A PSZ szerint két hétre be kell zárni az oktatási intézményeket, utána jöhet a hibrid oktatás

– Egyre több szakember állítja, hogy ebben a járványhelyzetben be kellene zárni az iskolákat és az óvodákat, mert gócpontok. Müller Cecília országos tiszti főorvos, Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője is a digitális oktatásra való áttérésről beszélt, Kásler Miklós, az Emmi minisztere a tavaszi szünet előre hozását vagy az iskolák bezárást sem tartotta elképzelhetetlennek. A Pedagógusok Szakszervezetének mi erről a véleménye?

– A tavaszi szünet előre hozása két tanítási napot jelentene, azzal semmit nem nyernénk a vírus elleni védekezés szempontjából. Azt is tudjuk, hogy vannak olyan települések, ahol az iskolában nincs egyetlen megbetegedés sem.  Az alapvető álláspontunk eddig az volt, hogy ahol a vírus megjelent, ott azonnal zárni kellene. A döntést az intézményvezetőnek kell meghozni, és nem a tankerületeken keresztül, meg a távoli hivataloknak. Ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a tankerületi vezetők és az óvodai vezetők az utolsó leheletig kitartanak az intézmény nyitva tartása mellett, jelenleg nem érdekeltek a prevenciós jellegű bezárásokban. Pedig van olyan iskola, ahol a 240 diákból 40-50 gyerek járt be, a tankerületi vezető mégsem engedte elindítani a bezárási folyamatot. Tudunk olyan intézményről, ahol 35 pedagógusból 33 igazoltan elkapta a koronavírust. A Pedagógusok Szakszervezete számára alapvetés megtudni, hogy amikor elindult ez a fertőzési hullám, miért nem tudták megakadályozni, hogy idáig jusson. Nem tudjuk, hogy a tankerületi vezetők központi utasításra vagy politikai megfelelési kényszerből nem engedik a fertőzés megjelenésének pillanatában – megelőzési célból – négy-öt tanítási napra a tanítás nélküli munkanapot elrendelni, hogy a járvány terjedését megfékezzék. Ha így van, azt nonszensznek tartjuk, bár hozzáteszem, van olyan bátor iskolavezető, aki hozott ilyen döntést a nevelőtestülettel együtt.

– A PSZ mit tenne a jelenlegi helyzetben?

– Azt látjuk, olyan rohamos tempóban terjed a fertőzöttség, hogy március 15-ig vagy a tavaszi szünetig mindenképpen be kellene zárni az intézményeket. Nincs más út. Ennek ellenzői hivatkoznak gazdasági érdekre, de azért azt megkérdezném: ha az a gazdasági érdek, hogy minél kevesebb fertőzött legyen, akkor szabad-e emberi életeket kockáztatni? Most már 40 körül van azoknak a pedagógusoknak a száma, akik belehaltak a fertőzésbe. Hány halottnak kell még lennie a közoktatásban, hogy komolyan vegyék a járványt? Az intézmények nyitva tartásának másik kockázata, hogy a fertőzésnek arra a szintjére fogunk eljutni, amikor csak a gyerekek kis hányada jár majd iskolába. Az jobb lesz a gazdaságnak, netán a gyerekeknek, azok szüleinek?

– Mit szólnának a szülők?

– A Szülői Hang civil szervezet arra kérte a szülőket, hogy felelős állampolgárként viselkedjenek, és ha a családban beteg van vagy karanténban van valaki, a gyerekeket ne engedjék iskolába. Ez nagyon fontos üzenet! A Pedagógusok Szakszervezete álláspontja szerint amikor 14 év alatti gyerekek kerülnek karanténba, akkor az egyik szülőnek igenis ki kell fizetni a 100 százalékos táppénzt vagy távolléti díjat, hogy otthon tudjon maradni. Ha a kormány azt hirdeti, hogy családbarát, mindent megtesz a családokért és a munkahelyek védelméért, akkor, amikor a gyerek és a szülő a járvány miatt önhibáján kívül kerül bajba, az államnak ez alapvető kötelessége!

– A PSZ szerint az országban hol a legnagyobbak a gondok?

– Azokból az információkból, amelyeket iskolabezárásokról, pedagógus megbetegedésekről és halálozásokról kaptunk, az látszik, hogy a szlovák határ mentén a Győr-Moson-Sopron megyétől Borsod-Abaúj-Zemplén megyéig elhelyezkedő járásokban nagyon komoly problémák vannak. De ez látszik a horvát, szerb, szlovén határ mentén is. Tudunk olyan iskoláról, ahol már két pedagógus halt meg, egyikük két óvodás korú gyermeket hagyott itt.

– Miért emellett a két határ mellett vannak ilyen nagy gondok?

– Szlovákiában nagyon magas a fertőzöttség, a horvát határ mellett pedig nem tudom az okot. Azt nem mondhatom, hogy mindez a szegénységhez köthető, mert Győr-Moson-Sopron megye nem a szegény régióhoz tartozik.

– A PSZ szerint még jelen helyzetben is jobb lenne a digitális oktatás – minden hibájával együtt –, mint az, hogy nyitva maradnak az iskolák és az óvodák?

