A Sberbank bedőlésével fideszes önkormányzatok kaphatnak kormányzati gyorssegélyt

– A Sberbank bedőlése régebbről eredeztethető, aligha az orosz-ukrán háborús konfliktus következménye. De törvényszerű, hogy egy piaci bank csődjét a magyar kormány korrigálja? Amúgy olyan fideszes önkormányzat(ok) megsegítésével, amelyek ennél a pénzintézetnél tartották pénzüket?

– A legkevésbé sem életszerű gyakorlat. De kezdjük távolabbról. Az önkormányzati szektor valóban bajban van. Amikor már Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is azt mondja, hogy idén már le kellene felezni azt a szolidáris hozzájárulást, amit elvon a kormány, akkor ez nem csupán „ellenzéki hőzöngés”. A szolidáris hozzájárulás ráadásul sem nem szolidáris, sem nem hozzájárulás, hanem a települések megsarcolása. Jól működő önkormányzatoktól ugyanúgy elvonják ezt az összeget, mint a kevésbé felelősen gazdálkodóktól. Budaörs esetében ez 4-5 milliárd forint, amit az állam „jóindulatán” bukunk.

– Valóban a jóindulat jele a kormány aktuális, gyors segítsége?

– Erről a jóindulatról hosszan tudnék beszélni. Például a fideszes vezetésű Nagykanizsa – amelyik a leginkább kárvallott a banki csőd következtében és a legnagyobb költségvetéssel rendelkezik – milliárdos kormánytámogatáshoz jut. Tekintve, hogy kormánypárti polgármesterről van szó, olyan nagyon sokat nem kell azon gondolkozni, miért lépett ilyen gyorsan az állam.

– Bizonyára ugyanilyen gyorsan siettek volna Budaörs segítségére is.

– Szerintem inkább széttárták volna a karjukat. Még akkor is, ha a gyorssegélyben részesített önkormányzatok között feltehetően van nem kormánypárti is. Csakhogy ennek a banknak már két évvel ezelőtt egymilliárd forint vesztesége volt, noha akkor a magyar bankrendszernek mintegy 250 milliárd forintos bevétele volt. Ennek egy nagyon pici szeletét képviselő bankról van szó, ami jelentős kintlévőséget halmozott fel. Kérdésem: a „bankbajba” jutott települések ezt tényleg nem látták?

– Ez nem minősül felelőtlen közpénzkezelésnek?

– Erre igyekszem rámutatni. A felelőtlenség legalább kétirányú, de lehet, hogy három. A településeknek lépniük kellett volna, ha látják, hogy bajban van, aki a számlájukat kezeli. Közbeszerzési pályázat kiírásával bankot kellett volna váltani, menteni a település pénzét. A másik érthetetlen felelőtlenség, hogy mindeközben hol volt a bankfelügyelet? Mit csinált a Magyar Nemzeti Bank? Szótlanul nézte a zuhanást? Hónapok óta közbeszéd tárgya volt, hogy ez a bank el fogja hagyni a piacot. Korábbi információ, aminek a beszélgetésünk előtt a biztonság kedvéért utánanéztem, hogy a banki portfóliónak azt a részét, ami a térségünket érinti, egy szerb üzletember vásárolta fel. És itt jön a harmadik elem, ami mérhetetlenül felháborító, és nyugodtan kijelenthetem, hogy ez az aljasság netovábbja, ami ráadásul Szijjártó miniszterhez kötődik.

– Miképpen kapcsolható a külügyminiszter ehhez az egész botrányhoz?

– Mit handabandázott ez az ember? A múlt héten zajlott a szerb-magyar gazdasági közös bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón volt képe azt mondani, hogy megvan Brüsszel döntésének első magyarországi áldozata. Ezzel odanyalt egyet a szerbeknek és a kormánypropagandának is. Ne felejtsük, hogy melyik európai ország volt az egyetlen, amelyik nem ítélte el a putyini agressziót? Szerbia. A magyar diplomácia vezetője ezzel a gesztusával olyat tett, amiért egy tisztességes országban még a kormány közeléből is el kellene takarodnia.

– Brüsszel áldozata volna a Sberbank?

– Szijjártó szerint. Ráadásul Deutsch Tamás rákontrázott a hazudozásával, hogy ők nem is szavazták meg az uniós szankciókat, holott dehogynem: jegyzőkönyv által nevesítve, hitelesítve. Ebben pedig az áll, hogy amint például a Roszatommal megszakítja az unió az együttműködést, ugyanúgy az orosz érdekeltségű pénzintézetekkel is. Tehát szemenszedett hazugság, amit Szijjártóék mondanak, mert a bank nem emiatt a döntés miatt dőlt be. 

– Ön persze könnyen beszél, hiszen Budaörs nincs veszélyben, leginkább azért, mert a polgármester óvatos és körültekintő volt, nem vállalt részt egy ilyen hazardírozásban.

– Igaz, ami igaz, a gyerekeim babakötvényét az előd Volksbankban nyitottuk, ami nem mozdítható a 18 éves koruk betöltéséig. Annyiban körültekintőek voltunk, hogy biztosítással kötöttük, ami némi kártérítést köteles fizetni a veszteségünk töredékeként. De arra mérget vennék, hogy a város pénzét egészen biztos nem tartottam volna ebben a bankban 2020 után.

– Akkor térjünk vissza a kiinduló kérdéshez: egy kormánynak van-e jogosultsága bajba jutott önkormányzatok támogatásáról dönteni egy magán pénzintézmény csődje miatt, miközben elvon jelentős összegeket, főleg ellenzéki önkormányzatoktól?

– Komolyan gondolja, hogy ennél a kormánynál bármit is számít a látszat vagy annak legalább vélt megőrzése? Polgármesterként egyrészt azt tudom mondani, hogy olyan településeken, ahol veszélybe kerül a köztisztviselők, közalkalmazottak fizetése, a közszolgáltatások ellátása, ott a kormánynak valamit lépnie kell – ez evidencia. Az, hogy ennek a léptéke és mértéke mekkora, az már egy másik kérdés. Az sem mindegy, hogy ez olyan rehabilitáció lesz-e, ami más települések rovására történik, amelyek tisztességesen és körültekintően gazdálkodtak, mert ezzel már vannak morális problémák. És persze az is válaszra vár, mi lesz a felelősség kérdésével?