A reformokhoz szükséges „árcédula” megriasztotta Európát
Riasztó összegeket kellene befektetniük az Európai Unió országainak ahhoz, hogy behozzák lemaradásukat a globális szuperhatalmakkal szemben és növeljék versenyképességüket. A korábbi olasz miniszterelnök, Mario Draghi napokban nyilvánosságra hozott javaslat-csomagja mintegy 900 milliárd eurós beruházást szorgalmaz az európai gazdaságba, emellett komoly reformokat javasol. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő az irdatlan költségek miatt nem sok esélyt lát az ambiciózus program megvalósítására.
Az Európai Központi Bank egykori elnöke Ursula von der Leyen felkérésére évek óta dolgozott a jelentésen az EU versenyképességének helyzetéről és esélyeiről. A dokumentum fontos a soros magyar elnökségnek is, szakértők azonban attól tartanak, nem lesz népszerű az Orbán-kormányban. Az „árcédula” – ahogyan Szent-Iványi fogalmaz – mindenkit megriasztott Európában, hiszen ez a 900 milliárd euró nem egyszeri, hanem hosszú távú, évenkénti hozzájárulást jelentene, amihez a magánberuházásokat is mozgósítani kellene. Azonnal felmerült az alapdilemma, hogy valóban a növekedés-e a legfontosabb, mert annak elkerülhetetlenül magas költségei vannak.
A dokumentum legfőbb megállapítása, hogy az innováció, az információs technológia, a digitalizáció és részben a honvédelmi ágazat, ahova nagyon sok pénz kell, hogy Európa újra versenyképes legyen az Egyesült Államokkal, illetve a távol-keleti országokkal. Ilyen mértékű befektetések nélkül nem hozható be a kontinens óriási lemaradása. Draghi szerint Európa menthetetlenül lemarad, a partvonalra szorul, ha nem képes megbirkózni ezzel a kihívással. Mindebbe pedig épp akkor kell belevágni – teszi hozzá Draghi –, amikor a második világháború óta először, jelentős összeget kell fordítani a védekezésre – az eddig alapvetésként kezelt olcsó orosz energia nélkül. A javaslatcsomag egyfajta új iparosításról is beszél, de nem az akkumulátorgyárakról és a hagyományos iparról, hanem a modern technológiáról, korszerű elektronikai eszközök gyártásáról. Ami a világgazdaság meghatározó szereplőit illeti, az Egyesült Államok saját piacvédelmi és beruházásösztönző intézkedéseivel feladta a leckét Európának és legalább ekkora figyelmet kell fordítani Kína bírált és támadott, államilag ösztönzött beruházás-politikájára.
A legnagyobb gond az, hogy miután ennyi pénz nem áll rendelkezésre, az egész csak újabb közös hitelfelvétellel oldható meg. Ismeretes, hogy Magyarország ezt mindig is nagyon ellenezte, a döntést meg is vétózhatja, de más országok részéről is tapasztalható ellenállás. Problémát jelenthet, hogy a hitelfelvételt valamennyi országnak el kell fogadni. Az egységes fellépést meg lehet kerülni, de ha nem kompletten az unió veszi fel, hanem csak 26 ország, akkor sokkal rosszabb kondíciókkal kap hitelt. Tudni kell, hogy az uniónak még mindig tripla „A” besorolása van, ami azt jelenti, hogy nagyon alacsony kamattal tud hitelhez jutni, míg a tagállamok esetén országonként súlyoznak, és számít, kinek milyen a hitelbesorolása – mondja a külpolitikai szakértő.
Draghi az unió működésénél hiányolja a gyorsabb és egységesebb döntéseket, mert „a bizonytalanságot és a késlekedést kíméletlenül kihasználják a versenytársak”. A döntéshozatal felgyorsítása érdekében a jelentés a minősített többségi szavazás kiterjesztését szorgalmazza a Tanács több területére, csökkentve ezzel az egyhangú döntések szükségességét, amelyek gyakran akadályozzák az előrehaladást – a legutóbbi időszakban Magyarország sorozatos vétói miatt. A fejlődésnek közös értékeken kell nyugodnia, ezért az EU-nak a tagállamok teljes együttműködésére van szüksége – olvasható az ajánlatok között. Draghi egyúttal üzent az Európai Bizottságnak is, azt kérve, hogy dolgozzanak ki egyszerűbb bürokratikus szabályokat a vállalkozások számára.
A négyszáz oldalt már tanulmányozza a magyar kormány is, sőt, személyesen Bóka János jelezte az X-en, hogy első lépésként elolvassa az anyagot. A soros magyar elnökség kiemelt programja a versenyképesség, hangsúlyt fordít annak javítására, integrálni kívánja minden szakpolitikába. Ezzel egyetértés volt az unióban. A program kidolgozásánál a magyarok átvették, amit a Bizottság kidolgozott, megfejelve azt az elektromobilitással, ezen belül az akkumulátorgyártással. Ez az iparág épp nagy nehézségekkel küzd, világszerte jelentősen csökkent a kereslet az elektromos autók iránt, tízezrével állnak az eladatlan kocsik. Ez kihat a Magyarországon épülő akkumulátorgyárakra is, hiába próbálják magyar részről sikerként a középpontba állítani, ezzel szemben komoly ellenállás tapasztalható az unió területén.
A terv az, hogy az elnökségi programot novemberben, az Európai Tanács informális csúcstalálkozóján fogadnák el Budapesten, feledtetve ezzel az ország nehézségeit. Ha ez összejön, a kormányzat a magyar elnökség sikereként hirdetheti. A nagy kérdés persze az – mondja Szent-Iványi –, hogy a találkozó valóban itt lesz-e Budapesten, magas szinten kik lesznek jelen, és hogy az unió egyáltalán akarja-e odaadni ezt a sikert Magyarországnak.
