A Putyin által „megvettek” közé sorolja a Der Spiegel Orbánt is
A francia elnökválasztáson – akárcsak nagyon sok más választáson és szavazáson Európában és az Egyesült Államokban – nem utolsó sorban Vlagyimir Putyin és a szupergazdag KGB-figurákból álló csapata érdekeiről is szó van. Oroszország a világ szeme láttára, hosszú éveken át beszivárgott a demokráciákba, és most már Európa tényleg nem hunyhat szemet efelett: végre meg kell szabadulni ettől a jelentős befolyástól – hívta fel a figyelmet a Der Spiegel német politikai magazin „Putyin nyilván azt hitte, bármit megtehet a nyugattal” című kommentárjában. Politikusok neveit sorolja negatív példaként, Trumptól Salvinin át Orbánig.
Franciaországban Marine Le Pen nyilvánvalóan Putyin jelöltje, s nem is csak „tegnap” óta. Ráadásul távolról sem ő az egyetlen jelöltje – olvasható a cikkben, amely felsorolja Le Pen pártjának különböző, legalább részben orosz tulajdonban álló bankoktól felvett hiteleit, kezdve attól, hogy 2014-ben, amikor a párt a csőd szélén állt, egy prágai cseh-orosz banktól kapott kilencmillió eurót. Nem szólva Le Pen Putyin gazdagjaival fennálló kapcsolatairól.
Ám Putyinnak nem csak a francia elnökválasztáson volt saját jelöltje, az évek során sok nyugati demokráciába is bevásárolta magát – írja a Der Spiegel kommentárjának szerzője, több példával illusztrálva mondandóját. Mint írta, feltehetően Putyin emberei „kenték” Silvio Berlusconit, aki természetesen viszonozta ezt, például a 2015-ben, a Krím bekebelezése után a Corriere della Sera című lapban lehozott lángolóan Putyin-barát olvasói levéllel. A megkentek között volt minden bizonnyal Matteo Salvini is, akinek a munkatársa Gianluca Savoini arról beszélt Putyin küldötteivel, hogy a szélsőjobboldali a párt „új Európát” akar, amelynek „közel kell lennie Oroszországhoz”. Salvini felsorolta a szövetségeseket is: az Osztrák Szabadságpártot, a német AfD-t, Le Pent, Orbán Viktort és a jobboldali populista svéd Svéd Demokratákat. Salvini ennek az orosz-európai ébredési mozgalomnak az egyik kulcsfigurája. Orosz oldalról az egyik legfontosabb szereplő Konsztantyin Malofejev milliárdos, aki már sok éve dolgozik egy reakciós európai szövetség kialakításán. Ő az, aki a kelet-ukrajnai „lázadókat” is finanszírozta, és akiről nyilvánvaló, hogy a Kremlnek dolgozik.
Putyin emberei Nagy-Britanniában is „megvettek” politikusokat, főleg az ott élő gazdag oroszok segítségével – olvasható a kommentárban, amely egy brit parlamenti jelentésre hivatkozik. A jelentés eredetileg arról szólt volna, hogyan gyakorolt befolyást Moszkva a Brexit-szavazásra, de arra jutott, hogy a kérdésre nem lehet válaszolni, mert sem a kormány, sem a titkosszolgálatok nem tettek kísérletet arra, hogy ennek az elég fontos kérdésnek a mélyére tekintsenek. Rámutatott a dokumentum arra is, hogy az ottani „orosz elit” adományozott politikai pártoknak, és hogy a felsőház több tagja üzleti kapcsolatban áll az orosz államhoz köthető cégekkel, vagy egyenesen fizetést húz azoktól.
Annyi bizonyos, hogy Putyin akarta a Brexitet, az orosz rezsim ugyanis mindent megtesz, hogy elősegítse az EU gyengülését, ami a számára nagyon kívánatos. Noha nyilvánvalóan orosz pénz folyt Nigel Farage-hoz, a kilépés fő harcosához és UKIP pártjához, és noha Oroszország nyilvánvalóan megpróbált beavatkozni már a 2014-es skóciai függetlenségi népszavazásba is, a nagy hatalmú brit titkosszolgálatok valamiért nem tanúsítottak érdeklődést az iránt, hogy vizsgálják az orosz befolyás-gyakorlást az ország hosszú ideje legjelentősebb politikai következményekkel járó döntésével kapcsolatban – írja a Der Spiegel. Ezeknek a pénzáramlásoknak a legtöbbje nem bizonyítható kristálytisztán, de a módszereket már a Szovjetunió bukása előtt tökéletesítette a KGB, majd Putyin és az ő kleptokrata társai továbbfejlesztették. A szerző az olvasó figyelmébe ajánlja ezzel kapcsolatban Catherine Belton „Putyin hálója” (Putins Netz) című könyvét. Joe Biden akkor még alelnök munkatársa már 2015-ben azt mondta Beltonnak, hogy Moszkva köztudottan finanszíroz jobboldali pártokat Európában az EU gyengítése céljából. A felsorolt ilyen pártok között szerepelt a Jobbik is. Ez 2015-ben volt, és mindez már rég ismert volt, de mindenki szemet hunyt felette. Trump esetében – aki már a kilencvenes évek óta számos kétes üzletben volt benne gazdag oroszokkal – szintén világos, hogy ő volt Putyin álomjelöltje – véli a szerző.
„A mai ismereteink birtokában teljesen egyértelmű, hogy a végletekig diszkreditáltnak kell tekinteni minden olyan politikai figurát, aki pénzt kapott Moszkvától, vagy dicsérte Putyint, legyen az Le Pen, Salvini, Trump, Gerhard Schröder, vagy bárki más” – szögezi le a publicista, aki szerint Oroszország a világ szeme láttára sok éven át befolyásolási műveleteket hajtott végre nyugaton, jelentős mértékben – de nem csak – a jobboldali radikális és szélsőjobboldali pártokkal és személyiségekkel kötött szövetségek, és ezek pénzelése útján. Az FSZB tüskéi különösen mélyen ülnek a brit politikai establishmentben. Ám Európa többi részén is nagyon sok a feldolgozni való, és ennek legfőbb ideje. „Putyin alighanem azt hitte, egyszerűen mindent megtehet a Nyugattal. Ki kell közösíteni ennek az embert megvető, támadó háborúkat vívó, gyilkosságokat, kínzásokat és megerőszakolásokat megrendelő rezsim minden nyugati segítőjét, és ideje nagyon alaposan megszabadulni a Kreml befolyásától” – szögezte le végül a Der Spiegel kommentárja.
