A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a magyarok Brüsszelt és a Soros-hálózatot is látják a háborús propaganda mögött
A magyarok többsége találkozott már a hazai nyilvánosságban orosz vagy ukrán háborús propagandával, amelynek terjesztése mögött a lakosság szerint – Oroszországon és Ukrajnán kívül – Brüsszel, illetve a globalista politikai nyomásgyakorló hálózat szereplői állnak. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók döntő hányada állami fellépést sürget a külföldi érdekeket szolgáló, háborúpárti kommunikációs műveletek valamennyi formájával szemben.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal azt közölte hétfőn az MTI-vel, hogy az orosz-ukrán háború következményeként a hazai közbeszédben is megjelent a háborús propaganda, valamint Magyarország külföldről finanszírozott nemzetközi dezinformációs kampányok célpontjává vált.
A felmérés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a lakosság több mint fele találkozott már háborús propagandával a hazai médiatérben, a közéleti hírekről kizárólag online forrásokból tájékozódó megkérdezettek pedig átlag feletti mértékben érzékeltek ilyen tartalmakat.
Hozzátették, hogy nem pusztán a hadviselő felek érintettek a háborús pszichózis fokozását és a békepárti törekvések aláásását célzó kísérletekben.
A kutatás rávilágított, hogy a magyarok közel azonos arányban látják úgy, hogy Ukrajna (65 százalék) és Oroszország (64 százalék) háborúpárti kommunikációs műveleteket folytat Magyarországon, ezenfelül a többség ugyanezt valószínűsíti az Európai Unióról (66 százalék) és a Soros-birodalomhoz tartozó nyomásgyakorló formációkról is (54 százalék).
Kiemelték, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt időszakban több, szisztematikusan felépített, külföldről finanszírozott információs műveletet azonosított, amelyek arra irányultak, hogy rákényszerítsék hazánkat békepárti álláspontjának feladására.
A polgárok – egyre növekvő arányban – azt a határozott elvárást fogalmazzák meg, hogy Magyarország lépjen fel a háborúpárti álláspont terjesztőivel szemben: a felmérés során az első adatfelvételhez képest 60-ról 68 százalékra nőtt az állam cselekvését szorgalmazók hányada ebben a kérdésben – olvasható a közleményben.