– Először is a járványt meg kell fékezni. Ezt a Magyar Orvosi Kamara főtitkára is támogatta, ehhez egy vagy két hétre teljes intézményi zárásra lenne szükség. A karanténnal az átfertőzöttséget nagyon le lehet lassítani. Mi azt javasoltuk a kormánynak, hogy a tavaszi szünetig zárjanak be az oktatási intézmények. Utána – és ezt tavaly szeptember óta mondjuk –, a szülők és az intézményvezetők egyeztetése alapján vezessenek be hibrid oktatást a felső tagozatban. Ez azt jelentené, hogy a gyerekek fele az egyik héten három napot iskolában töltene, két napot otthon tanulna, a következő héten az osztály másik fele járna be ugyanígy az iskolába. Az már látszik, hogy az online oktatás nem sikertörténet, és egyre több olyan információt kapunk a nevelési tanácsadókból, hogy a bezártság következményeként megsokszorozódott a mentális zavarokkal küzdő gyerekek száma. Csak egy példa erre: az egyik oktatási intézményben elterjedt, hogy rákos lett néhány gyerek. Végül kiderült, hogy egyik sem az, csak valamilyen közösségi oldalról szívtak ilyen rémséget magukba.

Ezért szorgalmazzuk a fenti módon hibrid oktatás bevezetését, hogy a közösségi-szociális élményeket is megkapják a gyerekek az iskolában. Tíz-tizenkét fős osztálylétszámokkal figyelni lehet a távolságtartásra, az iskolába utazók száma is kevesebb lesz.Nem állítom, hogy a szervezés az intézményvezető számára egyszerű lenne, de megoldható, és júniusig, illetve a megfelelő átoltottsági szintig lassítani lehetne a járvány terjedését. Az alsó tagozatban, főleg első és második osztályban a gyerekek otthon maradása is problémát okoz, ezért véleményünk szerint ezen az osztályok megbontásával lehetne segíteni. A Klebelsberg Központ szerint elviekben egy osztályra két tanító jut. Sajnos ez a gyakorlatban nem mindig igaz, de meg lehetne felezni az osztálylétszámot, és külön teremben, a biztonságos távolság megtartásával lehetne tanítani a gyerekeket.

– És az óvodáknál?

– Ott is két hetes teljes bezárással kellene kezdeni, utána pedig addig, ameddig a járvány tart, fel kellene függeszteni a kötelező óvodáztatást, hogy a gyerek otthon maradhasson, ha az anya GYED-en, GYES-en van. Az óvodákban egyébként a csoportokban lévő gyerekek számát kellene drasztikusan csökkenteni. Hangsúlyozom, ha valamelyik intézményben megjelenik a járvány, azt azonnal be kell zárni. Kínában egyébként ezt a technikát alkalmazzák.

– Tudjuk, hogy hány pedagógus oltatná be magát? Mert Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár egészen alacsony számra hivatkozott még korábban…

– Ami biztos, hogy akik regisztráltak oltásra, azoknál a taj-számot össze tudják kötni a KIR rendszerrel (köznevelési információs rendszer), és abból ki tudják szűrni elvileg, hogy ki pedagógus és ki nem. Ez ugyan számomra adatkezelési problémát vet fel, de ebben a helyzetben ez lényegtelen kérdés. Az Emmi legutóbb azt közölte, hogy a 190 ezres oktatói karból 38 százalék jelentkezett, ebből 6 ezret oltottak be.

A kormány azonban kettős beszédet folytat, mert azt mondja: a gazdaság számára rendkívül fontos, hogy az oktatási intézmények nyitva maradjanak. Ha fontos, hogy nyitva maradjanak ezek az intézmények, akkor miért nem fontos a pedagógusokat kiemelten kezelni az oltásnál? Miért fontosabb például a bírósági és ügyészségi dolgozók oltása – akik egyébként plexi védőfal mögül folytatják a tárgyalásokat –, mint a frontvonalban a gyerekekkel közvetlenül érintkező pedagógusoké? Erre nem kapunk választ, csak azt a hivatkozást, hogy rendkívül kevés pedagógus regisztrált az oltásra.

– És nem így van?

– Az igaz, hogy decemberben a mi felmérésünk szerint sokkal nagyobb, mintegy 60 százalékos volt az oltási hajlandóság, mint most. Amikor a kínai és orosz vakcina körüli bizonytalansági tényezők megjelentek, a pedagógusok hajlandósága azonnal apadt. Mi nem kérdőjelezzük meg egyik vakcina  hatásosságát sem, de az, hogy ezeket a vakcinákat az unió nem hagyta jóvá, a magyar engedélyeztetésre pedig politikai nyomás nehezedett, kételyt ébresztett a pedagógusokban. Amikor pedig a politika megjelent ezekben a szakmai kérdésekben, az nagyon rosszat tett az oltási hajlandóságnak. A kormánynak az lenne a feladata, hogy az ingadozókat (38 százalék saját felmérésünk szerint) tiszta, egyenes beszéddel nyerje meg az oltásnak. Mindemellett a PSZ ragaszkodik ahhoz, hogy azok a pedagógusok, akik regisztráltak az oltásra, kiemelten és azonnal kapják is meg a vakcinát! Ha szeptemberben biztonságosan akarjuk nyitni az iskolákat, ahhoz nagyon fontos lenne a pedagógusok átoltottsága, de a kétkedőket meg kell győznie a kormánynak, hogy az oltásba vetett bizalmat visszaszerezze. Meg kellene ezt próbálni.