A „sátáni” Elon Musk májusban távozik a kormányzatból, de mi történik addig és utána?

Az induló menetrend szerint május végéig ezermilliárd dollár megtakarítást kellene felmutatni, mielőtt Musk távozik a kormányzatból, amit a vállalkozó maga jelentett be. Ugyanakkor személyes és informális kapcsolata az elnökkel bizonyára fennmarad, miként a rendszerbe általa beültetett személyek is, akik közül sokan valamelyik vállalatának is dolgoznak – írja az Euronews.

Több tucat olyan informatikai mérnökről, elemzőről és tanácsadóról van szó, akik a Tesla vagy a SpaceX fizetési listáján vannak, de továbbra is hozzáférnek a kormányzati adatbázisokhoz. Itt megjegyzendő, hogy több állami szerv, így a CIA, az FBI és a kincstár nem adott ki ezeknek a személyeknek biztonsági engedélyt.

Sokan fellélegezhetnek, de nem biztos, hogy beválnak a reménykedések

Arra a kérdésre, hogy a DOGE nevű hivatal hogyan működik tovább Musk nélkül, kedden az elnök csak azt tudta felelni, hogy „nem tudom megmondani magának”. Azt közölte még, hogy a DOGE alkalmazottai sokat tanultak és folytatják a munkát, majd homályosan hozzátette, hogy a feladat előbb-utóbb véget ér. A tisztogatás befejezésének időpontjáról vagy feltételeiről nem beszélt.

Mivel a feladatra kiszemelt multimilliárdos nem állami alkalmazott és a szenátus sem erősítette meg, évente csak 160 napot dolgozhat a kormányzatnak. Jogilag nem is ő a hatékonysági hivatal vezetője, hanem Amy Gleason, akinek állítólag feszült a kapcsolata a nagyvállalkozóval, és már nem is szerepelnek együtt.

A kérdés most az, hogy távozásáig még milyen lépéseket tesz a „láncfűrészes” tisztogató, és hogy az általa okozott szervezeti és anyagi károk orvosolhatók-e. A tömeges és jogtalan elbocsátások, vezetői leváltások, szerződésfelmondások és forrásbefagyasztások miatt az előző rendszer bizonyára nem állítható vissza, ezért Musk több csapása valószínűleg helyrehozhatatlan lesz.

Súlyos zavarokat hagy maga után az is, hogy Musk és DOGE olyan ügynökségeket és költségkereteket is roncsolt vagy felszámolt, amelyeket a Kongresszus hagyott jóvá.

Az elbocsátott szövetségi dolgozók, érdekképviseleti csoportok és szakszervezetek perek záporát zúdították a kormányzatra, és továbbiakat is terveznek, mivel az intézkedéseket alkotmányellenesnek tartják. A legtöbb indoklás szerint súlyosan törvénysértő, hogy a rendeleteket nem az elnök hozta meg, hanem egy szenátusi felhatalmazás nélkül intézkedő személy.

Tart még az a per, melyet 14 állam demokrata főügyésze indított a szövetségi kormány ellen, azt követelve, hogy adjon ki távolságtartási végzést Musk ellen, vagyis hogy ne avatkozhasson be személyesen az intézmények munkájába. Dana Nessel michigani főügyész szerint ez most pont olyan, mintha egy az arizonai farmer beállítana a Pentagonba, és ott intézkedni kezdene. „Nincs nagyobb veszély a demokráciára, mint az államhatalom egyetlen és nem megválasztott személy kezére adása” – áll a keresetben.

Több per is indult a DOGE ellen az amerikaiak millióinak érzékeny pénzügyi és személyes adataihoz való hozzáférés, amit a szövetségi bírák bizonyos esetekben korlátozták vagy le is tiltották.

Musk elektromos járművekkel foglalkozó cége, a Tesla is olyan tiltakozók célpontjává vált, akik ellenzik a Trump-kormányzat kormányzati költségcsökkentési kezdeményezéseinek vezető szerepét. Az FBI igazgatója ezeket a cselekményeket terrorista jellegűnek és a nemzetbiztonságra veszélyesnek nyilvánította.

Az autógyár értékének több mint egyharmadát veszítette az első negyedévben, Musk saját vagyona pedig nagyjából 121 milliárd dollárral zuhant december óta. A politikai széljárás változását a mágnás legutóbb abban is érzékelhette, hogy Wisconsinban a liberális pályázókkal szemben csúnyán elbukott mindkét republikánus főbíró-jelölt, akiknek a kampányát több millió dollárral támogatta.

