A rugalmas nyugdíjkorhatárnál fontosabb az egészségi állapot radikális javítása
Magyarországon a várható élettartam alakulása nem teszi indokolttá, hogy az következő években emeljék a nyugdíjkorhatárt, éppen ellenkezőleg. Ez ugyanis – összehasonlítva több európai országgal – a magasak közé tartozik – mondta a Hírklikknek Hegyesiné Orsós Éva. Az „Életet az éveknek” Országos Szövetségének elnökét, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tagját arról kérdeztük, működhet-e nálunk a rugalmas nyugdíjkorhatár, illetve mit jelentene, ha hozzáigazítanák a várható élettartamhoz?
Az Európai Unió több tagállamban, így Magyarországon is elképzelhetőnek tartaná, hogy a várható élettartam alakulásától tegyék függővé a nyugdíjkorhatárt. Eszerint, ha a várható élettartam csökken, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene – számolt be róla a Pénzcentrum a Nyugdíjguru információira hivatkozva.
A hazai nyugdíjrendszerben a rugalmas nyugdíjkorhatár fogalma és intézménye nem új dolog. 2010 előtt volt korengedményes, korkedvezményes nyugellátás, és maga az a tény, hogy a nők 40 szolgálati évvel kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, mind ehhez tartozik. Viszont a férfiak ezt már nem kérhetik, miközben tudjuk, hogy Magyarországon a férfiak életesélyei rendkívül rosszak. Ezért a nyugdíjas szervezetek alapvetően támogatják, hogy a nyugdíjkorhatár rugalmas legyen – mondta Hegyesiné Orsós Éva.
Ezt indokolná – fejtegette a szakember –, hogy az Európai Unióban a férfiak várható élettartama több, mint 17 évvel több, mint Magyarországon. Ha tehát valaki eléri a 65. életévét, akkor az unióban még van esélye átlagosan több, mint 17 évet élni. Itthon viszont átlagosan kicsivel több, mint 13 további év jut a férfiaknak. Ezzel szemben a nők hosszabb ideig élnek még, igaz, az unió többi tagállamában élő nyugdíjas társaikhoz képest viszont jóval kevesebbet. Vagyis Magyarországon a nőknek esélyük van, hogy átlagosan 4 évvel tovább éljenek, mint a férfiaknak. Az utóbbiak mégsem kapják meg azt a lehetőséget, hogy előbb menjenek nyugdíjba. „A rugalmas nyugdíjba menetel intézménye rendkívül fontos. Ez azt jelenti, hogyha valaki szeretné kérni az öregségi nyugdíjának a megállapítását, miközben nem érte el az előírt korhatárt, akkor a rugalmas rendszer lehetővé teszi, hogy ezt igénybe vegye. Ugyanakkor minden bizonnyal kisebb összegre számíthat, mintha megvárta volna az irányadó nyugdíjkorhatárt.”
Korábban sem lehetett ezt bármikor kérni. Meg van határozva a minimum korhatár. Ha ez és az irányadó öregségi korhatár között szeretne nyugdíjba vonulni valaki, akkor ezt a rugalmas rendszer lehetővé teszi, függetlenül attól, hogy az illető férfi vagy nő. Ez azért lenne nagyon jó, mert igen különböző az emberek élethelyzete. Ma nagyon sok nő, aki a 40 szolgálati évvel kéri a nyugellátásának megállapítását, tovább dolgozik. Köztük azok az 57-60 évesek, akik nyugdíjasként akár még 10 évet is tudnak dolgozni. Míg egy férfi, aki például beteg, vagy akár a beteg hozzátartozóját ápolja, nem kapja meg ugyanezt a lehetőséget. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nyugdíjkorhatár rugalmas legyen. Sőt, az elmúlt években a szakszervezetek is sokszor kezdeményezték, majd követelték, hogy a férfiakra is terjesszék ki ezt a rendszert, ezt a lehetőséget – magyarázta Hegyesiné Orsós Éva.
„Akármilyen hihetetlen, Magyarországon ma nagyon sokan nem élik meg a nyugdíjkorhatárt. Olyan emberek halnak meg, akiknek van 20-25-30 év szolgálati idejük. 100-ból 27 férfi nem él 65 évig, és 100-ból 13 nő sem. Több évtizeden keresztül fizetik a nyugdíjjárulékot, de „élvezni” már nem tudják a pihenésre szánt éveket” – hívta fel a figyelmet az „Életet az éveknek” Országos Szövetségének elnöke, aki emlékeztetett rá, itthon 2010-ben indult el a nyugdíjkorhatár emelése. Ennek eredményeképpen ma már a férfiak és a nők is 65 éves koruktól mehetnek öregségi nyugdíjba.
Korábban arról is szó volt, hogy még magasabb lesz hazánkban a nyugdíjkorhatár. Erre a felvetésünkre a szakember azt felelte, ha megnézzük Európa térképét, akkor azt látjuk, hogy a kontinensen több olyan EU tagállam is van, ahol a nyugdíjkorhatár alacsonyabb a magyarnál. „Tehát nincs arról szó, hogy nálunk milyen alacsony lenne, és nem tudok arról, hogy a kormány jelenleg fel akarná emelni 65. év fölé. De a kormányzat és a szakmai szervezetek előtt abszolút nyilvánvaló, hogy Magyarország az EU-n belül utolsó helyen áll az egészségben eltöltött nyugdíjas évek számában. Ez azt jelenti, hogy itthon rendkívül rossz egészségi állapotban vannak az emberek.”
A számok azt mutatják, hogy Magyarországon a nyugdíjba vonulás után a férfiak átlagosan 4, míg a nők 3 évvel kevesebbet élhetnek, mint az unió legtöbb államában. De vannak olyan tagországok, ahol a várható élettartam magasabb, mint például Dániában, ahol emiatt azt tervezik, hogy 69 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. „Amikor egy ember egészséges, fizikailag, szellemileg jó állapotban van, akkor számára a munka nem kényszer, hanem érték. A jó az lenne – ez vadul fog hangzani, de senki ne értse félre! –, ha Magyarországon (emiatt) emelnék a nyugdíjkorhatárt, mert az azt jelentené, hogy itthon az egészségben eltöltött nyugdíjas évek száma jelentősen emelkedett. Mindenkinek az az érdeke, hogy hosszú életet éljen, és a nyugdíjas kort is jó egészségben élje meg. Sajnos Magyarországon ez nem így van. Pont ez az, ami nagyon kritikussá teszi a helyzetet. Nekünk most nem a nyugdíjkorhatár emelése a legfontosabb, hanem az itt élő állampolgárok egészségi állapotának radikális javítása” – jelentette ki a NYUSZET tagja.
Arra a kérdésünkre, hogy lát-e esélyt a nyugdíjkorhatár csökkentésére – amit az EU is szorgalmazott – Hegyesiné Orsós Éva azt válaszolta, ez lenne a logikus. Mert, ha csökken a várható élettartam, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene. De a nyugdíjkorhatárt nem évente határozzák meg, hosszabb időintervallumra szóló döntés. „Inkább abban kellene bíznunk, hogy növekedni fog a várható élettartamunk. Ehhez viszont kormányzati intézkedésekre van szükség” – állapította meg a szakember.
