Holoda Attila szerint veszélyes játék az üzemanyag árának lenyomása

Nem az olaj hiányzik, hanem a dízel

Holoda Attila szerint az üzemanyagárakról szóló hazai politikai vitákban gyakran különböző időszakok árait hasonlítják össze, miközben közben jelentősen megváltoztak a piaci körülmények. Az év elején még 60–62 dollár körül volt a kőolaj hordónkénti ára, most azonban már 108 dollár körül jár. Ráadásul Európa korábban is jelentős mennyiségű dízelt importált, mivel saját finomítói kapacitása nem volt elegendő a fogyasztás fedezésére.

A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben különösen a dízelpiacon jelentkezik a probléma. „Nem az az alapprobléma, hogy lesz-e elég olaj vagy sem, hanem hogy abból az olajból a finomítók tudnak-e elegendő dízelt vagy benzint előállítani” – fogalmazott. A finomított termékek és a kőolaj ára közötti különbség, az úgynevezett crack spread emiatt jelentősen megnőtt, és ez elsősorban a dízel drágulásában jelenik meg.

Európa az orosz import kiesése után más beszállítókra támaszkodott, többek között Szaúd-Arábiára, Indiára és észak-afrikai finomítókra. A Hormuzi-szoros körüli konfliktus azonban már nemcsak a nyersolaj, hanem a késztermékek szállítását is nehezíti.

A magyar árak lefelé húzása is hiányt okozhat

A magyarországi árakról Holoda azt mondta, jelenleg valóban olcsóbb az üzemanyag a környező országok átlagánál. Ennek egyik következménye azonban a benzinturizmus, vagyis hogy a környező országokból is Magyarországra érkeznek tankolni. Ez tovább növelheti a hazai keresletet, miközben az ország ellátásához a Mol önmagában nem rendelkezik elegendő kapacitással.

A Mol korábban nagyjából a magyar fogyasztás 75 százalékát biztosította, a fennmaradó részt importőrök hozták be. Holoda szerint viszont ha túl alacsonyra szorítják a nagykereskedelmi árat, az importőröknek már nem éri meg Magyarországra hozni az üzemanyagot. A szakértő példaként említette, hogy miközben a nagykereskedelmi benzinár 630 forint körül van, a piaci átlagár 626 forint, így az importőr gyakorlatilag drágábban tudná kínálni az üzemanyagot, mint amennyiért eladhatná.

A benzinkutak helyzete sem egyszerűbb. Holoda szerint a jelenlegi, 30 forint alatti kiskereskedelmi árrés mellett a kutaknak kellene fedezniük az energiaköltségeket, a béreket, a bérleti díjakat, az adókat és egyéb kiadásokat. „Körülbelül olyan 50 és 70 Ft közötti árrés az, amiből ők meg tudnak élni. Most meg kapnak 30 Ft alatti árrést” – mondta.

A 480 forintos ár újabb benzinturizmust indítana

Holoda szerint a korábbi védett ár visszaállítása nem oldaná meg a problémát. Ha például ismét 480 forintra csökkenne az üzemanyag ára, még erősebb lenne a külföldiek tankolása, és a nemzetközi fuvarozók is igyekeznék Magyarországon keresztül intézni az üzemanyag-felvételeket. Ez pedig akár ellátási zavarokhoz is vezethet.

A szakértő a dízelautósoknak szánt támogatást is aránytalannak tartja. A mintegy 20 milliárd forintos keret a teljes költségvetéshez képest nem jelentős, ugyanakkor szerinte a támogatási rendszer nem feltétlenül a rászorulókat éri el. „Most lesznek olyanok, akik kapnak teljesen érdemtelenül 20 ezer forintot, és nagyon sokan lesznek, akik meg nem jutnak hozzá semmiféle támogatáshoz” – mondta.

Holoda úgy látja, Magyarország nem tudja magát függetleníteni a világpiaci folyamatoktól. Szerinte a világ jelenleg a drága energia korszakába lépett, és a közeljövőben sem látszik olyan fejlemény, amely érdemben megfordítaná ezt a tendenciát. A földgáz ára is jelentősen emelkedett: a korábbi 23–25 euró körüli megawattóránkénti szintről 83 euróra nőtt, miközben fizikai gázhiányról továbbra sincs szó. Az európai tárolók töltöttsége 68, a magyarországiaké 72 százalékos, utóbbi a hazai éves fogyasztás több mint felének megfelelő mennyiséget jelent. A kérdés így nem az, hogy lesz-e gáz, hanem az, hogy milyen áron lehet majd hozzájutni.