremelés legyen, vezessék be újból a kötelező óraszámot, a többletmunkát a rendkívüli munkaidő díjazásának megfelelően fizessék ki.

Az érdekvédők kijelentik azt is, hogy a PDSZ és a PSZ a kormány teljesítményértékelésről szóló tervezetének elkészítésében nem vett részt, az egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet által másfél éve megfogalmazott követeléseit.

A pályázatban a kormány vállalásai között szerepel a szerzett jogok védelme. Ezzel szemben a kormány – a szakszervezetek tiltakozása ellenére – újból és újból felveti a pedagógusok új jogállási törvénybe történő kiszervezését. 

Az eddigi jogállásváltásokkal viszont minden esetben szerzett jogok sérültek, ezért joggal tartanak attól, hogy esetükben is ez történik. 

Azt, hogy mennyire nem a szakszervezetek bevonásával történik a pedagógusok helyzetét érintő szabályok kialakítása, bizonyítja, hogy erről – az új jogállási törvény koncepciójáról – a kormány képviselője a sztrájktárgyaláson semmiféle részletet nem árult el.

„A magyar kormány csak saját magával, illetve az általa létrehozott, vele függelmi, baráti viszonyban lévő testületekkel tárgyal, nem pedig alulról építkező, ténylegesen létező, működő, szakmai csoportokat ténylegesen képviselő szervezetekkel.”

Teljesítménymérés a kiszolgáltatottság növelésére

A kormány teljesítményértékelési rendszerének tervezete nem felel meg az EFOP Plusz programban foglalt vállalásának sem. Ez 20 százaléknál nagyobb mértékű, ráadásul kötelező béreltérítést tartalmaz olyan szempontok alapján, amelyek egy részére a pedagógusnak, illetve az intézményvezetőnek nincs közvetlen ráhatása, ilyen például a tanulói hiányzások, a pedagógiai szakszolgálati ellátás alakulása. 

Vagyis objektív módon nem mérhető teljesítmények, tulajdonságok, szubjektív szempontok szerint osztályozzák a pedagógusokat és a vezetőket. Azt mérik, milyen mértékben lojális a feljebbvalóihoz, de a közösségi médiában történő megnyilatkozások nyomon követése és értékelése is bekerült a pontozásos rendszerbe. 

A pedagógusok értékelésének jóváhagyása a tankerületi igazgató joga lenne, tehát nem felel meg a valóságnak az, hogy az értékelés intézményen belül történne. Az, hogy a pedagógus béremeléséről és bércsökkentéséről egy külső, a pedagógus teljesítményét, sok esetben személyét sem ismerő vezető dönt, bizonyítja, hogy mi a valódi cél: nem a mérhető teljesítmény, a minőségi munka honorálása, hanem a külső hatalomnak történő alávetettség, kiszolgáltatottság növelése, emellett ez a rendszer a sztrájkjog gyakorlásának további korlátozására is irányul.

A belügyminiszter által bejelentett új bérrendszer tervezetét a szakszervezetek nem kapták meg, így nem ismert, hogy az milyen fokozatokat, kategóriákat, előmenetelt foglal magában.

A szakszervezetek érdemi egyeztetést akarnak

A PDSZ és a PSZ követeli, hogy a kormány hozza végre nyilvánosságra a pedagógusok illetményrendszerével és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak béremelésével és munkaterhelésével kapcsolatos terveit, és ezekről folytasson érdemi egyeztetést.

Ez év januárjától emeljék minden foglalkoztatott alapilletményét legalább 45 százalékkal, a szakmai ágazati pótlék pedig efölött kerüljön az alapilletménybe

A többletmunka nem lehet bérdifferenciálási szempont, azt mindenkor a tárgyhavi illetménnyel együtt fizessék ki. A későbbiekben helyi differenciálásra, további béremelésre legyen elkülönített keret.

Helyi döntésen alapuló, további illetményemelés bevezetése esetén a teljesítményalapú differenciálás csak objektív, mérhető szempontok alapján, a szakszervezetek által ellenőrizhető módon történhessen.

A közlemény végén azt írják: a kormány tartsa szem előtt, hogy a cél a pedagóguspálya vonzóvá tétele, valamint, hogy saját, Európai Uniónak tett vállalása szerint „A kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor.”