Kishalak már vannak, a nagyokhoz még nem értek el a korrupciós ügyek
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnt, de a működésével kapcsolatos kérdések és az egykori döntéshozók felelőssége még nem feltétlenül került le a napirendről. A KlikkTV Hideg fejjel című műsorában Laczó Adrienn, Baka F. Zoltán és Pulai András arról beszélt, hogy az elmúlt hetek büntetőügyei egyre magasabb szintek felé mutatnak, miközben a politikai felelősség kérdésénél egyelőre megtorpannak.
Megszűnt a hivatal, de maradtak kérdések
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt most megszüntették, a róla szóló törvény szerint a szervezet tényleges közfeladatot nem látott el, működése pedig politikai célokat szolgált. A műsorban Laczó Adrienn úgy fogalmazott, hogy az intézmény még a létrehozásakor sem rendelkezett igazán erős mandátummal, és szerinte elsősorban kommunikációs feladatot végzett. „Kommunikációs szerepe volt legfeljebb, és az is elég gyászosan teljesítette” – mondta, hozzátéve, hogy ehhez képest jelentős összegek folytak át a hivatalon.
Baka F. Zoltán szerint a hivatal „pártközlönynek” készült, de már indulásakor feltűnően gyenge volt a mozgástere. Úgy látja, a szervezet működésének politikai sorsa a kormányváltással lezárult, ugyanakkor büntetőjogi következményei még lehetnek. Laczó szerint az intézmény működése leginkább a közéletet, a nyilvánosságot és a sajtót fenyegető kommunikációban merült ki.
A kishalaktól a politikai döntéshozókig
A beszélgetés másik súlypontját az egyre több gyanúsítottat érintő korrupciós ügyek adták. Pulai András szerint az elmúlt napokban olyan fordulatok történtek, amelyek azt mutatják, hogy a társadalmi érdeklődés és nyomás is hatással lehet az ügyek alakulására. Ugyanakkor a műsorban elhangzottak szerint a látványos intézkedések önmagukban nem elegendők: a kérdés az, hogy a nyomozások eljutnak-e a magasabb szinteken lévő döntéshozókig.
A Volánbuszt érintő korrupciós ügyben a műsor felvételekor még nyolc gyanúsítottról beszéltek, az ügyészség azonban szeptember 17-én már öt gyanúsított kihallgatásáról és három letartóztatásának indítványozásáról számolt be. A résztvevők szerint az ilyen ügyekben az alsóbb szinten lévő gyanúsítottak vallomásai később magasabb szintű szereplők felelősségét is felvethetik. Pulai szerint ennek nyomai már most is láthatók, de hangsúlyozta, hogy az eljárások tényleges kimenetelét még nem lehet tudni.
A jogi határvonalat nem írhatja felül a társadalmi nyomás
A műsorban külön szó esett arról is, hogy a látványos őrizetbe vételek és letartóztatások mennyiben indokoltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a büntetőeljárásban mindenkinek felelnie kell az esetleges jogsértésekért, de a kényszerintézkedés nem válhat előrehozott büntetéssé. Baka F. Zoltán szerint a jelenleg ismert adatok alapján egyes intézkedések túlzónak tűnhetnek, hiszen a letartóztatásnak konkrét törvényi feltételei vannak.
A politikai szint elérésének egyik példájaként az adásban a Hankó Balázs környezetét érintő ügyet is említették. Az ügyben a miniszter kabinetfőnöke korábban letartóztatásba került, miközben a mentelmi joggal rendelkező miniszterrel kapcsolatban felmerült az eljárás lehetősége. Hankó ügyvédje augusztusban arról írt, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványról addig nem született döntés.
Az „aranykonvoj” ügyben közben már magasabb rangú volt vezető is a nyomozás célkeresztjébe került: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség júniusban gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját. A műsorban éppen ezt a folyamatot nevezték a legfontosabb kérdésnek: hogy az ügyekben az alsóbb szintek után mikor jelenik meg a politikai felelősség.
A beszélgetés végén Laczó Adrienn a korábbi rendszer egyik jellemző attitűdjét is szóba hozta. Szerinte az ügyekből az látszik, hogy egyes szereplők természetesnek vették a közpénzekből finanszírozott kiváltságokat, és úgy gondolták, bizonyos dolgok egyszerűen „járnak” nekik. Ezt nevezte a rendszer egyik legjellemzőbb, most egyre látványosabban felszínre kerülő hozzáállásának.