Egy hétfőn megjelent közvélemény-kutatás szerint az amerikaiaknak már a 49 százaléka negatívan látja Musk szereplését a közéletben, ami 10 pontos romlás a február helyzethez képest. Ennek oka az, hogy a korábban semleges vagy közönyös közönség jókora része Musk ellen fordult a viharos és eseménydús márciusban.

Idevág, hogy eközben magának az elnöknek az elfogadottsága is süllyedt, ami a felmérés szerint több szálon is Musk működéséhez kötődik. Az elnök előző ciklusa azt mutatta, hogy kíméletlenül megválik azoktól, akikről úgy érzi, hogy rontják a megítélését vagy azt a képet sugallják kifelé, hogy már nem hűségesek hozzá. Így járt Rex Tillerson olajbáró-külügyminiszter, Jeff Sessions igazságügyi miniszter, és három nemzetbiztonsági főtanácsadó is, akiket Trump a Twitteren váltott le.

Tényleg Sátán?

A gyors kegyvesztettek körébe tartozott Steve Bannon is, aki a bizonyos sátáni jelzőt ragasztotta Elon Muskra. A médiaguru korábban Trump egyik legbelsőbb embere volt, és az első mandátum idején egészen a nemzetbiztonsági főtanácsadói posztig jutott.

Bannon volt az, aki már 2023-ban figyelmeztetett a nagyvállalkozó megbízhatatlanságára, amikor egy podcastban a Kínai Kommunista Párt ügynökének nevezte Muskot a Tesla kínai beruházásai miatt, és azt üzente neki, hogy „te egy háborús haszonleső vagy. Az ellenséggel alszol. Nem vagy amerikai nacionalista. Nem is vagy amerikai. Te csak egy globalista vagy, és bárhová elmész, ahol csekket állítanak ki neked.”

A politikai pletykák szerint Musknak nincs túl sok barátja a kormányon belül sem, és talán csak Hegseth védelmi miniszterrel ápol jó kapcsolatokat. Az üzletember szempontjából viszont ez a legértékesebb reláció, mivel Musk elkötelezett híve a mesterséges intelligencián alapuló pilóta nélküli légierő-fejlesztéseknek, amelyekből csillagászati megrendelésekre számíthat, de nem csak ő, hanem a 'PayPal maffiának' nevezett üzleti-baráti köre is.

Ugyanakkor kifejezetten barátságtalan a viszony Musk és Marco Rubio külügyminiszter között, aki Trump egyik kulcsembere. A kapcsolat akkor romlott meg, amikor az elnök a külügyminisztert bízta meg az amerikai külföldi segélyezés (USAID) felülvizsgálatával, de Musk ezt figyelmen kívül hagyta, és Rubio háta mögött küldte ki embereit a projektek felülvizsgálatára.

Mindez komolyan sérti a külügyi apparátus munkáját, akiknek az érintett országokban védekezni és magyarázkodni kell, hogy miért szűntek meg vagy miért várakoznak olyan kritikus fontosságú támogatások, mint a HIV- vagy kolera elleni védőoltások, a víztisztítók és ezernyi más szállítmány szerte a Földön.

Jelenleg nem látható világosan, hogy a 76 milliárdos segélykeret további sorsa mi lesz, és mikor kerül az ügy teljes mértékben Rubio vezérlete alá. Még kevésbé látható, hogy a rendszer hogyan épül újjá és mekkora terjedelemben folytathatja munkáját, mielőtt Kína szivárog be a segélyezés globális rendszerébe, amelynek eddig az Egyesült Államok volt a főszereplője.

Mi történik ezután?

Ha maga az elnök sem tudja, akkor más se nagyon tudhatja. Musk a hétvégén Wisconsinban önsajnálkozva nyilatkozott, hogy „sokba kerül nekem, hogy ebben a munkában dolgozhatom. Hatalmas nyomást gyakorolnak rám, és a Teslára is, hogy hagyjam ezt abba”.

Emögött az a felismerés állhat, hogy rohamosan romló népszerűsége nem csak politikai kapcsolatrendszerére lesz káros, hanem a vállalataira is, ezért hátrébb kell lépnie a közvetlen reflektorfényből. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy az X-en keresztüli nyomásgyakorlás eszközével továbbra is élni fog, miként az is, hogy az államapparátusba beépített embereit maximálisan ki fogja használni.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. március 8.-i adása itt nézhető meg: