A rossz helyzetben kell egy bűnbak – ez Orbán újabb plakátkampányának célja 

Ahogy az utcákon is mindenki láthatja már: beindult a szankciós nemzeti konzultáció újabb  kampánya. A plakátok és hirdetések immár a konzultációnak a kormány által kommunikált eredményét harsogják, a 97 százalékos igenek arányát. A szöveg persze egyszerű, így valahogy kimarad belőle a lényeg. Nevezetesen az, hogy mit is fed le ez a 97 százalék. 

Nem a magyar emberek 97 százalékának a véleményét. Merthogy (miként arra korábban felhívtuk már a figyelmet), Magyarországon – a tavalyi országgyűlési választásokra vonatkozó adatok szerint – 8 221 065 választásra jogosult személy van. Ám – a Fidesz saját bevallása szerint is – csak 1 389 000 ember töltötte ki és juttatta vissza a nemzeti konzultációs íveket, s a kormány állítása szerint 97 százalékos volt az igenek aránya. Ebből ki lehet számolni, hogy valójában milyen arányban kapott a kormány igeneket a magyaroktól. Íme:

Mint látható: a kormány állításával szemben – miszerint a magyarok 97 százaléka támogatja a szankciókat – valójában csak mintegy 16 százalék állt a kormány mellé ebben a kérdésben. Ennek alapján azt kell mondanunk, hogy ha az igazság szerepelne a plakátokon, akkor a következőt tartalmazná: „A magyarok döntöttek: 84 százalék igen a szankciókra”. Azaz, ezúttal az a faramuci helyzet állna elő, hogy a magyaroknak nem a kétharmada, hanem durván az öthatoda támogatta Orbán Viktort, amikor az aláírta az összes eddigi Oroszország elleni szankciót. Merthogy Orbán aláírta azokat a szankciókat – szám szerint kilenc csomagot –, amelyek ellen utólag „megnemzetikonzultáltatta” a népet. 

Az már csak hab a tortán, hogy tette ezt sok-sok milliárdból. A költségekről eddig annyit tudni (a hvg.hu írta meg), hogy csak a nemzeti konzultációnak megágyazó bombás plakátkampányra 4,67 milliárd forintot szórt szét a kormány. Fennáll annak a veszélye, hogy a most indult lecsengető kampányra is elköltenek majd ennyit. De persze pénzbe került a konzultációs ívek előállítása és postai terjesztése is, mégpedig több mint 2,7 milliárd forintba.

De miért van erre szüksége a kormánynak? Mit jelez ez az újabb szankciós plakátkampány? Merthogy mintha széllel szemben vizelnének, hiszen az elmúlt időszakban is sorra jelentek meg olyan – hazai és uniós – felmérési eredmények, amelyek azt mutatják, a magyarok többsége nem ellenzi a szankciókat, illetve a túlnyomó többség unió-párti. Szentpéteri Nagy Richardot kerestük meg a kérdéseinkkel.

Mint az alkotmányjogász, politológus emlékeztetett rá, ez egy előre elhatározott menetrend lehetett: a kampány úgy volt felépítve, hogy indult egy bevezető plakátkampánnyal, majd következett maga a nemzeti konzultáció, és zárul a mostani „levezető plakátkampánnyal”. Egyébként pedig nem érti, miért lepődik meg bárki is azon, ami zajlik, hiszen – ahogy már sokszor szó volt róla – nem folyik kormányzás Orbán alatt, illetve mégis, mégpedig egy dilettáns, felsült kormányzás. „Mivel pedig romlik, és még inkább romlani fog a helyzet, nőni fog az elégedetlenség is, így kell valaki/valami, akire/amire rá lehet fogni, hogy bűnbak” – szögezte le, maliciózusan megjegyezve: persze a legegyszerűbb az lenne, ha a felelősökre, a kormányra fognák ezt, de hát maga a kormány ezt nem teheti meg. Ehelyett van más, az eleve „kéznél lévő”, jól bevált bűnbak, azaz Brüsszel.

De hát ez minimum kétesélyes, sőt, Orbánék szempontjából még annyira sem kedvező az állás, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy a magyarok túlnyomó többsége még mindig az Európai Unió híve, s a kormány hangzatos propagandakampánya ellenére, a többség máig támogatja a szankciókat – vetettük közbe. Szentpéteri azonban arra figyelmeztetett, hogy a közvéleményt át lehet formálni, amit történelmi példák is bizonyítanak, elég Hitlert említeni, de akár a Brexit „atyját” David Cameront. „Ráadásul a magyar különös lelkivilágú népesség: miközben mindig nyugatra nézett, onnan várta és vette át az erkölcsöt, a vallást, a kultúrát, a tudományt, a technikát stb., eközben mindig is különös fontosságot tulajdonított a függetlenségének” – mutatott rá a politológus, hozzátéve: „nekem ez utóbbiról rossz a véleményem, szerintem ugyanis ellentmond a történelemnek az az állítás, hogy Magyarország mindig akkor járt jól, amikor kivívta a függetlenséget”. Ám az tény, hogy betalál a magyar szívekbe, amikor valaki a függetlenséget hangoztatja – ez a politológus szerint amúgy oldalfüggetlen idehaza, egészen egyszerűen a magyar társadalom gondolkodik úgy, hogy ugyan jó a nyugat, de kell a függetlenség is. „Sajnos, még egy ennyire Nyugat-orientált társadalmat sem lehetetlen behülyíteni” – hívta fel a figyelmet Szentpéteri, aki szerint ez a történelem hamis tanításának is köszönhető, s példaként említette, hogy olyanokból kreáltak hősöket, mint a nem éppen az eszéről híres II. Rákóczi Ferenc, vagy a nem feltétlenül erkölcsi magaslatokon álló Kossuth Lajos.

Felidézte Orbán Viktornak a Magyar Kultúra Napján Szatmárcsekén elmondott beszédét, amiben szerinte pontosan erre játszott rá. A következőket fejtegette ugyanis: „Ezért nem tudnak csapdába csalni ma sem azok a szirénhangok, amelyek arra csábítanak, ahogy ők mondják, álljunk a történelem jó oldalára... A magyarok megtanulták, hogy a történelem jó és rossz oldalát azok a nagyhatalmak fogják meghatározni, akik utóbb felülkerekednek, és őket legkevésbé sem érdekli, mi a jó vagy mi a rossz a magyaroknak. Ezért nekünk a legbonyolultabb és legnehezebb helyzetekben is a történelem magyar oldalán kell maradnunk.” De Szentpéteri szerint ez is csak azt bizonyítja: Orbán nem csak műveletlen, de nincs is morálja, s nem is igazodik ki a világpolitikában. 

„Tudom, hogy én nemcsak pesszimista vagyok, hanem egyenesen egy vészmadár, de sajnos úgy vélem, lehetséges olyan hangulatot kelteni idehaza, ami elvezet a Huxit-ig” – szögezte le. Ez a szankciós plakátkampány is egyik eleme a hangulatkeltésnek, amelynek aljas célja elterelni a figyelmet arról, hogy valójában Orbán alatt nem folyik kormányzás („Orbán eleve nem is ért a kormányzáshoz”), s a helyzet emiatt egyre romlik. „Orbánék ezzel a plakátkampánnyal is azt akarják elérni, hogy ne Orbánra, a kormányra, hanem Brüsszelre haragudjanak a magyarok, akiket a miniszterelnök megment a rossztól” – húzta alá.

De hát teljesen lenézik, vagy akár hülyének nézik az embereket? – kérdeztük, megemlítve, hogy a kormány Facebook-oldalán máris megjelent a kampány részeként egy videó, amelyben vaskos hazugságok (jó esetben csak csúsztatások) hangzanak el a szankciók hatásairól, így az egekbe szökött európai inflációról, valamint az energia- és élelmiszerárakról, amelyek amúgy éppen, hogy nálunk a legmagasabbak. „Visszakérdeznék: hogyan hihetik el mindezeket az emberek?” – reagált Szentpéteri. Majd meg is válaszolta a saját kérdését: „Nagy irodalma van annak, hogy a fasiszta, náci rendszerek azért tudtak sikeresek lenni, mert az emberek nem tudták elképzelni, hogy annyira erkölcstelenek lennének a vezetők”. Ha most azt mondanánk, hogy a kormány bűnöző, akkor az emberek úgy gondolkodnának, ez tévedés, a kormány minden bizonnyal jót akar, csak téved, illetve, ha néha rosszat is akar, azért nem akkorát... „pedig sajnos igen, pontosan e rendszerek sikerének az a titka, hogy elhiszik a legnagyobb hazugságokat is, mivel nem feltételezik, hogy ekkorát hazudna nekik a kormány” – szögezte le Szentpéteri Nagyar Richard.