A rendőrség figyelmen kívül hagyta Orbán kérését, pedig a teszteltek negyede már koronás

NVZS 2020. október 26. 12:08 2020. okt. 26. 12:08

Közel minden negyedik tesztelt (a teszteltek pontosan 23,1 százaléka) koronavírus-fertőzött lett – hívta fel a figyelmet egy drámai adatra Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos, rámutatva: a pozitívak arányát három százalékra kellene szorítani ahhoz, hogy reális esély legyen a fertőzési lánc megszakítására. Amit a megbetegedettek és az elhunytak katasztrofális adataiban ma látunk, az a négy héttel ezelőtti folyamatok lecsapódása. Nagyon sok ember súlyos állapotát és halálát meg lehetett volna előzni, ha korábban lép a kormány. A helyzet drámai, a társadalom pedig tűri, hogy semmit nem lép a kormány.

„2316 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel  61 563-ra nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 47, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 1472-re emelkedett, 16 491-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 43 600” – tette közzé a legfrissebb statisztikát a mai napon a kormány. Ám a legdrámaibb adatot ezúttal sem tolták a képünkbe, az csak akkor derül ki, ha valaki folyamatosan vezeti a statisztikát magának, s számolgat.

Ezt teszi immár március óta Falus Ferenc is, aki éppen ezért egy egyszerű művelettel azt is kiszámolta, hogy a ma közzétett adatokból mi látszik: az pedig, hogy bár bevezették az antigén teszteket és az állami ünnepen közel 19 ezer embert teszteltek, le, vasárnap már csak mintegy 10 ezret hajtottak végre, s a leteszteltek 23,1 százaléka bizonyult koronavírus-pozitívnak. „Azaz az összes letesztelt közel negyede elkapta a vírust, pedig három százalékra kellene ahhoz leszorítani ezt az arányt, hogy reális esélyünk legyen a fertőzési lánc megszakítására” – hívta fel  a figyelmet a járványügyi szakértő.

Soha nem késő, igaz, már elkésett

A most látott adatok a négy héttel ezelőtti folyamatok lecsapódása – fejtegette Falus a felvetésünkre, vajon a mostani számok fényében nem tartja-e elkerülhetetlennek a további szigorítást, a többi között a kijárási korlátozás bevezetését. „Már négy héttel ezelőtt meg kellett volna lépni, sőt, az iskolák szeptemberi megnyitása is igen nagy hiba, sőt, felelőtlenség  volt” – szögezte le, rámutatva: „nincs határa annak, mekkora tragédiát lehet ebben az országnak okozni”.

„A helyzet egyre drámaibb, mert semmi nem történik, a társadalom pedig békésen tűri ezt” – jegyezte meg, rámutatva, nem tudni, mikor szánja rá magát a kormány – ha rászánja egyáltalán – a további szigorításokra, de egy biztos, bármikor lép, már késői lépés lesz. „Nagyon sok ember súlyos állapotát, halálát meg lehetett volna előzni, ha korábban léptek volna” – tette hozzá.

Ránk tolják a felelősséget

Mindeközben Orbán Viktor a lakosságra hárítja a felelősséget. Abban ugyan igaza van, hogy a legfontosabb a maszk és távolságtartás, de közben engedélyezte a futballmeccseket, s a húszezer embernek nem kis része a kettő közül az egyiket sem tartotta be precízen – emlékeztetett Falus, hozzátéve: „hiába utasította a miniszterelnök a belügyminiszterét, hogy büntesse azokat, akik  figyelmen kívül hagyják a stadionokra vonatkozó szabályokat, a rendelkezésre álló információk szerint, a rendőrség nem tett eleget Orbán kérésének”.

De hát semmi más nem történik, mint amit megszoktunk, a kormány kettős beszédet folytat: egyrészt: azt kommunikálja, hogy védekezünk, ám a másik oldalon csak azt tartja fontosnak, hogy a négynapos ünnepen tele legyenek a hazai szállodák, amelyek meg is teltek.

Mi is emberből vagyunk

Ha a felelősséget tehát ránk hárítják, akkor mi mit tehetünk a már belénk sulykolt – maszkviselésre és távolságtartásra vonatkozó – szabályok betartása mellett? – kérdeztük a szakértőt. Aki meglehetősen rezignáltan annyit mondott, hogy semmi mást, hiszen nem tudjuk megakadályozni, hogy a gyerekek ide-oda menjenek, és azt sem nagyon vagyunk képesek vállalni, hogy nem találkozunk velük. Amit tehetünk, az az, hogy a munkán kívül, sehova nem megyünk, nem szabad a szórakozás kockázatát vállalni, s nem szabad családi eseményeket sem tartani, hiszen látjuk, a fertőzések jelentős része az utóbbi időben, családi körben következett be.

„Mi, idősebbek, olyan kockázatnak vagyunk  kitéve, amit magunk vállalunk ezzel a viselkedéssel, s csak reménykedünk abban, hogy nem a súlyos állapotba kerülő fertőzöttek egyötödébe, hanem a maradék négyötödbe esünk majd”. Ezzel azonban nagyon sok ember egészsége és élete van komoly kockázatnak kitéve.

Mit bírnak el a kórházak?

„Orbánék a lakosság érzelmeire játszanak rá, ami rendkívül felelőtlen, s nélkülözi a másik iránti  szolidaritást, ráadásul ezt erősíti a kormányzati propaganda is, a többi között azzal, hogy a többségében idős, krónikus betegek hunynak el koronavírus-fertőzés következtében” – fejtegeti Falus Ferenc, aki legalább már azt pozitívnak tartja, hogy a hivatalos statisztikában bejelentették az első olyan esetet, amikor az áldozat egyértelműen a Covid-19 következtében hunyt el, alapbetegsége nem volt.  „Igaz, ahhoz, hogy ezt meg merjék lépni, közel 1500 embernek kellett elhunynia” – jegyezte meg keserűen.

Mi lesz, ha telítődnek a kórházak, ahogy arra a folyamatok alapján, idővel számítani lehet, hiába mondják hivatalosan, hogy a kapacitások 47 százaléka még szabad? – merül fel a sokakat izgató kérdés. Falus nem szolgált jó hírrel: mint mondta, nem tudjuk, ezt nem lehet megmondani, egy exponenciálisan felfelé menő járvány esetén négy hétre előre kellene tudni, de Magyarországon nem tudják. Az persze tudható, hogy a kórházakban – nem csak a Covid-os kórházakban és osztályokon – nagyon sok a koronavírusos beteg. De az is ismert, hogy sajnos igen keveset szűrnek a kórházakban, nem minden beteget tesztelnek le, a vírus pedig az egész országban jelen van már.