Petschnig Mária Zita: a 4 százalék alatti inflációt mindenki elfogadja, kivéve a háziasszonyt, aki a piacon vásárol
Orbán Viktor alapvetően voluntarista, és amit akar, az az utóbbi időben nem jött be, ezért úgy gondolják, be kell avatkozni a piacgazdaságba és akkor majd minden jó lesz – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Petschnig Mária Zita közgazdász arról, hogy egyre többször fenyegeti a kormány a vállalkozókat. A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint az előző rendszer logikáját kapták elő, de ez nem lesz jó, mert abban a rendszerben sem működött a direkt gazdaságirányítás.
A kettős veszélyhelyzetben olyan döntéseket hoznak, amelyek nekik megfelelőek, és ezeknek a gazdaságba való durva beavatkozásoknak megvan és meglesz a hátulütője – fogalmazott Petschnig Mária Zita. Mint mondta, a kormányzati politikával szembeni bizalom nagyon erősen megroppant a nyugati befektetői körben, amely fejlett technológiát, termelékenységet hozott ide, és amikor mérlegelni kell, hogy hol fektessék be az itt megforgatott tőke hozamát, akkor az a tapasztalat, hogy egy megbízhatóbb országot választanak. „Ebben az országban semmiféle jogbiztonság nincs, másrészt, nem lehet hinni ennek a kormánynak. Az extraprofit adóról is azt ígérte, hogy csak egy évig lesz, de még most is van és azt rebesgetik, hogy még 2025-ben is megtartják. Nem szavahihető a kormány és ez nekünk nagyon sokba kerül.”
Hogy a fejlett nyugati tőke helyett keletről jönnek az akkumulátorgyárak, az egy skandalum
A keleti tőkéből lesz egy gyorsabb gazdasági növekedés, de nagyon alacsony hozzáadott értéket termel, mert itt az innováció helyett a végrehajtás történik – magyarázta a közgazdász. „Amit itt megtermelnek, abból nagyon kevés jut a magyar jólét növelésére, és már az is nagyon sokba kerül, hogy idejöjjenek. Adunk pénzt és infrastruktúra-fejlesztéseket, és megengedünk nekik mindent, mert itt nem kekeckednek az engedélyekkel, a szabályok betartásával, nincs ellenőrzés, szabadon garázdálkodhatnak az itt lakók kárára, lásd Mini-Dubaj.”
A magyar infláció beragadós infláció
A cégek ár- és bérképzése az előző évi áremelkedést veszi figyelembe, nem azt, amit mondanak, hogy mennyi lesz – mutatott rá Petschnig Mária Zita. „Ezt látjuk a mostani béradatokban, hogy olyan 14 százalék körüli béremelkedés van, ami irreális, mert ez azt jelenti, ha 4 százalék alatti az infláció, akkor 10 százalékos reálkeresetnövekedés van, miközben nincs 10 százalékos termelékenységnövekedés. Elcsúszás van.”
Emlékeztetett, a kormány 15 százalékos minimálbér-emelése miatt egy bér-ár infláció alakulhat ki és ez fenntartja, beragasztja az infláció mértékét, miközben az Európai Unióban és a régiós országokban mindenütt lement az infláció.
Az, hogy ma az infláció 4 százalék alatt van, az nem a kormánynak köszönhető, hanem annak, hogy az áthúzódó hatások kiestek, és a külső árnyomás csökkent. Ezt a 4 százalék alatti inflációt mindenki elfogadja, kivéve a háziasszonyt, aki vásárol a piacon, és nem azon az áron, mint amit a statisztikai hivatal kimutat – mondta a közgazdász.
Költségvetés az amerikai választásokra várva
Nem tudjuk, hogy ez most egyszeri döntés vagy tényleg vissza fognak állni a normál költségvetés készítésére – mondta a közgazdász arról, hogy az idén már nem tavasszal vagy nyáron nyújtja be a kormány a jövő évi költségvetést, hanem az év vége előtt. „Elfogadták a 2023-as költségvetést 2022 nyarán azzal, hogy 3,5 százalék lesz a deficit, ’22 végén ezt felemelték 3,9-re aztán ’23 októberében 5,2 lett, decemberben 5,9, aztán kiderült, hogy ez 6,7 és még nem biztos, hogy itt megállunk.”
Hozzátette, most azt mondják, hogy a választás után kiigazításra lesz szükség a gazdaságban, bejelentették, hogy 675 milliárdos beruházás-befagyasztás lesz, amely sok befektetői kört érint, de a szakember szerint még egy 1500-1600 milliárdos megszorítás kellene.
A 675 milliárdos döntés már folyó beruházásokra vonatkozik, amelyek folynak tovább, de jövőre fizetik ki, valamikor – mutatott rá Petschnig Mária Zita. „Bizonyos mértékig a beszállítók elhiszik, dolgoznak, gyakorlatilag kamatmentes hitelt vesz fel az állam tőlük, de kell lenni tartalékuknak is, mert tönkre mehetnek.”
A pénzszórás annak a függvénye, hogy Orbán mit akar
Itt semmit nem tartanak szem előtt, a kommunikációra, kormányzati politikára, a Budapest Airport megvételére és most egy spanyol gépgyárra van pénz, de nincs pénz oktatásra, egészségügyre, innovációra – mutatott rá Petschnig Mária Zita, aki szerint lényegében leálltak az uniós pénzek. Magyarország nem teljesíti azokat a követelményeket, amit 27 pontba összefoglalva meghatároztak nekünk – tette hozzá. „Sokan vannak az unióban, akik szerint szigorúan kellene ellenőrizni, hogy a más országok által összegyűjtött és befizetett pénzt, amit német, holland adófizetők adnak, hogyan használják fel. Ennek a képviselete most már nagyon erőteljes.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
